Trafikmutyi ide vagy oda, nagyon úgy tűnik, hogy a kormány jobban teljesít a dohányzásellenes harcban. A hároméves szigorú törvénykezésnek már most megvannak az eredményei: fekete nikotinos takony helyett hónaljszag, leépülő dohánygyártás, kevesebb dohánylelőhely, drága cigaretta. Az elrettentés már nagyon jól megy, a megelőzés és a leszoktatás még nem igazán.

„Régóta vártam már valakit, aki nem azt mondja nekem, hogy ez túl sok, túl radikális, óvatosabban, hanem azt mondja, hogy még többet, még radikálisabban, csak bátran előre” – kezdte köszönőbeszédét Orbán Viktor, amikor a WHO-tól megkapta a nemdohányzók védelméért járó kitüntetést. Nem biztos, hogy a kitüntetés legjobbkor jött a miniszterelnöknek, ugyanis az adományozás május végi híre szinte napra pontosan egybeesett azzal, hogy Magyarországon tombolt a trafikok szétosztása körüli botrány.

Trafikügy ide vagy oda, amit a kormány csinált az elmúlt három évben, az több volt, mint amit a rendszerváltás óta az összes kormány összesen tett, beleértve az első Orbán-kormányt is – mondja Mucsi János, a gödöllői tüdőgondozóban dolgozó tüdőgyógyász, akinek véleményét osztotta az összes általunk megkérdezett szakember. És tényleg sok minden történt az elmúlt három évben: 2012-től tilos a dohányzás a zárt - és több nyílt - légterű közösségi térben, 2013-tól a dohánytermékek csomagolása csak illusztrációkkal kombinált figyelmeztetésekkel hozható forgalomba, jelentősen nőtt a cigaretta ára, és átalakították a dohánykereskedelmet is. A WHO 2013-as jelentése is alátámasztja a kormány szigorú politikáját, ugyanis az országok dohányzásellenes küzdelmét mérő rangsoron Magyarország egy csapásra sereghajtóból a felső harmadba ugrott. 

"Több mint 170 ország iktatta törvénybe a WHO keretegyezményét, de csak a magyar kormány valósított meg ennyi pontot belőle másfél év alatt" – mondta Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) dohányzással foglalkozó Dohányzás Fókuszpontjának vezetője, aki szerint ezeknek az intézkedéseknek együttes, csomagszerű hatása már most látszik. Az intézkedések hatásvizsgálata folyamatban van, az eredményeket november végén jelenti be az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de "az előzetes adatok szerint több mutatóban is jelentős elmozdulás tapasztalható a kedvező irányba”.

Demjén szerint az intézkedések hatására a megbetegedésekben rövid távú azonnali változást nem lehet érzékelni, de közép és hosszú távon biztos a javulás. Az is sok tényező együttes hatásának az eredménye, hogy az elmúlt 15 évben folyamatosan csökkent a szabad forgalomba hozott cigaretták száma, 24 milliárd szál per évről 13 milliárd szálra – mondta Demjén TiborAz egyik legfrissebb kutatásból, ami még a trafikrendszer felállása előtt készült, az derült ki, hogy a fiatalok kevesebbet, az idősebbek valamivel többet szívnak, mint két éve. Bár a naponta átlagosan elszívott cigaretták mennyisége nem mutat változást, az életkor szerint van átrendeződés. Míg korábban a 18–35 évesek körében naponta átlagosan 13 szál cigaretta fogyott, most 10 szál. Ezzel szemben az idősebbek körében napi átlag 14-15 szálról 17-18 szálra nőtt ez a szám. Emellett egészen friss esemény az is, hogy a British American Tobacco kirúgott 180 embert, amit részben az eladások csökkenésével indokoltak.

Mutyi-mutyi-trafikmutyi

A kormány a sokat bírált trafiktörvény mellett mást is csinált a dohányzásellenes küzdelem terén. A szinte ciklusok óta halogatott, illetve toldozgatott-foldozgatott nemdohányzók védelméről szóló törvényt 2011-ben fogadták el. Korábban az a nevetséges helyzet is sokszor előfordult, hogy ugyanannak a teremnek a két oldalán jelölték ki a dohányzók és a nem dohányzók számára a helyeket, így a füst elől persze nem volt menekvés. A szabályozás kitiltotta a dohányzást minden étteremből, kávézóból és kocsmából, valamint a munkahelyekről. A törvény elfogadása idején temették a kocsmákat és az éttermeket, attól féltek, hogy az emberek nem járnak majd enni és inni, ha nem lehet dohányozni. A már több mint egyéves rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok azonban nem igazolták a vendéglátósok félelmeit. A KSH legfrissebb adatai szerint a vendéglátóhelyek száma nem csökkent, éppen ellenkezőleg, nőtt (55 730-ról 55 953-ra), emellett a vendéglátóhelyek bevételei is nőttek (694 milliárdról 730 milliárdra).

Dohányzók egy budapesti sörözőben, 2011-benForrás: MTI/Marjai János

Sőt a változást már az első napon érezhették azok a nemdohányzók, akik korábban egy átmulatott éjszaka után fekete taknyot fújtak ki az orrukból, és a mosógépbe rakhatták cigarettafüsttől bűzölgő ruhájukat. Igaz, mostanában arra panaszkodnak az emberek, hogy a füstöt felváltotta az emberszag a kocsmákban. 

Már ezer forint egy doboz cigi

Az állam nem csak a trafikokkal igyekszik a hozzáférést korlátozni, hanem a dohánytermékek árával is befolyásolja a cigarettavásárlást. A statisztika szerint körülbelül 600 százalékkal drágult a hazai piacon 1996 és 2013 között a cigaretta fogyasztói ára. Igaz, itt a nemes népegészségügyi szempontokon felül nem elhanyagolhatóak a költségvetési- és a trafikok haszonszerzési szempontjai sem. Az Origo által megkérdezett szakértők jónak tartják az áremelést, mert - az ezzel járó feketekereskedelmi növekedéssel párhuzamosan – az adatok azt bizonyítják, hogy a dohányosok száma is csökken. A dohányzás közgazdaságtanáról szóló egyik tanulmány szerint egy tízszázalékos cigaretta-áremelés hatására a gazdagabb országokban legalább 4 százalékkal esik vissza az összes dohányfogyasztás, a közepes és alacsony jövedelmű országokban pedig legalább 8 százalékkal. A magas ár komoly visszatartó erőt jelent azok számára is, akik leszoktak a dohányzásról, hogy már ne is gyújtsanak rá újból.

Van még mit fejlődni a prevenció területén. A szakemberek szerint vannak jól kidolgozott programok, de azok nem jutnak el minden oktatási intézménybe. És míg korábban az orvosok, védőnők és más szakemberek gond nélkül bemehettek az iskolákba előadást tartani, ma már ez nincs így. „Legalább egy húszoldalas nyomtatványt kell kitölteni és le kell adni hónapokkal előre a prezentációt is, ha egy iskolában szeretnék mesélni a dohányzásról a gyerekeknek” – sorolta a problémákat Mucsi János, amelyeket az iskolák államosításával létrejött Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gördít a jószándékú előadók elé.  

Van még frissíteni való a kampányok tartalmán is, mert például az óvodásoknak szóló kampányban ugyanaz a dohányzó cseresznye szomorkodik a kiadványokon, mint ami már a nyolcvanas években is ott volt. Pedig lenne feladat, mert egy 2012-es kutatás szerint Magyarországon a tanulók több mint fele kipróbálta már a cigarettát élete során (fiúk: 61 százalék, lányok: 52 százalék), és körülbelül a tanulók egynegyede dohányos, míg 7 százaléka naponta dohányzik.

Hitler és egy sah is próbálkozott már

„Adolf Hitler kijelentette, hogy a német nő nem dohányzik. De a német nők továbbra is dohányoztak. Egy 16. századi  török szultán halálbüntetéssel akarta szintén hasonló eredményességgel a leszokásra kényszeríteni az embereket” – utalt Demjén Tibor arra, hogy ezt a problémáta nikotin függés miatt nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani. Az állami intézkedések csak rendszerszerűen egymásra épülve, egymás hatását erősítve képesek a dohányzással kapcsolatos szemlélet és viselkedés váltás elérésére, a leszokás sikeres segítésére, valamint arra, hogy nem csak az államon múlik a leszoktatás, hanem az embereken is. „Az nem megy, hogy tiltom a cigarettázást, de a másik oldalon meg nem segítek leszokni” – mondta Vajer Péter, az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ egyik orvosa.

Korábban ilyen figyelmeztető feliratok voltak a cigarettásdobozokon. Ma már durvábbak.Forrás: MTI/Marjai János

Az állam a tiltás mellett több úton igyekszik leszoktatni az embereket a dohányzásról, bár a megkérdezett szakértők szerint ezen a téren bőven van még mit fejlődnünk. 2012 végén kormányrendelet született arról, hogy a dohánygyáraknak rémisztő képekkel kell eltántorítaniuk a dohányosokat a rágyújtástól. Itt a rothadó szájtól az impotenciára utaló, lehajló cigarettáig minden szörnyűségre felhívják a figyelmet. A dobozokon nem csak elrettentő képek vannak, hanem az OEFI leszokást támogató honlapjának címe, valamint egy negyvenes telefonszám. Ennek végén azonban nem egy ember, hanem egy automata válaszol, illetve válaszolna, ugyanis amikor hívtuk, mindig foglaltat jelzett.

Tüdőgondozók pénz nélkül

„Az elvileg leszoktatást segítő tüdőgondozói hálózat jelenleg csak szerelemből foglalkozik a leszokás-támogatással, ugyanis a tüdőgondozóknak az OEP jelenleg nem téríti meg ezeket a foglalkozásokat” – mutatott rá a legnagyobb problémára Mucsi János, aki a gödöllői tüdőgondozóban dolgozva testközelből látja a leszokás támogató-rendszer működését. Mivel az OEP nem finanszírozza teljes egészében ezeket a kezeléseket, az amúgy is túlterhelt orvosok értelemszerűen előreveszik az asztmásokat, TBC-seket és más súlyos tüdőbetegséggel küzdő embereket. A dohányzás nem egy akut betegség, ezért őket hívják be utoljára, már ha valaki kivárja a sort – mondta Mucsi János, aki szerint a leszokás problémája elsősorban nem tüdőgyógyászati, hanem pszichológiai, pszichiátriai.

Uniós és állami forrásból most két irányban indult el a munka, hogy egy kicsit fejlesszék a rendszert. Egyrészt a projektben résztvevő 96 tüdőgondozó pénzt kap arra, hogy csoportterápiákat szervezzenek a leszokni vágyóknak, illetve, hogy renoválják a helyiségeket, vegyenek kellékeket.

A program másik lábaként létrehozták az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központot, amely az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet az Egészséges Magyarországért Központ közös projektje. Itt a leszokás szakmai hátterének kidolgozása mellett üzenetrögzítő várja a leszokni vágyó dohányosok telefonjait, és ha megadja a nevét telefonszámát, akkor néhány napon belül visszahívjuk - mesélte Vajer Péter, a módszertani központ egyik orvosa. 

A tüdőgondozói hálózat fejlesztésével párhuzamosan a szabályozás területén is újabb változások várhatók. Az EU-s döntéshozatal legvégső stádiumában levő tervezet szerint, többek között megszűnnek a mentolos és más karakteres ízesítésű cigaretták, hogy a csábítást és a rászokás lehetőségét csökkentsék, nagyobb képekkel és a dobozok két oldalán fogják tájékoztatni a dohányosokat, és tilos lesz forgalmazni például szivar formájú csokit és cigi formájú rágót és minden egyéb olyan terméket, ami a cigaretta formát utánozza – vázolta a jövőt Demjén Tibor, aki november végére bombasztikus adatokat ígért a magyarországi dohányzásról.