A hétfői Barátok köztig számolhatják a szavazatokat

Több kérdésre csak széttárják a kezüket a választások lebonyolításával megbízott hivatalnokok, nem tudják, hol fog szavazni a több tízezer londoni magyar, vagy hogyan számolják meg gyorsan a határon túlról érkező voksokat. Lesz még a baj azzal is, hogy a kampánycsendet nem mindenhol törlik el.

150 méteres szabály, levélszavazat, nemzetiségi regisztráció - a Nemzeti Választási Irodában (NVI) is folyamatosan ismerkednek azokkal az új fogalmakkal, amelyekkel a 2014-es parlamenti választásokon találkozhat először mindenki. Az NVI-nek nemcsak a teljesen új előírásokra, a kisebb és nagyobb változásokra kell figyelnie, hanem azokra az esetekre is fel kell készülniük, amelyeket nem szabályoz egyértelműen a törvény - erről is beszélt Pálffy Ilona, az NVI vezetője egy e heti sajtóbeszélgetésen, ahol Patyi Andrással, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vezetőjével az új szabályokat és az ezekből következő feladatokat mutatták be.

A kormánytöbbség 2011-ben fogadta el az új választási törvényt, amely a voksolás alapvető szabályait írta elő. Ebben találhatóak a leglátványosabb változások: a következő választásokon 199 tagú lesz az Országgyűlés, egyfordulóssá válik a választási rendszer, és szavazati jogot kapnak a határon túli magyarok is. A tavaly elfogadott, majd az idén több ponton módosított választási eljárási törvény már a részletesebb szabályokat tartalmazza például a választási bizottságokról, a névjegyzékekről, a szavazókörökről és a szavazatszámlálásról, de az NVI vezetője szerint nyitva maradt több olyan kérdés, amelyben érdemes lesz az NVB-nek iránymutatást adnia.

Honnan 150 méter?

A szavazás napján például a 150 méteres szabály lesz az egyik legnépszerűbb kifejezés. Arról van szó, hogy az új törvény szerint ugyan megszűnik az általános kampánycsend, de a szavazóhelyiségektől számított 150 méteres távolságon belül továbbra is tilos lesz mindenféle kampánytevékenység. Vagyis azon a bizonyos vasárnapon egy iskolától 149 méterre nem lehet plakátolni vagy a szavazókat győzködni, de ugyanez 151 méterre már semmilyen akadályba nem ütközik.

A bajai választás tapasztalatai alapján azonban sem az NVI, sem az NVB vezetője nem zárta ki, hogy "heves vitákat" okozhat annak a megállapítása, pontosan hol lesz tilos a kampány a szavazás napján. Pálffy Ilona például széttárta a karját arra a kérdésre, hogy a 150 méter sugarú kört a szavazókörök ajtajától, esetleg az épület kapujától kell meghúzni, és mi a helyzet akkor, ha egy nagy udvaron kell keresztülmenni az épülethez (akkor az udvar bejáratától kell számolni a 150 métert?). Az NVI vezetője szerint a helyi választási irodák vezetőinek dolga lesz kijelölni ezeket a területeket, és reméli, hogy az NVB egyértelmű iránymutatást ad majd a kérdésben, hiszen senkinek nem lehet az érdeke, hogy kampánycsendsértés miatt meg kelljen ismételni egy választást.

Honnan számít a 150 méter? Képünk illusztráció. Forrás: MTI/Lehoczky Péter

Pálffy Ilona azt is felvetette, hogy nehéz helyzetbe hozhatja a helyi választási bizottságokat az a szituáció is, ha valaki a 150 méteres körzetben egy magánházon függeszt ki egy hatalmas plakátot. Szintén nehezen megítélhető helyzet, ha egy párt 200 méterre a szavazókörtől egy hatalmas megafonnal buzdít a szavazásra, és ez elhallatszik a szavazókörig. Patyi András NVB-elnök azt ígérte, hogy a választásokig a kampánycsend kérdésében is pontos iránymutatást adnak majd, de elismerte, hogy a választások napján sok beadványra számít ezzel kapcsolatban is.

Hány ezren akarnak Londonban szavazni?

A választási iroda munkatársainak már most sok feladatot ad a határon túli magyarok regisztrációja, igazán sok dolguk azonban a választások napján, az urnabontás után lesz a külföldről érkező levélszavazatokkal. A szabályok kétféle, külföldön élő magyart különböztetnek meg. A külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkezőket, illetve a külföldön élő, és oda bejelentett magyar állampolgárokat.

Az első esetben olyan magyarról van szó, aki külföldön dolgozik vagy tanul, de továbbra is itthon van a lakcíme. Neki nem kell regisztrálnia, automatikusan felkerül a névjegyzékbe, és legkésőbb a szavazást megelőző nyolcadik napon kell a lakóhelye szerinti jegyzőnél jeleznie (ezt levélben is megteheti), hogy melyik országban akar szavazni. Ha például Angliában dolgozik, akkor a londoni nagykövetségen adhatja le a szavazatát, és az országos listára, illetve egy egyéni jelöltre is szavazhat.

