Cs. szerint lopás, de legalábbis sikkasztás, ha az általa házépítéssel megbízott vállalkozó folyamatosan újabb részleteket kér, de közben nem csinál semmit. Feljelentést tett, de a nyomozó hatóságok szerint legfeljebb szerződésszegés történt, ami nem rájuk tartozik. Hiába kardoskodott, nem jutottak semmire, így ő maga vette a kezébe az ügyet. Bizonyítékokat gyűjtött, hamis tanúzást tárt fel, a bíróság pedig el is ítélte a vállalkozót. Cs. ezek után az ügyészeket és a nyomozókat is feljelentette, de visszautasították a kérését. Most Polt Pétertől vár magyarázatot a történtekre.

Remek fekvésű, déli lejtésű telek Remeteszőlősön a Pisztráng utca 1. Lakóház nincs rajta, csak régi, rossz állapotú kis épület és faház, ami könnyen bontható. Nem csoda, hogy a Németországban élő közgazdásznak, Cs. L.-nek is megtetszett 2005-ben az ingatlan, amit egy ismeretlen férfi hirdetett azzal, hogy rönkházat építene rá saját magának, de a költségek felezése miatt még egy ugyanolyat felhúzna rá egy jelentkezőnek. Akkor még nem gondolta Cs., hogy hamarosan nemcsak az ismeretlennel, hanem az egész magyar igazságszolgáltatással kell majd máig tartó háborút vívnia emiatt.

Miután a Németországban élő Cs. megállapodott a hirdetővel, egy Miskolc környéki vállalkozóval, K. J.-val, megvették a telket, el is indult az építkezés. Legalábbis Cs. ebben bízott, a vállalkozó pedig próbálta úgy intézni a dolgokat, hogy így tűnjön, de csak nem akart semmi sem történni. Látszatra flottul ment minden, megvoltak az építési tervek, K. megbízta a saját cégét, az pedig egy romániai vállalkozást a faipari munkákkal, de érdemben mégsem haladt a dolog.

Munkának nem sok nyoma vanFotó: Tuba Zoltán - Origo

Legalábbis annyira semmiképp, amire Cs. számított volna a sokmillió forint folyamatos kifizetése közben. Hat alkalommal összesen 18 milliót adott át - igaz, ebben benne volt a telek 10 milliós ára is - aztán amikor nem látta az eredményét, elege lett, és a hatóságokhoz fordult. De nem a szokásos utat választotta, és nemcsak polgári perrel követelte vissza a pénzét, hanem meggyőződésében, hogy csalók áldozata lett, akiknek börtönben a helyük, a rendőrségen tett feljelentést.

Az egyszerű hazugságtól a csavaros trükkökig

Az ügy jogi szempontból is sok csavart tartogat még, de egy pillanatra érdemes a tárgyalótermekből kilépve magát az átverést is megnézni. A megnyerő, jó tárgyalónak leírt K. a legelképesztőbb módszerekkel csalta ki a pénzt, az egyszerű hazugságtól kezdve ("nem is vettem át azt az 500 ezer forintot") a csavaros trükkökig, például egy romániai, egyébként létező és ténylegesen az ágazatban dolgozó faipari cégtől szerzett megtévesztő dokumentumokig, vagy a strómannak átadott, valójában azonban általa vitt cégbe elfolyatott pénzekig.

Közben Cs. szerint az őt átverő vállalkozó a látszatra sem nagyon adott: akkor jelent meg egy frissen beszerzett BMW-vel, amikor megkapta az első nagyobb összegű részletet, óceánparti, thaiföldi nyaralásokra fizetett be, majd amikor forróvá vált a lába alatt a talaj, akkor az állítólagos tereprendezést olyan szögből készült fényképekkel próbálta bizonyítani, hogy pont ne látsszon: a bontandó kis épület még érintetlenül ott virít a telken, sőt, egy napra még egy markolót is a telekre vitt, hogy látványos legyen a dolog.

A miskolci városi ügyészség először visszadobta Cs feljelentését, mondván, szerintük sima szerződésszegésről van szó, nem pedig tudatos és tervezett pénzlenyúlásról. A férfi panaszt tett a megyei főügyészségen, amely új nyomozásra utasította a várost, de azt Miskolc ismét megszüntette. Cs. újabb panaszát pedig már a megyei ügyészség is elutasította, a kör bezárult.

Beismerték a hamis tanúzást

Ekkor jött a pótmagánvádas eljárás. Cs. élve az ilyen esetben használható jogával, közvetlenül fordult a bírósághoz 2008-ban. Ehhez az is kellett, hogy saját maga kezdjen nyomozásba, és szerezzen be bizonyítékokat. Megszerezte például annak a román cégnek a könyvelési iratait, amely állítólag a kifizetett rönkházát gyártotta. Ez azért is pikáns, mert ezt az úgynevezett bizonyítási cselekményt korábban az ügyészségnél is indítványozta, de nem történt semmi. És bár végül egyetlen iratba sem került be hivatalosan, Cs. állítása szerint emellett legalább 7-8 olyan embert is talált, akiket korábban ugyanígy vert át a vállalkozó, köztük ismert emberek cégeit vagy rokonait is.

