Jogsértő volt az ombudsman szerint az ózdi vízkorlátozás

Sértette az egészséghez és az egészséges ivóvízhez való jogot, illetve származáson alapuló hátrányos megkülönböztetéshez vezetett az ózdi önkormányzat azon rendelkezése, amellyel korlátozta a közkutak használatát - állapította meg az alapvető jogok biztosa.  

Székely László ombudsman és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese közös vizsgálatukban az emberi méltóság sérelmét, illetve nemzetiségi származáson alapuló közvetett diszkriminációt is megállapítottak.

Ahogy arra két biztos is emlékeztetett: Ózdon a képviselő-testület június 20-i döntése alapján július elejétől korlátozták 62 kút vízhozamát, 27 kutat pedig elzártak. A vízkorlátozás indoka a lakosság takarékosabb vízfogyasztásra ösztönzése, valamint a jogellenes használat visszaszorítása volt. Mivel Ózdon csaknem ezer háztartásban nincs vezetékes ivóvíz, ezért - a vízkorlátozás következtében - hosszú sorok alakultak ki a közkutaknál.

"Az intézkedés elsődlegesen és különösen hátrányosan az egyes telepszerű lakókörnyezetben élő, szociálisan hátrányos helyzetűnek tekinthető és a többségükben cigány származású lakosságot érintette" - emlékeztetett a biztosok közleménye.

Székely László és Szabó Marcel közös jelentésében megállapította, hogy az önkormányzat megalapozatlanul hivatkozott takarékossági okokra akkor, amikor egyes közkifolyók lezárásáról, mások víznyomásának a csökkentéséről döntött.

A lezárt közkutakon mért korábbi fogyasztás ugyanis nem haladta meg az önkormányzat kapcsolódó rendeletében meghatározott mennyiséget, míg a nyomáscsökkentett kutak használói kevesebb ivóvizet vételeztek, mint amennyit jogszabály a létfenntartási és közegészségügyi vízmennyiségként minimálisan meghatározott.

Kitértek arra, hogy az intézkedés - bár látszólag mindenkire vonatkozott - "a lakosság egy jól behatárolható, cigány nemzetiségű csoportját lényegesen nagyobb mértékben érintette". Ugyanis - mint írták - a közkifolyók nagyobb hányada "a cigány származású lakosság által legsűrűbben lakott területeken található".

Az a tény, hogy a rendelet látszólag mindenkire vonatkozik, "nem teszi semmissé az egyenlő bánásmód sérelmét" - írták.

A két biztos megállapította azt is, hogy "az alapjogot korlátozó döntés önkényes indokokon alapult, a döntés és annak végrehajtása nem volt elkerülhetetlen, az emberi méltóságot is sértő kollektív büntetésként hatott, nem volt igazolható, hogy a korlátozás arányban állt volna az elérni kívánt céllal".

Mivel az önkormányzat a vízkorlátozó döntését előbb felfüggesztette, majd visszavonta, az ombudsman és helyettese a hasonló jogsértések elkerülése érdekében ajánlásokat fogalmazott meg az önkormányzat, illetve a szabályozás és az ellenőrzés kérdéseiben a nemzetgazdasági miniszter, az illetékes kormányhivatal, valamint az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára.