Mit kéne mondanom? Etnikumszelet?

Hannoverben átnevezték a cigánypecsenyét, mert rasszistának találták a kifejezést. A békési cigány éttermes szerint ez hülyeség, a roma aktivista a francia krémest is jóízűen eszi, a roma designer pedig irigyli a németeket, hogy ilyen problémáik vannak. Mit gondolnak a magyar cigányok a cigánypecsenyéről és a romázásról?

„Mit kéne mondanom ezek után? Azt, hogy etnikumszelet? Vagy romakerék?” – akadt ki egy békési cigány vendéglátós, amikor megtudta, hogy a hannoveri önkormányzat levetette a város közfenntartású menzáinak étlapjáról a cigánypecsenye kifejezést. A német városban egy roma szervezet kezdeményezte, hogy az élelmiszer-ipari szereplők vonják vissza a cigány elnevezést termékeikről, például a német áruházak polcain gyakran megtalálható „cigány szósz” nevét is változtassák meg.

A Szintók és Roma Fórum nevű szervezet szerint a cigány kifejezés negatív felhangú, rasszista és diszkriminatív, ráadásul a romák üldöztetése miatt a holokauszthoz is kötődik. Az egyesület egyik szóvivője, Leonard Oehle szerint elfogadhatatlan, hogy az élelmiszeripar tagjai hasznot húzzanak egy ilyen kifejezés használatából, ezért arra kérik őket, hogy válasszanak más nevet a termékeiknek. Javasolják például a „Paprikaszósz”, „Pikáns szósz” vagy a „Szósz magyar módra” neveket, utóbbit azért, mert az étel amúgy is Magyarországról származik. „Mi nagyon komolyan vesszük a diszkrimináció ezen formáját” – közölte a hannoveri önkormányzat szóvivője. Ők „Pusztaszeletre” változtatták a cigánypecsenye nevét.

Kacsanyak, cigány étel a békési Kira étteremben Fotó: Mudra László - Origo

A megkeresett élelmiszergyártók azonban nem lelkesedtek az ötletért. A Kulináris Élelmiszer-előállítók Szövetségének vezetője szerint a cigánypecsenye kifejezés már több mint 100 éve szerepel a szakszótárban, és egy meghatározott ízlésvilágot tükröz. „A vásárlók tudják, mit várhatnak, ha cigányszószt vásárolnak” – mondta Markus Weck a Süddeutsche Zeitungnak, hozzátéve, hogy egy új név bevezetése nehéz lenne. Weck szerint a névváltoztatást akkor fogják komolyan meggondolni, ha több roma szervezet is kifogásolni fogja az ételek nevét, de ez eddig nem történt meg. A cigány szószt előállító egyik vállalkozó szerint az elmúlt húsz évben soha nem kaptak vásárlói panaszt a szósz neve miatt.

Jóízűen esszük a francia krémest is

„Teljesen fel vagyok háborodva” – mondta az Origónak Ásós Géza, a békési Kira cigány vendéglő tulajdonosa. Szerinte egy étel nevét nem lehet azonosítani egy népcsoport milyenségével, főleg úgy, hogy az adott étel nem tünteti fel rossz színben a népcsoportot. „Ez nem egy undorító étel, finom és közkedvelt” – mondta az étteremtulajdonos. A neve onnan ered, hogy a szaftos, szalonnás, fokhagymás hússzelet a cigány ízlésvilágot tükrözi, szerették is a cigányok. „Pedig ez egy echte magyar étel, én nem is a cigány különlegességek között szerepeltetem” – mondta Ásós. Szerinte ezt jelzi az is, hogy országszerte minden étteremben megtalálható.

„Nem is értem ezt a dolgot, hogy miért lenne sértő vagy diszkriminatív a cigánypecsenye elnevezés” – mondta Varga Erika, a Romani Design vezetője, aki modern ruhákon keresztül próbálja feltámasztani a roma népviseletet. Szerinte akkor lenne elfogadható a tiltás, ha ahhoz valamilyen negatív érzés kapcsolódna, mondjuk, nem szeretnék az emberek a cigánypecsenyét. „Bár, ha jobban belegondolok, akkor ez egy kellemes probléma, irigylem a németeket, hogy ilyeneken vitatkoznak” – mondta.

