Egy arculcsapás, egy pálfordulás és egy nevető harmadik

2014.01.16. 12:11

Miért fogadta el végül Bajnai Gordon, hogy Mesterházy Attila legyen a közös miniszterelnök-jelölt? Mi volt a legnagyobb sokk a tárgyalásokon Bajnai számára? Hogyan került Fodor Gábor volt SZDSZ-elnök a lista negyedik helyére? Hogyan harcolta ki a listás helyét Gyurcsány Ferenc? Nem mindennapi taktikázások és fordulatok után jött létre a baloldali összefogás.

Közösen jelentette be kedden Mesterházy Attila (MSZP), Bajnai Gordon (Együtt-PM), Gyurcsány Ferenc (DK) és Fodor Gábor (Magyar Liberális Párt), hogy pártjaik közös listán indulnak az áprilisi választásokon. A hónapok óta függőben lévő kérdések tehát az elmúlt másfél hét tárgyalásain eldőltek: Mesterházy Attila MSZP-elnök a listavezető és a közös miniszterelnök-jelölt, Bajnai megelégszik a második hellyel, Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerepel a listán és a harmadik helyet kapja, volt SZDSZ-eseket is bevesznek az összefogásba, és az egyéni körzetekben is egy jelölt indul.

A múlt hét elején először Mesterházy és Bajnai egyezkedett, majd csütörtöktől Gyurcsány is bekapcsolódott a tárgyalásokba. A megbeszélések részleteit ismerő MSZP-s, Együtt-PM-es és DK-s politikusok segítségével összegyűjtöttük a baloldali egyezkedés legérdekesebb kulisszatitkait, és utánajártunk, miért fogadta el végül Bajnai Mesterházyt kormányfőjelöltnek, hogy sikerült Gyurcsánynak kiharcolnia a listás helyét, és hogy kerültek az egykori SZDSZ-elnökök az összefogásba.

Kedden jelentették be, hogy közös listán indulnakForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Miért nyitott Gyurcsány felé Bajnai?

Gyurcsány október 23-ai fellépése annyira felbosszantotta az MSZP és az Együtt-PM vezetőit, hogy csak nyilvánosan üzengettek a DK vezetőjének, másfél hónapig egyáltalán nem beszéltek a volt kormányfővel. Alacsonyabb szinten azonban megindult a közeledés Gyurcsány felé: az MSZP-ben a párt régebbi befolyásos politikusai sürgették a teljes összefogást, Lendvai Ildikó például már egy novemberi frakcióülésen felvetette a Gyurcsány-kérdést, az Együtt-PM-nél pedig Kónya Péter Szolidaritás-elnök sürgette elnökségi ülésen is, hogy tárgyaljanak Gyurcsánnyal.

Bajnain végül egyre nagyobb lett a nyomás: Gyurcsány élesen támadta a pártját és a politikáját, a DK népszerűsége kezdte utolérni az Együtt-PM-ét, ráadásul a szolidaritásosok egyre gyakrabban találkoztak a DK-sokkal, és kilépéssel is fenyegetőztek néhányan. Gyurcsány ezt megneszelve küldött egy SMS-t Bajnainak (ezt az Origónak adott interjúban is elmondta), majd Bajnai jelezte neki, hogy hajlandó az összefogásra, és meggyőzi erről Mesterházy Attilát. Mesterházy korábban a DK-val való együttműködés ellen volt, de egyetértett Bajnaival abban, hogy komoly veszélyeket rejt, ha továbbra is ellenük kampányol Gyurcsány, ráadásul több nyerhetőnek elkönyvelt egyéni körzet (Budapesten és Borsodban) is bukhat a DK erősödése miatt.

Hogy lett Mesterházy a miniszterelnök-jelölt?

Múlt hétfőn Bajnai és Mesterházy párhuzamosan bejelentette, hogy újratárgyalják a megállapodásukat. A pártvezetők korábban abban állapodtak meg, hogy először ketten dűlőre jutnak, és csak azután hívják tárgyalni Gyurcsányt. Először ugyanis el kellett dönteni, hogy ki legyen a kormányfőjelölt, és ebben a kérdésben nem akartak lapot osztani Gyurcsánynak. Bajnai azzal kezdte a hétfői tárgyaláson, hogy a korábbi megegyezéssel ellentétben egyértelműen közös listát akar, és hajlandó lemondani a listavezetésről. Ezt a gesztust azonban elvárja Mesterházytól is. Bajnai azt javasolta, hogy az MSZP nevezzen meg egy jelöltet, aki nem Mesterházy, és őt az Együtt-PM garantáltan elfogadja. Bajnainak is volt a fejében jelölt, de szándékosan nem mondott nevet, hogy elkerülje a látszatát is annak, hogy a kisebb párt javasol listavezetőt a szocialistáknak.

