Magyarországig futottak a szorongatott grúz nagykutyák

2013.10.25. 12:34

Két, hazájában különböző bűncselekmények miatt keresett korábbi vezető grúz tisztviselő is Magyarországon kapott menedéket a közelmúltban. Támogatóik szerint az ellenük felhozott vádakat a politikai bosszú motiválja. A tavalyi grúz választást elbukó pártjuk közel áll Orbán Viktor szívéhez, tavaly még beszédet is mondott az egyik nagy kampányrendezvényükön.

Talán azt mondhatom, a valaha volt legjobb kapcsolatban állunk a jelenlegi grúz kormánnyal – ütött el egy kellemetlennek tűnő kérdést Orbán Viktor miniszterelnök még október közepén, amikor Nagy-Britanniában járt, és a Chatham House-ban tartott előadása után kérdezhettek tőle. A világ egyik legbefolyásosabb külpolitikai elemzőintézetének egyik grúz tagja egy Grúziában különböző bűncselekmények miatt keresett, de Magyarországon állítólag menedékjogot kapott volt miniszterről faggatta volna a magyar kormányfőt.

Büntetőeljárás alatt álló grúz politikusok kaptak menedékjogot Magyarországon – képünk illusztrációForrás: AFP/RIA Novosti

A grúz kérdező arról érdeklődött, miért lehet az, hogy az illető – Zurab Adeisvili, volt igazságügy-miniszter – Magyarországon, nem pedig egy demokratikusabb nyugati államban kért menedékjogot. Orbán visszautasította, hogy a kérdező azt sugallta, Magyarország kevésbé lenne demokratikus, mint más államok, de érdemi választ nem adott a felvetésre (itt videón is megnézheti).

Azóta sem erősítette meg senki hivatalosan, hogy igaz-e, amit október közepén több grúz lap is megszellőztetett: a volt igazságügy-miniszter és egy másik, szintén a tavaly októberi választáson elbukott előző grúz kormányhoz köthető, különböző bűncselekmények miatt keresett magas rangú grúz tisztviselő is Magyarországon kért és kapott menedékjogot, sőt Áder János tanácsadójaként foglalkoztatják (utóbbit állítást az államfő hivatala tagadta a 444.hu-nak). De kikről is beszélünk?

Régi harcostárs

Az eredendően ügyvéd Zurab Adeisvili a most október végén második, és egyben utolsó ciklusát kitöltő Mihail Szaakasvili grúz elnök régi harcostársa. 1999 óta a grúz parlament reformernek számító tagja, 2003-ban Szaakasvilivel együtt küzdött a rózsás forradalom sikeréért, és Szaakasvili közel kilencéves elnöksége alatt több, elsősorban igazságügyi posztot is betöltött a grúz kormányban. Volt igazságügy-miniszter, legfőbb ügyész, de belügyminiszter is.

Tavaly azonban pártjuk, az ENM (Ertiani Nacionaluri Modzraoba – Egyesült Nemzeti Mozgalom), vereséget szenvedett az október elsejei parlamenti választásokon. A vereség után aztán Adeisvili más kormánytagokkal együtt eltűnt az országból.

A volt miniszter ellen többek között hatalommal való visszaélés, embertelen bánásmód, felbujtás, bizonyítékok meghamisítása miatt zajlik eljárás az Orbántól kérdező grúz felszólaló szerint. A férfi azt mondta, Adeisvili távozása után fedezte fel a grúz parlament emberi jogi bizottsága, hogy az ország börtöneiben 200 politikai foglyot őriznek. Ráadásul 2010-ben, Adeisvili minisztersége alatt, ezer bíróság elé állított vádlott közül csupán két embert mentettek fel.

Gumibotos disznóság

A volt miniszter ellen egyrészt a tavaly szeptemberi börtönbotrány miatt emeltek vádat decemberben. A botrány az után robbant ki, hogy az egyik grúz tévécsatorna olyan videofelvételeket mutatott be, amelyeken börtönőrök bántalmaznak rabokat, többek között verik őket, illetve gumibotokkal, seprűnyelekkel erőszakolják meg őket. A botrány kirobbanása után többezres tüntetések voltak országszerte, lemondott a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter és a belügyminiszter is. Az ügy erősen rányomta bélyegét a tavaly októberi grúziai választásokra és az azt megelőző kampányra is. 