Németországban Hannoverben rasszizmus miatt lekerült az étlapról a cigánypecsenye elnevezés Fotó: Mudra László - Origo

„Semmi kivetnivalót nem találok a cigány megjelölésű ételekben, mert úgy, ahogy jóízűen esszük a francia krémest vagy a rácpontyot, ugyanúgy finom a cigánypecsenye is” – mondta erről egy roma aktivista. Viszont az olyan kifejezéseket, mint a cigánymunka vagy a cigányút, kerülni kellene, mert azok rossz fényt vetnek a romákra. Szerinte a roma, illetve a cigány kifejezések használata alapvetően egy nyelvészeti kérdés, az anyanyelvtől függ. „A magyarban a cigány szó honosodott meg. Mivel én magyar anyanyelvűként születtem, és a magyarországi cigányság kilencven százaléka is magyar anyanyelvű, mindenki ezt használja” – mondta az aktivista, aki ugyanakkor törekszik arra, hogy a roma elnevezést használja az írásban és a nyilvános szereplésekkor.

A becenevem is az, hogy nagy cigány

A cigány elnevezés a görög athiganos (ατσιγαυος) szóból eredeztethető, amelynek jelentése érinthetetlen. Mivel a cigányok nem voltak keresztények, nem volt szabad a keresztényekkel érintkezniük. Ez terjedt el Európában, azonban ez kétségtelenül pejoratív, sértő jelző. Hogy ezen változtassanak, már az első Roma Világkongresszuson a különböző cigány csoportokhoz tartozó küldöttek megállapodtak abban, hogy a roma kifejezést fogják használni a cigányság összefoglaló elnevezésére. Ugyanis a roma szó a rom (férfi, ember) szóból ered, annak többes számú alakja.

„Marhaság, hogy ne lehessen azt mondani, hogy cigány, én úgy nőttem fel, hogy cigány vagyok” – mondta Ásós, hozzátéve, hogy a roma kifejezés csak egy rokon értelmű szó. Ha negatív jelzőként használják, akkor szerinte teljesen mindegy, hogy „büdös romát vagy büdös cigányt mondanak”.

"Én úgy nőttem fel, hogy cigány vagyok” - mondta Ásós Géza Fotó: Mudra László - Origo

Varga Erika még nem találkozott olyan romával, akit zavart volna akár a cigány, akár a roma elnevezés. Szerinte nem is igazán jött be az a rendszerváltás után elindult kísérlet, hogy eltakarítsák a cigány szót, és átállítsák az embereket a roma használatára. A megoldás talán az lenne, ha a cigány szót is megpróbálnák feltölteni minél több pozitív tartalommal, és akkor nem lenne sértő senki számára.

A cigány jelző szerinte azoknak az embereknek okozhat problémát Magyarországon, akiknek problémájuk van az identitásukkal, rejtőzködnek, nem vállalják fel magukat. „Egy ismerősöm perui zenésznek szokta kiadni magát, ő nem tud mit kezdeni azzal, ha lecigányozzák” – mondta Ásós. Szerinte az ilyen embereknek kisebbségi komplexusuk van, és azt azzal kompenzálják, hogy a cigány helyett a roma elnevezést használják. Varga Erika szerint a különbség is egy közösség anyanyelvéből is eredhet: a romani anyanyelvűek a romát használják inkább, míg a magyar anyanyelvűek a cigányt.

„Én nem szeretem, ha romának hívnak, a becenevem is az, hogy nagy cigány, mert 190 centi és 201 kiló vagyok” – mondta Ásós. Szerinte a cigányoknak nem azzal kell kitűnniük, hogy romának hívják magukat, hanem azzal, hogy beilleszkednek a társadalomba.