Felhívtam a BKK-t, és eljöttek értem busszal

Vágólapra másolva!
A BKK új szolgáltatásával telefonon rendelhetünk buszt néhány megállóba, ahová amúgy nem menne el a járat. Hajnalban felkeltünk, kimentünk Óbudára, hogy aztán a Telebusszal visszajöhessünk a városba. Majdnem teljesen jól működött a rendszer.
Vágólapra másolva!

Elég furcsa érzés hajnalban felkelni csak azért, hogy elmenjek a város másik végébe taxival, hogy aztán BKV-val visszajöjjek ugyanoda. Most mégis ez történt, ugyanis tesztelni szerettük volna a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új Telebuszra keresztelt iránybuszos szolgáltatását. Ennek lényege, hogy a busz nem megy végig a teljes útvonalán, csak akkor, ha ezt az utasok is igénylik. A telebuszos megállók használatát kétféleképpen jelezhetik a társaság felé: ha fel akarnak szállni a buszra, akkor fel kell hívni egy számot legalább fél órával az indulás előtt, és odahívni a buszt, ha pedig le szeretnének szállni, akkor értelemszerűen szólni kell a sofőrnek, aki amúgy nem menne el a megállónkig. A társaság célja a szolgáltatással, hogy olyan városrészeket is elérhetővé tegyenek tömegközlekedéssel, ahol amúgy nem járna semmi.

A buszrendelés simán ment attól eltekintve, hogy a BKK telefonos menürendszerét még nem frissítették, nincs benne a Telebuszra vonatkozó utalás. Ezért kisebb, nyomógombos bolyongás után jobb híján a járatokkal kapcsolatos információknál próbálkoztam. Sikerrel, ugyanis a diszpécser először kicsit megszeppenve majd nagyon készségesen felvette a rendelésem. Megkérdezte, hányan szeretnénk buszozni, mikor mennénk, és hogy mi a telefonszám, amin elérhetnek, ha esetleg valami gond lenne.

A két új típusú járat közül a 260-asat választottam, amely eredetileg a Batthyány tértől a külső Bécsi útnál levő Kocsis Sándor útig közlekedik, ezt hosszabbították most meg a Csúcshegy felé, a Virágosnyereg útig. Az új telebuszos végállomás egy szinte teljesen új ingatlanberuházás felparcellázott telkeinek közepén van. Az utak, a buszos körforgalom, a lámpák megvannak már, de házak alig.

Újdonsült útitársam, egy huszonéves lány, szintén megrendelte a buszt. Ő ott lakik a Csúcshegyen, és azt mondta, hogy nagyon örül az új szolgáltatásnak, mert korábban mindig le kellett sétálni a Bécsi útig, ami télen és sötétben különösen kellemetlen volt a jég és a hiányzó közvilágítás miatt.

Mire a busz megérkezett, már négyen álldogáltunk a csípős őszi időben a megállóban. A régi csuklós Ikarus, amelynek tábláin mindenhol az új szolgáltatást hirdették pontosan, a menetrendnek megfelelően érkezett, a jegyemet kilyukasztottam, majd boldogan visszabuszoztam a városba.