Pálffy Ilona azt mondta, a külképviseleti választás lebonyolításánál gondot okozhat, hogy csak az utolsó pillanatokban tudják meg, mennyien akarnak ott voksolni, például hogy Londonban kétezer, húszezer vagy még több szavazó lesz. A Külügyminisztérium már több országgal tárgyalt, hogy szükség esetén a követségi épületen túl egyéb helyiségeket is bérelne, de az NVI vezetője szerint "nem túl pozitívak a külföldi visszajelzések". Így elképzelhető, hogy hatalmas sorok alakulnak ki több külképviseleten (London mellett Berlint és Münchent említette példaként). Pálffy Ilona szerint ezen a problémán úgy tudnak majd enyhíteni, hogy felduzzasztják a külképviseleti szavazatszámláló bizottságokat, és ha szükséges, hármas csoportokban külön asztalhoz ültetik őket, hogy gyorsítsák az ügymenetet.

Több százezer lapot kell szétválogatniuk

A második esetben olyan külföldön élőkről van szó, akiknek nincs magyarországi lakcímük, vagyis többségében határon túli magyarokról. Nekik regisztrálniuk kell, és ők - az előzőekkel ellentétben - levélben is feladhatják szavazatukat jövőre. Az NVI legfrissebb kimutatása szerint eddig 59 101-en regisztráltak, elsősorban Romániából és Szerbiából, de ez a szám még a sokszorosára növekedhet, mert az NVI becslése szerint nagyjából 360 ezren élhetnek a levélszavazás intézményével az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerző választópolgárok közül. A levélben szavazók csak pártlistára voksolhatnak, egyéni jelöltekre nem szavazhatnak.

2010-es országgyűlési választások	2014-es országgyűlési választások
Két forduló	Egy forduló
386 fős parlament	199 fős parlament
176 egyéni választókerület	106 egyéni választókerület
58 országos listás mandátum	93 országos listás mandátum
152 területi listás mandátum	Nincsenek területi listák
Nincs nemzetiségi regisztráció és lista	Nemzeti regisztráció és lista
Van kampánycsend	Nincs kampánycsend, csak a szavazóhelyiségek 150 méteres körzetében
Jelöltállítás ajánlószelvényekkel	Jelöltállítás aláírásokkal
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők nem szavazhatnak	A magyarországi lakcímmel rendelkezők regisztrálhatnak, levélben szavazhatnak
Más választókerületbe történő átjelentkezéskor az új választókerület jelöltjeire lehet szavazni	Más választókerületbe történő átjelentkezéskor az eredeti lakóhely szerinti jelöltekre lehet szavazni

A levélszavazatok a választást megelőző két hétben folyamatosan érkezhetnek az NVI-be, de kibontani természetesen csak a szavazás lezárása után lehet őket. Pálffy Ilona szerint addig kialakítják azt a helyet, ahol szigorúan őrzik majd a szavazólapokat. A levélszavazatokat összekeverik a külképviseletekről érkező szavazólapokkal (kivéve az egyéni jelöltekre leadott szavazatokat, azok mennek az egyéni választókerületekbe), és a szavazás lezárása után az NVI-ben is megindul a szavazatszámlálás.

Pálffy Ilona attól tart, nem kis teher lesz a munkatársaknak a voksok összeszámolása, hiszen az előzetes várakozások szerint több százezer lapot kell szétválogatniuk. A törvény szerint ráadásul mindezt az NVB felügyeletével, és - ha kell - a sajtó jelenlétében, vagyis keresik azt a termet, ahol akár száz ember is elfér. Az NVI vezetője azt ígérte, hogy szkennereket is bevetnek a számláláshoz, hogy minél előbb legyen előzetes eredmény (így könnyebb leolvasni a szavazatokat), de ezután kézzel is átszámolnak mindent, ami - egy újságírói viccelődésre válaszolva azt mondta - "akár a hétfői Barátok köztig is eltarthat".

2014-ben valószínűleg tovább tart majd a szavazatok összeszámlálása. Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Szintén feladatot ad a választási irodának az újonnan bevezetett nemzetiségi regisztráció. Aki egy nemzetiségi közösséghez tartozik, jövő január elsejétől kérheti, hogy nemzetiségi választópolgárként szerepeljen a névjegyzékben. (Az elismert nemzetiségek: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.) A nemzetiségi választópolgár eldöntheti, hogy az egyéni jelölt mellett a pártlistára vagy az úgynevezett nemzetiségi listára szeretne szavazni. Ezzel a nemzetiségi listával a nemzetiségek kedvezményes mandátumot szerezhetnek a parlamentben. Pálffy Ilona azt ígérte, hogy a jövő év elején erről is részletes tájékoztatót küldenek minden választópolgárnak, ahogy arról is, hogy egy választópolgár hogyan tilthatja meg, hogy az adatait kampánycélból kiadják a pártoknak.