Ügyészség: Nincsenek képviselők a nyelvvizsgabotrányban

2013.10.17. 11:36

"Képviselők érintettsége nem merült fel", közölte a nyelvvizsgabotránnyal kapcsolatosan az Origo megkeresésére Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség osztályvezető ügyésze és szóvivője. Ezzel az erre utaló sajtóinformációkat cáfolta.

Eddig 602 gyanúsítottat hallgattak ki a márciusban kirobbant nyelvvizsgabotrány ügyében, mondta az Origónak Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője. Az eddig gyanúsítottként kihallgatott személyek között képviselő érintettsége nem merült fel, válaszolta az erről szóló sajtóinformációkra vonatkozó kérdésünkre. "Ezek az információk nem ügyészségi forrásból erednek, így nem tisztem azt kommentálni, miért jelent meg ilyen állítás a sajtóban", közölte.

Mint mondta, a kihallgatottak között nincsen a Blikk cikkeiben névtelenül megemlített helyettes államtitkár sem. "Várhatók még kihallgatások, de a listán lévő embereknek egyelőre csak a nevüket ismerjük, így nem tudjuk megmondani, hogy hol dolgoznak" - tette hozzá.

Azt ugyanakkor megerősítette, hogy vannak egyetemi oktatók a gyanúsítottak között. Azt az ügyészség egyelőre nem tudja, hogy mikorra érhet véget a márciusban indult nyomozás, és még hány embert gyanúsíthatnak meg.

Úgy tudjuk, a rendszer 2007-ben indult azzal, hogy az elsőrendő gyanúsított, P. András nyelvtanárként, nyelviskola-üzemeltetőként elkezdett "odaszólni" a vizsgáztatóknak, hogy engedjék át egy-egy tanítványát, majd jöttek a kisebb ajándékok, és ebből alakult ki a sok embert foglalkoztató hálózat. A végén egy középfokú nyelvvizsga bebiztosításáért 300, egy felsőfokúért 500 ezret is fizettek a vizsgázók.

Sokan a hálózatból nem is tudtak egymásról, így előfordult, hogy ugyanazt a tanárt két olyan ember is megvesztegetett egymástól független vizsgákon, akik nem ismerték egymást, nem tudták, hogy végső soron ugyanannak dolgoznak.

A hálózatot a gyanúsítás szerint négy fő koordinátor tartotta össze, köztük van egy olyan ember is, aki korábban ingatlanosként, majd a NAV-nál dolgozott. Alattuk voltak a toborzók, ebbe a gyanúsítotti kategóriába lényegében bárki bekerülhetett, információk szerint egyetemi tanárok is vannak köztük, de a gyanúsítottak között van például értesüléseink szerint egy édesanya is, aki a gyereke érdekében szólt valakinek, hogy intézze el valahogy az átengedését.

Információink szerint az előre olajozott vizsgák egyebek mellett a BME-n, a Rigó utcában és a Károli Gáspár Református Egyetemen is zajlottak. Ezek azonban csak helyszínek, az egyetemi oktatógárdától és szervezettől függetlenül. Úgy tudjuk, az ügy elején 12 tanárt gyanúsítottak meg, ők nyelviskolai alkalmazottak és a Rigó utcai vizsgaközpont alkalmazottai. 

Védői forrásból úgy tudjuk, arra számítanak, hogy lesznek még gyanúsítottak, vannak még olyan, mostanában előkerült vizsgázói névsorok, amik alapján várható 10-30 újabb ember kihallgatása. Szintén védői forrásból származó értesüléseink szerint van ügyvéd, aki megpróbálja elérni, hogy ne a koordinátorok, hanem a szerinte nagyobb súlyú bűncselekményt elkövető tanárok legyenek az ügy elsőrendű gyanúsítottjai.

Megkerestük P. András ügyvédjét, Berényi Andrást, aki annyit mondott: megítélése szerint a koordinátorok szerepe nem volt olyan jelentőségű, mint azoké, akik a vizsgáztatási jogot gyakorolták. Hozzátette: a gyanúsítottak nagyobb részben olyan főiskolai és egyetemi hallgatók, akik több próbálkozás után sem tudtak megfelelni a nyelvvizsgaszabályzat sokszor életszerűtlen elvárásainak. "Ezért alakulhatott ki egy ilyen típusú bűncselekmény, és a jelenlegi kormány jól ismerte fel, hogy a nyelvi tudás elvárásának a diplomások körében mindenképpen módosulnia kell."