Magyarországon legalább béke van és tolerancia

2013.11.11. 13:21

A magyar köztévé egy forgatással, a budapesti nyugdíjasok pedig egy mérsékelten izgalmas tüntetéssel vágtak vissza a svéd köztévének, amiért levetített egy Magyarországot rossz színben feltüntető filmet. A tüntetők szerint jobb, ha a svédek csendben maradnak, mert míg tőlük menekülnek a zsidók, és melegnek nevelik a kisfiúkat, Magyarországon legalább béke van és tolerancia.

Százezer magyar nevében vonult tizenkét nyugdíjas Svédország budapesti nagykövetsége elé hétfőn délelőtt. Az első látásra jómódú nyugat-európai turistacsoportnak kinéző társaság tagjai a Honfoglalás 2000 Egyesülethez tartoztak, és eszük ágában sem volt az esős, szürke időben várost nézni. Azért gyülekeztek a Kapás utcai modern irodaház előtt, mert petíciót készültek átadni a nagykövetnek, amiért a svéd közszolgálati tévében október 23-án bemutattak Magyarországról egy filmet, amely szerintük rossz színben tünteti fel az országot.

A Kobra című kulturális műsorában lejátszott 28 perces filmben úgy ábrázolták Magyarországot, mintha az utcán állandóan radikálisok masíroznának, gárdista és miépes zászlót lobogtató szélsőségesekről vágtak be képeket. A filmben megszólalt többek között Heller Ágnes filozófus, Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház volt igazgatója, Tarr Béla rendező és Pityinger László 'Dopeman' rapper is.

Mit gondol a Honfoglalás 2000 Svédországról? A véleményük vágatlanul

"Úgy állították be Magyarországot, mint ahol a kontinensen a legnagyobb az idegengyűlölet” – ezt már vasárnap este mondta a Magyar Televízió Lényeg című műsorának vezetője, Obersovszky Péter. A hírpolitikai műsor szerkesztői ugyanis úgy döntöttek: ők is kimennek Svédországba, és készítenek egy 28 perces dokumentumfilmet az országban uralkodó állapotokról.

A magyar köztévé visszavágása nem kímélte a svédeket. Többek között a szemükre hányják, hogy annak ellenére, hogy a világ egyik leggazdagabb jóléti államáról van szó, máig nem sikerült megoldani sem a romák integrációját, sem a bevándorlók helyzetét. A film elején egy Svédországban élő magyar bölcsész beszél a svéd jóléti társadalom kialakulásáról, majd az idei Eurovíziós Dalfesztiválnak otthont adót Malmőt mutatják be. A kezdetben még barátságos hangvételű összeállítás egy ponton túl csak a negatívumokra koncentrál.

Szilvásy György, a Honfoglalás 2000 Egyesület elnöke a budapesti svéd nagykövetségnél.Fotó: Mudra László – Origo

Például megtudhatjuk, hogy akinek nem eléggé svéd a neve, nehezen talál munkát. Ennek nyomatékosítására megszólaltat a magyar riporter egy török származású férfit is, akinek tanár ugyan a foglalkozása, de Svédországban mégsem tud ezen a pályán elhelyezkedni, szerinte a bevándorlók semmilyen segítséget nem kapnak.

A film szerint Svédországban egyre gyakoribbak az antiszemita támadások, egyre több zsidó akar kivándorolni. A malmői rendőrség listát vezetett a romákról, a film egyik riportalanya pedig azt magyarázza, hogy intézményesített a diszkrimináció a munkaerőpiacon a romákkal szemben. A film végén a magyar riporter az utca emberét kérdezgeti, hogy mit tudnak Magyarországról. Pár vihogó tinédzser után – akik összekeverték a hungry (éhes) szót a Hungaryvel –, az értelmesebb nyilatkozók elmondták, hogy Magyarország egy nagyon szép ország, kedvesek az emberek, és milyen jó is lenne egyszer lejutni a Balatonra.

Szilvásy György, a hétfői tüntetést szervező egyesület elnöke a svéd nagykövetség előtt azt mondta, míg Magyarországon nincsenek etnikai, vallási és nacionalista kilengések, mindenki biztonságban él, addig Svédországban tombol a rasszizmus, az idegengyűlölet. "Malmőből tömegesen menekülnek a zsidó emberek, bántalmazzák őket, felrobbantották a közösségi házukat. Egy másik városban bőrszín alapján különítette el utasait a buszsofőr a járműben" – mondta az elnök. De itt nem állt meg, mert Svédországban ennél még sokkal furcsább dolgok is történnek szerinte. Az óvodában a lány gyerekek kezébe traktort és játék pisztolyt adnak, míg a fiúkéba babát. A gyerekeknek nem tanítják meg azt a szót, hogy apa és anya, helyette 1-es számú és 2-es számú szülők vannak. "Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az óvónők leskelődnek a kulcslyukon, amikor a fiúk pisilnek, és rájuk szólnak, ha állva teszik ezt" – mesélte megrendülten a bézs színű ballonkabátot viselő Szilvásy.

Negyed órával a kezdés után a svéd nagykövet is kijött egy tolmáccsal az épület elé, és végighallgatta, hogy Magyarországon nincs rasszizmus, béke van. Ezt pedig igazán tolmácsolhatná országa állami tévéje felé is. A piros rúzst viselőt diplomata végig kedvesen hallgatott, majd a végén egy "it's okay" és egy széles mosoly kíséretében visszatért az irodájába.

Karin Olofsdotter svéd nagykövet és Szilvásy György, a Honfoglalás 2000 Egyesület elnöke.Fotó: Mudra László – Origo

Nem csak a Honfoglalás 2000 egyesület tagjai tiltakoztak nyíltan a film miatt. A kormány nevében Kumin Ferenc, a nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár szólalt meg, aki szerint a film egy "dokumentumfilmnek szánt, ám valójában silány propaganda", és "az újságíró szakma legelemibb szabályait veszi semmibe azzal, hogy az aktuális magyar viszonyokat kizárólag a kormány kritikusai és a szélsőjobb szerepeltetésével oldja meg". Bayer Zsolt pedig a Magyar Hírlapban írta meg véleményét. Szerinte a film "becstelen és aljas munka”, amit becstelen és aljas emberek készítettek.

Makkay Lilla, Magyarország svédországi nagykövete a műsor után felhívta az adás szerkesztőjét, Kristofer Lundströmöt, hogy felajánlja segítségét, ha újra Magyarországról készítene műsort, hogy az hitelesebb lehessen. A nagykövet szerint az adás után rögtön özönleni kezdtek a felháborodott üzenetek a követségre  és a Kobra Facebook-oldalára is. A stockholmi magyar külképviseletet levélírók tucatjai szólították fel határozott tiltakozásra az erősen torzító, egyoldalú műsor ellen.