Mesterházy jelezte, hogy az MSZP-nek ő maga a jelöltje, és ebben nem engednek. A szocialisták ráadásul egyértelművé tették, hogy ha Bajnainak végül később akár Gyurcsány segítségével sikerül elérnie, hogy más legyen a kormányfőjelölt, az MSZP-s aktivisták nem fognak lelkesen kampányolni. A patthelyzetből az billentette ki a vezetőket, hogy mindketten el akarták kerülni, hogy a 2009-es helyzethez hasonló miniszterelnök-casting kezdődjön. Márpedig az ATV és a Magyar Nemzet – nem megnevezett forrásból – elkezdett neveket bedobni, pedig a tárgyaláson – ezt mind a két pártból megerősítették –egyetlen név sem hangzott el. Bajnai így végül szerdán elfogadta Mesterházyt, de cserébe azt kérte, hogy a DK-val kezdődő tárgyaláson az Együtt-PM-nek kevesebb egyéni körzetről és listás helyről kelljen lemondania. Mesterházy ebbe simán belement.

Bajnai Gordon és Kónya Péter az MSZP-székházban egyeztetett Mesterházyval a múlt hétenForrás: MTI/Bruzák Noémi

Mi volt a legnagyobb sokk Bajnai számára?

Az Együtt-PM-esek ezek után biztosak voltak abban, hogy bár a lista első helyéért folyó csatát elvesztették, a Gyurcsánnyal szembeni csatát képesek megnyerni. Vagyis egyértelműen több körzetet kapnak, mint a DK (pedig a közvélemény-kutatások alapján nagyjából egyenlő a két párt támogatottsága), és sikerül elérniük, hogy Gyurcsány ne szerepeljen a listán. Bajnai ez utóbbit abban a tudatban vetette fel az első, csütörtöki fordulón, hogy ismerte Mesterházy Gyurcsány szereplését egyértelműen elutasító álláspontját.

Nagy meglepetés következett azonban: Mesterházy jelezte, hogy az MSZP-nek immár mindegy, hogy Gyurcsány szerepel-e a listán. Amikor Bajnai ezzel a kérdéssel előjött, Mesterházy állítólag csendben ült, és csak annyit mondott, hogy neki mindkét változat elfogadható. Együtt-PM-esek szerint ez sokként érte elnöküket, és Mesterházy később sem adott magyarázatot erre a viselkedésére. Bajnai nem személyes okok miatt utasította el egykori miniszterelnökét: komoly veszélyt látott abban, hogy bizonytalanokat riaszt el ezzel az összefogástól, és nagy arányban mozgósítja a fideszeseket.

Hogyan tudta kiharcolni Gyurcsány a listás helyét?

Gyurcsány a legelején tisztázta, hogy a listás szereplése nélkül nincs összefogás. Gyurcsány az Origónak ezt azzal magyarázta, hogy a DK-sok megölik, ha hátrébb lép, és DK-soktól úgy tudjuk, hogy egy Gyurcsány nélküli lista forgatókönyvét komolyan soha nem is vizsgálták. A tárgyaláson Gyurcsány nyerő helyzetbe került: Mesterházy semlegessége gyakorlatilag a támogatását jelentette. Hiszen amikor már csak Gyurcsány listás helyén vitatkoztak vasárnap és hétfőn, Bajnai 2:1 arányban alulmaradt.

Mesterházy pálfordulására több magyarázatot is hallottunk szocialistáktól. Az egyik szerint az MSZP elnöke belátta, hogy ha beveszik a DK-t, politikai szempontból mindegy, hogy "harmadik, nyolcadik, vagy nem szerepel a listán", a Fidesz úgyis összemossa őket Gyurcsánnyal. Csupán kommunikációs szempontból jött volna jól, ha Gyurcsányt kihagyják a névsorból. Egy másik magyarázat szerint Gyurcsány Mesterházynak még a tárgyalások előtt egyértelművé tette: ha ő nincs a listán, nincs összefogás, és Mesterházy lemondhat az áhított közös miniszterelnök-jelöltségről. Az MSZP elnöke pedig inkább Gyurcsány támogatását választotta, és Bajnait magára hagyta a küzdelemben.

