Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Indokolt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság, sőt az Országgyűlés és a kormány is foglalkozzon azzal, kialakítható-e egységes szabályozás a különféle kormányzati tanácsadók, külsős ügyvédi irodák, vagy akár tanácsadó cégek nemzetbiztonsági átvilágítására, ennek hiánya ugyanis valós veszélyeket rejthet, melyeket komolyan kell venni - mondta az Origónak a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke.
Molnár Zsolt szerint a kormányfő, a miniszterek, vagy pártvezetők környezetében tanácsadóként dolgozók esetében - akár hivatalos formában, akár informálisan, akár fizetségért, akár ingyen végzik ezt a munkát - indokolt a biztonsági ellenőrzés. Szerinte ugyanis nem a forma a lényeg, hanem a tartalom. Vagyis az, hogy az érintettek hozzáférhetnek-e minősített, titkos adatokhoz.
Egy tanácsadó akkor tud a stratégiai munkában részt venni, ha mélységében ismeri az akár állam- vagy szolgálati titoknak számító részletkérdéseket – magyarázta az elnök. A nemzetbiztonsági bizottságnak ezért szerinte indokolt lenne áttekintenie, hogy a kormányzati tanácsadókat milyen alapon világítják át, ha pedig nem teszik, miként lehetne megteremteni ennek egységes feltételeit.
Arra a felvetésre, hogy a kérdés tisztázása összefügg-e az utóbbi napokban sokat emlegetett Habony Árpáddal, aki a kormányfőnek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek és a Fidesz frakcióvezetőjének is tanácsot ad, ám hivatalosan nem foglalkoztatják, és fizetést sem kap, Molnár azt válaszolta: demokráciában nem helyes, ha egy-egy konkrét jogszabályt személyre szabva hoznak meg.
A kérdés tisztázása azonban kétségkívül Habony Árpádot is érinti. Róla ugyanis nemrég az RTL Klub Házon kívül című műsorában Lázár János és Rogán Antal is elismerte, hogy tanácsokkal segíti őket, miközben hivatalos formában nem tanácsadó, és pénzt sem kap a munkájáért. Főként utóbbi miatt vetik fel sokan, miből él Habony, akit drága ruhákban, több százezres táskával a kezében látni.
Azt, hogy Habony átesett-e nemzetbiztonsági ellenőrzésen, a múlt héten vetette fel az Együtt politikusa. Szabó Szabolcs emiatt írásbeli kérdéssel is fordult Orbán Viktorhoz. Azt is tudakolta, nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a tanácsadó rovott múltja. Habonyt ugyanis 2011-ben garázdaság miatt elítélték, mert bántalmazott egy idős házaspárt.
Választ Szabó nem kapott, és egyelőre az Origo sem, miután hétfőn Havasi Bertalanhoz, a miniszterelnök sajtófőnökéhez fordultunk azzal a kérdéssel: átesett-e nemzetbiztonsági átvilágításon Habony. A tanácsadóról szóló korábbi cikkünkre a Fidesz-frakció reagált ugyan, de abban csak arról írtak, hogy Habonyt sikeressége miatt támadják, de esetleges ellenőrzéséről nem írtak.
Az Origónak a kormányfő hivatalos tanácsadóira vonatkozó kérdésére a Miniszterelnökségtől kapott válaszból az derül ki, hogy Habony nem esett át ilyen ellenőrzésen. Viszont a minap az ATV-ben Kovács Zoltán miniszterelnökségi államtitkár azt mondta Habonyról: „akik a miniszterelnök környékén dolgoznak, átestek ezeken a vizsgálatokon, így nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot.”
Az Origo azt kérdezte a Miniszterelnökségtől, hogy a hivatalosan is Orbán Viktor tanácsadóinak számító biztosok és megbízottak átestek-e átvilágításon. A válasz szerint igen. Jelezték: az átvilágítás a miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, továbbá a miniszterelnöki és miniszteri biztosok, valamint egy kormányrendelet szerint a Miniszterelnökség valamennyi munkatársa számára kötelező.
Csakhogy a többször módosított 1995-ös nemzetbiztonsági törvényt részletszabályozó 303/2013-as kormányrendelet szövegezésekor nem gondoltak az ingyen, mindenféle írásos alap, formális megbízás nélkül önzetlenül segítőkre, így a rendelet csak a foglalkoztatási jogviszonyban vagy a polgári törvénykönyv szerinti szerződéses jogviszonyban foglalkoztatottaknak ír elő ellenőrzést.
Az idézett kormányrendelet szerinti szerződéses jogviszony kitétel elvileg érthető lenne a kormányzati szervek külsős ügyvédi szerződéseire is, ám ez esetben a polgári jogi szerződés az adott minisztérium és az ügyvédi iroda között jön létre. Tehát kérdéses, hogy vonatkoztatható-e az irodánál a megbízáson dolgozó ügyvédekre.
Ez a helyzet a kormányzati szervekkel megbízási szerződéses viszonyban álló tanácsadó cégek esetében. Számos olyan témában kaphatnak ugyanis megbízást e társaságok, amelyek érzékeny területeket, akár nemzetbiztonsági jelentőségű ügyeket érinthetnek. Ilyen lehetett például a nemzeti posta- és iparfejlesztési stratégia, melynek kidolgozására a Századvég-konzorcium kapott megbízást.
Nemrég módosította az Országgyűlés a biztonsági átvilágítás szabályait. Emlékezetes, a másfél éve módosított jogszabály több pontját megsemmisítette korábban az Alkotmánybíróság. Molnár Zsolt bizottsági elnök szerint ezeket a jogi anomáliákat sikerült végre reparálni, így az új szabályozás már teljesíti a jogállami normákat, és megnyitotta a bírói utat az ellenőrzésnél.
A biztonsági ellenőrzés új rendszere Molnár szerint ráirányítja a figyelmet arra: nem attól kellene valakinek átvilágításra kötelezetté válnia, hogy szabályozott keretek között pénzért vagy ingyen dolgozik, hanem attól, milyen adatokat ismer meg. Úgy vélte, az átvilágítási kötelezettséget nem tisztséghez kellene kötni, hanem az információ birtokosához. Ebbe beleesik a tanácsadói kör is - tette hozzá Molnár.