Az Orbántól kérdező férfi ugyanakkor nem tért ki arra, hogy Adeisvilit emellett január óta pénzügyi visszaélésekkel is gyanúsítják, és azzal vádolják, hogy az ő utasítására vált lehetővé, hogy pártjuk az állami alapokat megdézsmálva, szabálytalanul finanszírozza a tavaly őszi kampányt.

Ebben már egy másik – Orbán kérdezője szerint ugyancsak Magyarországon menedékjoghoz jutott – grúz állampolgár, Giorgi Sabanadze, a Tbiliszi Fejlesztési Alap volt igazgatója is érintett. Őt jelentős értékre elkövetett sikkasztással gyanúsítják. Sabanadzét szeptember 22-én Olaszországban tartóztatták le Interpol-körözés alapján, de az olaszok pár nappal később szabadon engedték, miután – az ügyvédjeire hivatkozó grúz sajtó szerint – menedékjogot kapott Magyarországon.

Hétszáz bankkártya

Sabanadze 2010-től tavaly október közepéig vezette az alapot. Az ügyészség szerint több befolyásos, a tbiliszi városi önkormányzatnál kulcspozícióban lévő politikussal és tisztviselővel szövetkezett arra, hogy a Tbiliszi Fejlesztési Alap pénzeiből finanszírozzák pártjuk, az ENM kampányköltségeit. Az ügyészek szerint több mint 34 millió larit (4,3 milliárd forint) sikkasztottak el.

Ezzel kapcsolatban az idén nyáron őrizetbe vettek és kihallgattak közel kéttucat városi politikust és tisztviselőt, köztük az alap aktuális igazgatóját is. Az ügyben a grúz pénzügyminisztérium vizsgálati osztálya nyomoz, és kiderítették, hogy az alkalmazottak bankkártyákat kaptak, amelyekkel nagy összegeket vettek fel az alap számlájáról, erről biztonsági kamerák felvételei is rendelkezésre állnak.

Az ügyben meggyanúsították Davit Alavidzét, Tbiliszi korábbi polgármester-helyettesét is, aki teljes feltáró vallomást tett. Szerinte Sabanadze és rajta keresztül Adeisvili azért igyekezett megdézsmálni az állami alapot, hogy pártjuk versenyre tudjon kelni Bidzina Ivanisvili milliárdos üzletemberrel (aki azonban pártszövetségével, a Grúz Álom–Demokratikus Grúziával végül megnyerte a választásokat).

Alavidze szerint Adeisvili volt az, aki előállt az ötlettel, hogy a Tbiliszi Fejlesztési Alap bankszámlájához állítsanak ki bankkártyákat, amelyeket a párt különböző aktivistái között osztottak szét, akik felhasználták a kampányban. Állítólag 700 ilyen bankkártya készült, és a párt tbiliszi szervezetei között osztottak szét őket.

Orbán beszállt a kampányba

Az ellenzékbe szorult volt kormánypárt tagjai politikailag motivált ügyekről beszélnek, legalábbis a minisztert ért vádakkal kacsolatban. Valóban lehet, hogy az ügy a Kelet-Európában is ismert szokásos, kormányváltás utáni tisztogatás része.

A grúz sajtó októberben szellőztette meg, hogy feltehetően mind Adeisvili, mind Alavidze Magyarországon kért és kapott menedékjogot. Alavidze esetében ügyvédjei megerősítették ezt az információt, Adeisvili esetében azonban nem tudni biztosat. Csütörtökön délelőtt megkérdeztük a kormányszóvivői irodát, akik pénteken közölték, hogy a KIM válaszol majd kérdéseinkre. Megkerestük Adeisvili egyik ügyvédjét is, hogy ügyfele mikor és milyen alapon kért és kapott menedékjogot, de az ő válasza sem érkezett még meg.

A grúz sajtóban megjelent hírek szerint Adeisvili magas rangú, jó magyarországi kapcsolatai révén tudta sikeresen elintézni menedékkérelmét. Azt nem tudni, hogy ennek mennyi alapja van, de az biztos, hogy Orbán Viktor közeli kapcsolatot ápolt az tavaly leváltott, jobbközép EMN vezette grúz kormánnyal. A magyar kormányfő a grúz választás előtt öt nappal őt hangosan ünneplő tömeg előtt szólalt fel Szaakasvili elnök társaságában a párt egyik fő kampányrendezvényén, Kutaisziben. Beszédében a grúz választást a 2002-es Magyarországi választással állította párhuzamba, és figyelmeztetett, hogy a grúzoknak nem szabad visszafordulniuk a múlt felé.