Közben a történetben szép fordulatok rajzolódtak ki. Kiderült például, hogy a nyomozati iratok között volt egy írásos bizonyíték és tanúvallomás is arról, hogy a vállalkozó felvett Cs. számlájáról több százezer forintot, amit később letagadott. Kiderült az is, hogy a nyomozók nem kértek könyvszakértői és az építész-szakértői véleményt, így ezt a bíróság rendelte el a pótmagánvádas eljárásban. Ezek eredményei is Cs. igazát bizonyították. Időközben derült ki az átvert férfi számára az is, hogy az őt félrevezető vállalkozó ügyvédje korábban Miskolcon volt rendőrtiszt, majd szerzett egy CD-t is, amely állítása szerint azt bizonyítja, hogy ez az ügyvéd e-mailekben maga javasolta szerződések visszadátumozását a pénzek felhasználását igazolandó. Ezt azonban a bíróság nem fogadta el.

Jó fekvésű telekFotó: Tuba Zoltán - Origo

Az igazi fordulatot azonban nem ezek hozzák, hanem az, hogy a romániai faipari cég vezetője, ahonnan az építési vállalkozó állítólag megrendelte a házat, kézzel írott nyilatkozatban, közjegyző előtt 2010 májusában elismerte, hogy egészen addig hamisan tanúzva védte a szélhámost. Valójában nem kezdték el készíteni a házat, hanem az építési vállalkozó kérésére együtt gyártották a hamis dokumentumokat, számlákat, szerződéseket, hogy Cs.-t ezekkel vegyék rá a folyamatos fizetésre, vallja. Persze a pálforduláshoz nem ártott, hogy Cs., egyébként jogszabályt nem sértve, megfenyegette a vállalkozót, hogy feljelenti őt is, "ha nem mondja el az igazat".

Feljelentette az ügyészeket, de elutasították

A miskolci bíróság a pótmagánvád nyomán első fokon hat hónap, két évre felfüggesztett börtönre ítélte K.-t, és arra utasította, hogy fizessen 4,9 millió forintos kártérítést. Másodfokon már 8,7 millióra változtatta a kártérítést a törvényszék, a Kúria áprilisban végleg, jogerősen helybenhagyta ezt a döntést és indoklást. K., az elítélt vállalkozó telekrészét a kártérítés fejében épp a napokban írják majd át Cs. nevére, a maradék összegről egyelőre nem tudni, hogyan hajtják végre.

Kérdés, hogy nevezhető-e szokványosnak vagy természetesnek, hogy valakinek a feljelentését az ügyészség elutasítja, majd utóbb kiderül, hogy mégis a panaszosnak volt igaza, amikor sikkasztást kiáltott, csak a hatóságnak be kellett volna szereznie még pár bizonyítékot. Bár az ítéletben nincs róla szó, Cs. állítja: az elsőfokú tárgyalás bírája megdöbbent és hangot is adott annak, hogy mennyire hanyag volt a nyomozás. Cs. ezért most épp azt próbálja kideríteni a Transparency International (TI) jogsegélyszolgálatával karöltve, hogy felelősségre vonnak-e bárkit is a nem megfelelő nyomozás miatt. A férfi feljelentette az ügyészeket és nyomozókat hivatali visszaélés miatt, amit elutasítottak a hatóságok, a TI pedig Polt Péter legfőbb ügyésztől vár hivatalos választ arra, hogy mindez hogyan lehetséges. Az ügyészséget az Origo is megkérdezte, hogy folyik-e belső vizsgálat, fegyelmi eljárás a nyomozás miatt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kedden napközben feltett kérdésre.

Cs. feljelentést tett hamis tanúzás miatt az említett romániai faipari cég vezetője ellen is, a hatóság az Origó érdeklődésére azt mondta, már meggyanúsították a férfit. Cs. ezt úgy értékeli: az elkövetőn kívül csak azt az embert vádolták meg, akinek megszólalt a lelkiismerete. Kérdés, az őt feltehetően felbujtó vállalkozó felelősségét is vizsgálják-e majd. A Transparency ezügyben Polt Pétertől kért vizsgálatot, kiderítendő, hibáztak-e a hatóságok, amikor nem indítottak hivatalból eljárást a hamis tanúzás kiderültekor.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője szerint az eset rávilágít arra, hogy az ügyészi munka esetenként nem átlátható, és a bíróság által feltárt hiba esetén sem működik megfelelően a felelősségre vonás. „Bár a pótmagánvád éppen arra szolgál, hogy a sértett akkor is a bírósághoz fordulhasson, amikor az ügyész nem emel vádat, valójában pénz- és időhiány miatt csak kevesen tudnak Cs.-hez hasonlóan maguk nyomozni”, mondta Ligeti Miklós. A TI szerint az ügyészség nem tett meg mindent, hogy feltárja az ügyet, ráadásul a szakmai mulasztásnak az eltelt idő miatt már elképzelhető, hogy nem lesz következménye. "Megfelelő vizsgálat híján a hibás ügyészi döntés okait sem tudjuk meg, pedig ez hozzásegítene ahhoz, hogy a jövőben ne történjen hasonló", mondta Ligeti. A korrupció ellen küzdő szervezet szerint ezért újra kellene gondolni az ügyészi munka számonkérhetőségére vonatkozó szabályokat.