A jövő évi költségvetés módosítóit és főszámait fogadja el hétfőn a parlament, amely háromnapos üléssel folytatja a munkát. Az MSZP elkezdi a "lehull az álarc"-kampányát, a Jobbik Bulgáriával példálózik, a Fidesz pedig jegyzőkönyvezteti, hogy Bajnai Gordonnal fájni fog. A hét parlamenti legjei.

A legnagyobb számolgatás

Közeledik az év vége, egyre jobban körvonalazódik a jövő évi költségvetés. Ezen a hétfőn a büdzséhez benyújtott módosítókról szavaz a parlament. Ez nem lesz rövid menet tekintve, hogy 805 módosító és 145 kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők. Különösen a jobbikosok, illetve az MSZP-s Józsa István volt aktív, őszintén szólva nem számoltuk össze, de egymaga biztosan több mint száz módosítót jegyez. Az ellenzéki módosítók tartalmát nem részletezzük, ezeket valószínűleg kivétel nélkül lesöpri az asztalról a kormánytöbbség, ellentétben a fideszes és költségvetési bizottsági módosítókkal, amelyek többsége várhatóan beépül majd a költségvetésbe.

A kormánypárti módosítók szerint például az előzetes tervekhez képest 60 milliárd forinttal több jutna az önkormányzati adósságok kezelésére, illetve a sportszövetségek adósságrendezéséhez 1 milliárd 572 millió forint kiegészítést javasol a szakbizottság. Több jutna a Balaton fejlesztésére, vagy a megyei és járási kormányhivataloknak, de a három éves kortól kötelező óvoda elvetése miatt némileg csökkenne az óvódapedagógusok bértámogatása. Ebben a cikkünkben részletesen elolvashatja, mire jut több vagy kevesebb.

A módosítók megszavazása után a költségvetési bizottság elkészíti a büdzsé új főszámait, amelyeket a képviselők nagyjából este hét után hagyhatnak jóvá. Emlékeztetőül, a kormány költségvetési javaslata 2 százalék körüli GDP-növekedéssel, GDP-arányosan 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számol. A hétfői szavazás azért fontos, mert a főösszegek elfogadása után a képviselők ugyan még módosíthatják a költségvetést, azonban ekkor már csak az egyes fejezeteken belül hajthatnak végre átcsoportosításokat.

A legnagyobb bajnaizás

A fideszes szóvivők az utóbbi napokban nem egyszer tartottak tájékoztatót arról, hogy Bajnai Gordon programja szerintük egyszerűen az: fájni fog. Nem meglepő tehát ezek után, hogy a Fidesz a parlamentben is teljes támadásba lendül. Babák Mihály például amiatt interpellál, hogy Bajnai intézkedései kinek fájtak ("Kiknek okoztak fájdalmat Bajnai Gordon megszorításai és hogyan orvosolta ezeket a Kormány az elmúlt három évben?), amire persze esélye sincs egyetlen Együtt-PM-esnek, pláne Bajnainak válaszolnia. Megteheti azt majd a nemzetgazdasági államtitkár, így többször is tisztán bekerülhet a parlamenti jegyzőkönyvekbe, hogy ha Bajnai lesz a miniszterelnök megint, akkor bizony fájni fog.

A legnagyobb riogatás

Az MSZP már a kongresszusán megígérte, hogy elindítja a "lehullt az álarc" nevű kampányát, amellyel az Orbán-kormány intézkedéseit állítják párhuzamba a korábbi ígéretekkel. Harangozó Gábor ezúttal agrártémában szembesít, és egyenesen Orbán Viktort interpellálja amiatt, hogy a kormánynak már nem számítanak a gazdák ("Lehullt az álarc: a kormánynak a gazdák nem számítanak"). Tippünk az, hogy erre nem Orbán, hanem a vidékfejlesztési államtitkár válaszolja majd azt, hogy "de igen".

A legzavarbaejtőbb példa

Nincs abban semmi különös, ha egy képviselő azzal példálózik, hogy bezzeg egy másik országban mennyivel jobb a helyzet. Meglepő azonban, hogy Magyar Zoltán jobbikos képviselő éppen Bulgáriát állítja példaként a kormány elé ("Bulgária példát mutatott, lesz Önökben is kurázsi?"). Persze egy kis internetes keresés után rögtön érthetővá válik a példálózás. A bolgár parlament októberben meghosszabbította 2020-ig a külföldiek földvásárlási moratóriumát, amit a Jobbik is szeretne itthon elérni. (Magyarországon jövő május 1-én jár le a külföldiek földvásárlási moratóriuma.) A kormány minden bizonnyal meg fogja védeni az új földtörvényét.

Ami lesz még - zsebszerződés és börtöntörvény

Háromnapos üléssel folytatja a munkát a parlament. A képviselők hétfőn elfogadják a jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomagot, amely harminc jogszabályt is módosít. Ebben szerepel például, hogy a közelgő választási kampányban a pártok vezető tisztségviselői is felelősséggel tartozzanak a kampánypénzek elköltéséért.

Az Országgyűlés a múlt héten nem vette napirendjére, de az e heti üléstervben ismét szerepel az a szavazás, amely a köztársasági elnök politikai vétójára reagálna a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében. Az október 28-án már elfogadott törvényt Áder János nem írta alá, és azért küldte vissza megfontolásra, mert szerinte az államnak az alkotmányos alapokon nyugvó jogszabályokkal kell fellépnie a törvények kijátszásával született szerződésekkel szemben. Az államfő kifogásait csak részben orvosolja egy zárószavazás előtti módosító, az államfőnek viszont ezek után nincs más választása, mint aláírni a törvényt.

A fentieken túl hétfőn a képviselők elfogadhatják a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elektronikus hírközlésről szóló tavalyi beszámolóját, valamint a nemzetiségek elmúlt két éves helyzetét elemző kormányjelentést. Kedden a kormány pénzintézeteket érintő csomagját tárgyalja elsőként a parlament, majd a kormány által összeállított 2030-ig szóló fejlesztési koncepció lesz napirenden. Emellett vitát tartanak még az egészségügyi államtitkárság salátatörvény-javaslatáról, továbbá megtárgyalják az egészségügyi termékek hamisítása ellen fellépő európai egyezmény jóváhagyását is. Szerdán a gyermekvédelmi változásokról, és az új büntetés-végrehajtási jogszabálycsomagról kezdődik általános vita. A kormány indítványának egyik elsődleges célja a visszaeső bűnözők számának csökkentése.