Vegyifegyver-ellenes nemzetközi szervezet kapta a béke-Nobelt

Vágólapra másolva!
Az OPCW nevű nemzetközi vegyifegyver-ellenes szervezeté a 2013-as Nobel-békedíj, jelentette be a svéd akadémia. A díjat hivatalosan a vegyi fegyverek megsemmisítése terén végzett munkájukért kapták, de nyilván sokat nyomott a latban konkrétan a szíriai konfliktusban betöltött szerepük is.
Vágólapra másolva!

Az Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons (Vegyifegyver-tilalmi Szervezet, OPCW) kapta a 2013. évi Nobel-békedíjat, a hivatalos indoklás szerint "a vegyi fegyverek megsemmisítése terén végzett széles körű munkájáért".

Az 1997 óta működő szervezetnek 189 ország a tagja, legutóbb az idén júniusban csatlakozott Szomália, Szíria pedig hétfőn lesz tagja a szervezetnek. Izrael és Burma a vegyifegyver-ellenes egyezményt még nem ratifikálta, így nem tag, Észak-Korea, Dél-Szudán, Egyiptom és Angola pedig nem is csatlakozott az egyezményhez.

Az OPCW székhelye Hollandiában, Hágában van, főtitkára a török Ahmet Üzümcü. Hivatalosan nem számít ENSZ-szervezetnek, de sok szálon hivatalosan együttműködnek. A szervezetneknek mintegy ötszáz munkatársa van, és körülbelül százmillió dollár éves költségvetésből működik.

A szervezet munkatársai jelenleg Szíriában is dolgoznak, a vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről és megsemmisítéséről kidolgozott amerikai-orosz menetrend értelmében szakértőik október végéig elkészítik jelentésüket a szíriai ideggázokról. A terv szerint november 1-jéig kell megsemmisíteni a vegyi fegyvert gyártó berendezéseket, és a jövő év közepéig fel kell számolni a raktárakban őrzött, becslések szerint mintegy ezer tonna ideggázt.

2004-ben Líbia készletét térképezték fel, 2011-ben pedig a szervezet neve egy Irán és Amerika közötti, Magyarországot is érintő vita miatt került be a magyar sajtóba.

A díj odaítélésével a bizottság az indoklás szerint maga is hozzá akar járulni a vegyi fegyverek megsemmisítéséhez. A testület rövid áttekintést adott a vegyi fegyverek betiltásának folyamatáról, és felhívta a figyelmet arra, hogy a szíriai fegyveres konfliktus idején ismét bevetettek ilyen tömegpusztító fegyvereket, ami hangsúlyozza annak a szükségességét, hogy fokozni kell a vegyi fegyverek felszámolására tett erőfeszítéseket.

A norvég Nobel-bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes országok még mindig nem csatlakoztak a vegyifegyver-tilalmi egyezményhez (CWC), illetve a vállalt határidőig, 2012 áprilisáig nem semmisítették meg vegyifegyver-készleteiket. A testület ez utóbbival kapcsolatosan külön kiemelte az Egyesült Államokat és Oroszországot.

A ma érvényben lévő vegyifegyver-tilalmi egyezmény 1997-ben lépett hatályba, ekkor kezdett el működni hosszú előkészítő munka után a szervezet. Ez az egyezmény tiltotta be a vegyi fegyverek használatát, fejlesztését és megszerzését, továbbá elrendelte a meglévő készletek megsemmisítését.

Az OPCW feladata az egyezményben foglaltak végrehajtásának szervezett ellenőrzése, a felszámolásra irányuló munka támogatása. Becslések szerint az 1997-es egyezmény a világ vegyifegyver-készlete 80 százalékának leszereléséhez vagy megsemmisítéséhez járult hozzá.

A díjra sokan tartották esélyesnek a pakisztáni Malala Juszufzait, azt a 16 éves lányt, akit iskolából hazafelé menet lőttek fejbe tavaly a nők iskoláztatását ellenző tálibok.