Bajnai tényleg ki akart szállni?

Bajnai nagy arculcsapásként élte meg, hogy egyedül maradt ebben a kérdésben. A Gyurcsánnyal való összefogás ugyanis veszélyeztette az Együtt-PM identitását. Juhász Péter, a Milla vezetője többször jelezte is neki, hogy számára vállalhatatlan az az egyezség, amelyben Gyurcsányék is benne vannak, és a múlt héten be is jelentette neki lemondását. Bajnai – ahogy egy Együtt-PM-es fogalmazott – "identitásvédő akcióként" azt találta ki, hogy a nyilvánosságnak úgy jelzi a kifogását, hogy lemond a listás helyéről, és nem megy a parlamentbe.

Bajnai az Együtt-PM elnökségével is megosztotta hétfőn a dilemmáját arról, hogy mennyire erős az az üzenet, hogy Gyurcsány szereplése miatt lemond a listás helyéről. (Ezt az MTI-nek adott csütörtöki interjújában el is ismerte.) Az Együtt-PM-ben azonban elutasították ezt a verziót, győzködték az indulásról Bajnait, és éppen a Gyurcsánnyal legkritikusabb Milla-platformosok jelezték, hogy az Együtt-PM nem juthat a parlamentbe a vezetője nélkül. Így aztán Bajnai maradt a listán, és második lett. Ahogy Bajnai a megállapodás bejelentésekor fogalmazott: "úgy döntöttem, okos enged".

Gyurcsány Ferenc javasolta, hogy Fodor Gáborral is tárgyaljanakForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Hogy kerültek elő az SZDSZ-esek?

A teljes összefogás bejelentésekor egyértelműen az volt a legnagyobb meglepetés, hogy Fodor Gábor volt SZDSZ-elnök is ott állt Mesterházyék mellett. Fodor a negyedik helyet kapta a listán, felkerül a szavazólapra, sőt, az első hatvanba még két jelöltet is adhatnak a Liberálisok. Több MSZP-s azt mondta, nagy volt a megdöbbenés emiatt a pártban, és azonnal megindultak a találgatások, hogyan érte el a szeptemberben még elutasított Fodor ezt a kiváló pozíciót.

A történet azzal kezdődött, hogy Gyurcsány az első tárgyaláson azt javasolta, legyen még nagyobb az összefogás, és tárgyaljanak más, kisebb baloldali pártok vezetőivel, Fodorral, Kuncze Gáborral, Bokros Lajossal és Schmuck Andorral is. "Én igényeltem, Attila megoldotta, Gordon elfogadta. Ez volt a szereposztás" – mondta Gyurcsány például Fodor listás szerepeltetéséről a szerdai interjúban. Bokrost azonnal elutasították a többiek, így vele nem is indult tárgyalás, Schmuck Andor szociáldemokrata pártjáról pedig Mesterházy azt mondta, "ő elintézi". Ez több forrásunk szerint azt jelentette, hogy önkormányzati helyek felajánlásával az MSZP kárpótolja majd Schmuckékat, ha nem indulnak a választásokon, és támogatják az összefogást.

Kunczéval még nyáron az Együtt-PM tárgyalt arról, hogy a volt SZDSZ-elnök elfogadná-e a szigetszentmiklósi jelöltséget, ha az Együtt megkapja azt a körzetet a szocialistáktól. Mivel az MSZP végül megtartotta azt a nyerhetőnek elkönyvelt választókerületet, a dologból nem lett semmi. Most viszont Gyurcsány felvetette, hogy ha megkapja a DK azt a körzetet, meggyőzi Kunczét az indulásról. Ez sikerült is neki, így Kuncze jelölt lesz, és győzelem esetén a DK-frakcióba ül.

De hogyan lett Fodor Gábor a negyedik a listán?

