Alapvetően átalakítaná a népszavazás szabályait a kormány, amely a héten felmelegítette a több mint kétéves javaslatát. Az új szabályok szerint jövőre legalább 20 ember kell egy népszavazás kezdeményezéséhez, és a komolytalan, szeméremsértő vagy megbotránkoztató kérdéseket, például amelyben a seggnyalás szó szerepel, már a rajtnál elkaszálják. Fideszesek szerint csak így őrizhető meg a népszavazás komolysága.

Még az idén elfogadja a parlament a népszavazás új szabályait – mondta az Origónak Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. A legfontosabb változás, hogy a jövőben egyetlen ember már nem kezdeményezhet népszavazást. Legalább húsz, de legfeljebb harminc választópolgár támogató aláírása kell majd, hogy a Nemzeti Választási Bizottság egyáltalán foglalkozzon a referendumra javasolt kérdéssel. Támogatók nélkül azonnal lesöprik az asztalról a kérdést.

Nem újdonság, hogy a kormány alapvetően át akarja alakítani a népszavazással kapcsolatos szabályokat. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter még 2011 júniusában nyújtotta be az erről szóló javaslatát. A tervezet tárgyalását azonban váratlanul felfüggesztették 2011 őszén. Répássy Róbert szerint azért, mert meg akarták várni, hogy megszülessen az új választójogi és választási eljárási törvény, amelyekkel így később összhangba lehet hozni az új szabályozást.

A parlament azért tűzte a héten ismét napirendre a kérdést, mert 2014. januárban mindenképp életbe kell lépnie az új szabályozásnak – mondta Répássy, aki szerint a régi szabályokat nehéz lenne a januárban életbe lépő választási törvényekkel összeegyeztetni. A kormány javaslatának a lényege, hogy már a beadványok elbírálásánál ki tudják szűrni a komolytalan javaslatokat. Így aztán több – az eddigiekhez képest nagy – akadályt is gördítenek a referendumok kezdeményezői elé.

Egy hülye nehezebben talál húsz hülyét

Fideszes képviselők szerint több panasz is érkezett a Nemzeti Választási Bizottságtól (illetve régebben elődjétől, az Országos Választási Bizottságtól), hogy magánszemélyek komolytalan, olykor megbotránkoztató kérdéseket adnak be. "Valószínűleg feltűnési viszketegségből, vagy csak azért, hogy bekerüljenek egy csúnya szóval a Magyar Közlönybe" – mondta egy fideszes. Például az idén októberben valaki arról kezdeményezett volna népszavazást, hogy egy országgyűlési képviselő, aki nem segít a devizahiteleseknek, "ne csak a bankárok, hanem a devizaadósok seggét is kinyalhassa".

Az NVB-t annyira kiborította, hogy ilyen, olykor obszcén szavakat tartalmazó kérdéseket kap, hogy néhány hete a Legfőbb Ügyészséghez fordult. Az NVB ügyészségi vizsgálatot kért, hogy kiderüljön, ez sérti-e mások személyiségi jogait. Az NVB a minisztériumnál és fideszes képviselőknél is lobbizott azért, hogy az ilyen kérdések ne kerülhessenek még véletlenül se napirendre. Így az alkotmányügyi bizottság hétfői módosító indítványába bekerült az is, hogy "a népszavazásra javasolt kérdés nem tartalmazhat szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést". Ha ilyen szerepel benne, a Nemzeti Választási Iroda azonnal, saját hatáskörben elutasíthatja.

Fideszes képviselőktől úgy tudjuk, hogy korábban több ötlet is felmerült arra, hogyan szűrjék ki a komolytalankodó, a népszavazás intézményével visszaélő kérdezőket. Felmerült például, hogy csak ügyvédi ellenjegyzéssel lehessen kérdést beadni, vagy hogy bevezetnének egy igazgatási díjat, de ezeket végül elvetették, és amellett döntött a minisztérium, hogy a kérdés kezdeményezőjének húsz partnert kell keresnie.

"Ez kétségtelen nehezítés, de nem az a cél, hogy akadályokat gördítsünk a népszavazás elé. Ha igazán fontos egy kérdés, az ember talál húsz támogatót, míg egy hülye nehezebben talál húsz hülyét, hogy népszavaztasson" – mondta egy fideszes. A komolytalankodók kiszűrését erősíti, hogy már akkor be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba a kérdést, amikor a kezdeményező a 20 támogatót keresi, pedig ekkor még korántsem biztos, hogy elindulhat az aláírásgyűjtés.

Minden aláírást megnéznek

Szintén változás és a népszavazási folyamat elnyújtását eredményezi, hogy a jövőben alaposabban ellenőrzik az összegyűjtött aláírásokat. Jelenleg az aláírásokat statisztikai alapon, szúrópróba-szerűen ellenőrzik, vagyis találomra választanak ki neveket, és ellenőrzik az adatokat. A jövőben viszont minden adatot meg kell vizsgálnia az NVI-nek, az ügydöntő népszavazáshoz 200 ezret. Erre az eddigi 45 helyett 60 napja lesz.

Az a szabály nem változik, hogy legalább 200 ezer aláírás kell az ügydöntő (az Országgyűlés számára kötelező érvényű) népszavazás kiírásához. És ha 100 és 200 ezer közötti aláírás jön össze, a parlament eldöntheti, hogy kiírja-e a referendumot. A javaslat szerint viszont megszűnik a népi kezdeményezés intézménye. Ehhez most 50 ezer aláírás kell, és arra szolgál, hogy az ebben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni. (Ilyen volt például a családon belüli erőszakról szóló tavalyi népi kezdeményezés.) Fideszesek szerint elképzelhető, hogy mégis meghagyják ezt az intézményt, és a zárószavazás előtt mégis beillesztik a javaslatba.