Maximum egy mandátumot érhetnek az erdélyi szavazatok

Legfeljebb egy mandátumot eredményezhetnek a 2014-es magyarországi parlamenti választásokon az Erdélyben leadott szavazatok - állapították meg a romániai Kisebbségkutató Intézet munkatársai a közelmúltban végzett kutatások alapján.

Az intézet munkatársai: Horváth István, Kiss Tamás és Barna Gergő Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartott előadást csütörtök este a kettős állampolgárság romániai megítéléséről és az erdélyi magyarok választási részvételi hajlandóságáról.

Összegzésük szerint 2014 májusára várhatóan 260 ezer felnőtt korú magyar állampolgár lesz Erdélyben, ezek 25-30 százaléka él majd szavazati jogával. Az Erdélyben leadott 65-80 ezer szavazat pedig legfeljebb egy képviselőt juttathat az Országgyűlésbe. A kutató hangsúlyozta, az adatokat egy sor tényező befolyásolhatja még. Ezek között említette azt, hogy megszervezik-e a szavazólapok begyűjtését, vagy a szavazóknak maguknak kell gondoskodniuk a szavazatuk eljuttatásáról.

A négy hónappal ezelőtti mérések szerint az erdélyiek 64 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP-re, 4,3 százaléka az MSZP-re, 3 százaléka a Jobbikra, 1,4 százaléka az Együtt 2014-re. A megkérdezettek 25,1 százaléka nem adott választ, vagy nem tudja még, hogy kire szavaz.

Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója egy egész Romániára kiterjedő felmérés adatait is ismertette, amelyek jelezték, hogy a romániai társadalom egészét foglalkoztatja az állampolgárság kérdése. Romániában elmondása szerint nem jelentős a kettős állampolgárság intézményét ellenzők aránya, de létezésük folyamatosan mérhető.

A romániai társadalom mintegy harmadrésze azonban kettős mércével mér: nem talál kivetnivalót a moldovaiaknak biztosított román állampolgárságban, de ellenzi az erdélyieknek adott magyar állampolgárságot. "Ha etnicitás figyelembevételével tevődik fel a kérdés, van egy 35-40 százalékos réteg, amely szerint a kettős állampolgárságnak szankciókat kell maga után vonnia" - állapította meg a szakember.

Kiss Tamás hozzátette: ez az arány sem magas, ha a román állam által biztosított kisebbségi jogok elfogadottságához viszonyítják. A román társadalom nagyobb mértékben utasítja el az anyanyelvhasználat vagy az anyanyelvi oktatás jogát, mint az erdélyiek magyar állampolgárságát.

Kiss Tamás a magyarországiaknak és a romániaiaknak a kettős állampolgársághoz való viszonyulását is összehasonlította. Eszerint míg a román megkérdezettek 71 százaléka még az ingyenes egészségügyi ellátást is biztosítaná az újdonsült román állampolgároknak, a magyarországi társadalom jóval visszafogottabb. A magyarországiak viszonyulása a kettős állampolgárság kérdéséhez a felmérések szerint alig változott az állampolgárság kiterjesztéséről tartott, 2004 december 5-i népszavazás óta.