Fodor nem elégedett meg egy nyerhető egyéni hellyel, listára szeretett volna kerülni, és néhány párttársát is névsorba tenni. Fodorral Mesterházy tárgyalt a részletekről, és bár a listás helyét az Együtt-PM és a DK is elfogadta, Bajnaiék és Gyurcsányék is meglepődtek, amikor hétfőn este megtudták: Fodor a negyedik lesz. Korábban ezt a helyet Botka László MSZP-s választmányi elnöknek tartották fent, Mesterházy azonban hátrébb sorolta saját párttársát.

Több magyarázatot is hallottunk MSZP-sektől arra, hogy Mesterházy miért hozta ilyen kedvező helyzetbe Fodort. Egy MSZP-s szerint Mesterházy azért támogatta azt, hogy a közvélemény-kutatások szerint elhanyagolható támogatottságú Liberálisokkal is meg kell állapodni, mert komoly veszélynek látta, hogy ellenkező esetben hatékonyan fúrhatják a megállapodást. "Ha például Fodort nem vesszük be, hetente elmondja Kálmán Olgánál, hogy ez nem igazi összefogás, nem képviseli a liberálisokat, ehhez a fideszes média is szívesen segédkezik majd biztosan, és még az is lehet, hogy így le tudott volna csípni néhány százalékot az egyéni jelöltünkről" – mondta egy szocialista képviselő.

Egy másik szocialista magyarázat szerint az MSZP elnöke azt is mérlegelte, hogy a többiekkel ellentétben Fodor és pártja pénzügyileg is hozzá tud járulni az összefogáshoz. Fodor tavaly a Hvg.hu-nak beszélt arról, hogy meg nem nevezett támogatói segítségével tudott "a semmiből" országos plakátkampányt csinálni, és a Bazilikánál irodát bérelni.

Fodor Gábor most az Origónak azt mondta, hogy azért került az összefogásba, mert a három párt belátta, hogy a liberálisokat is képviselnie kell valakinek. Fodor szerint a fóti időközi választás megmutatta, hogy a liberálisokkal is számolni kell. Novemberben ugyanis a fóti polgármester-választáson hiába volt közös baloldali jelölt, a Liberálisok 13,1 százalékot értek el (igaz, a baloldali közös jelölt győzött, és nem volt fideszes jelölt). Fodor azt mondta, hétfőn értesült arról, hogy felajánlják neki a negyedik helyet, és az első hatvanban további két párttársa is szerepelhet, ezt természetesen elfogadta. Mivel bízik a jó szereplésben, arra számít, hogy velük frakciót tud majd alakítani az új parlamentben.

Hogyan osztották el a körzeteket?

Mesterházy és Bajnai abban állapodott meg előzőleg, hogy a helyek elosztásánál az Együtt-PM egyértelműen jobban jár majd, mint a DK. Ebbe Gyurcsány is belement a tárgyalásokon, mert neki politikai szempontból mindegy volt, hány képviselőt visz be magával a parlamentbe. Az egyéni körzetekért így több forrásunk szerint nem volt igazán nagy küzdelem, bár több változatot is vizsgáltak a pártvezetők. Az Együtt-PM végül 9, az MSZP pedig 4 körzetet adott át a DK-nak (az MSZP 71, az Együtt-PM 22, a DK 13 választókerületet kapott). Gyurcsány itt valóban sokat engedett, mert az átadott körzetek többsége (Mohács, Keszthely, Kalocsa) szinte nyerhetetlen a baloldal számára.

Mesterházy jól taktikázott az egyéni körzeteknél, hiszen csak egy nyerhető kerületről kellett lemondania (a már említett Szigetszentmiklósról Kuncze javára), Bajnai pedig elérte, hogy 22 egyéni kerülete maradhasson, ezek között ráadásul több a nyerhető, és megszabadult olyan jobboldali bástyáktól, mint a XII. kerület vagy Vásárosnamény. A listás helyeknél már nehezebb megmondani ki járt jól (itt az első hatvanban 42 MSZP-s, 9 Együtt-PM-es, 6 DK-s és 3 liberális szerepel), hiszen az eredménytől is függ, hány hely lesz befutó. A pártok mindenesetre ígéretet tettek arra, hogy olyan egyéni jelölteket is szerepeltetnek befutó helyen, akik képesek győzni egyéniben, így több politikus számításai szerint akár a lista hatvanadik helye is befutó lehet.