Orbán: Az újítások kora nem ért véget

2014.01.20. 18:55

A kétharmados választási győzelem főként 2008-ban dőlt el, a politikai elitnek pedig túl kell tekintenie Európán, és tengerentúli gondolkodásból is tanulnia kell, mondta Orbán Viktor kormányfő egy konferencián. Martonyi Jánosnak épp nem fért bele az időbe, hogy az orosz-magyar kapcsolatokról beszéljen. Szerinte egyébként aki ismeri a magyar kultúrát, az nem hiheti, hogy egy belülről jövő tekintélyuralmi rendszer sikeres lehet.

Magyarországnak nem szabad félnie, ha tanulni kell, mert az újítások kora még nem ért véget, mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarország Barátai Alapítvány konferenciáján. Szerinte a magyar politikai elitnek érdemes túltekintenie az európai tapasztalatokon, és tanulnia kell például az Egyesült Államok vagy Japán közgazdasági gondolkodásából, és mivel a következő évek is az útkeresésről szólnak majd a világgazdaságban, Magyarországnak érdemes "továbbra is nyitottan, a tanulás vágyával tekinteni mindazt, ami a világban történik".

A kormányfő felszólalásában azt mondta, sokat törte a fejét azon, hogy "mit fog itt csinálni". A töprengést azzal indokolta, hogy Áder János meghatározta a választások időpontját, így pedig nehéz hűvös objektivitással beszélni Magyarország helyzetéről.

Orbán arról is beszélt, hogy szerinte mit gondolnak külföldön a magyarokról. Egy holland újságíró 2001-es cikkéből idézett, amely szerint Magyarország a Földre szállt Mars. Orbán szerint ezzel a matematikai képességünket jellemezték.

A miniszterelnök ezután azt magyarázta, hogy hogyan lett a Fidesznek 2010-ben kétharmada. Úgy vélte, hogy a saját szerepükön túl a 2008-as pénzügyi összeomlás, a 2008-as népszavazás, valamint az addig elkövetett kormányzati hibák összessége vezetett a nagyarányú választási győzelemhez.

"Saját magunk dícsérete túl fontos ahhoz, hogy másra bízzuk"Fotó: Tuba Zoltán - Origo

"A Fideszben van egy olyan mondás, hogy saját magunk dícsérete túl fontos ahhoz, hogy másra bízzuk" - mondta, ezután beszélt arról, hogy legyőzték az árvizet, beindult a gazdasági növekedés, és siker tapasztalható a foglalkoztatás területén is.

Bruttó nemzeti összközérzet

Vizi E. Szilveszter, a szervezet alapítványának elnöke arról beszélt, hogy a Friends of Hungary hetente küld egy hírlevelet, havonta kiad egy magazint, amelyben a hazai eseményekről, a Kárpát-medencében és a külföldön élő magyarok sikereiről, tevékenységéről ad tájékoztatást, mert ezek hiányoznak a magyar médiából.

Véleményformáló erővel rendelkező sikeres magyarokFotó: Tuba Zoltán - Origo

Az eseményre húsz országból nyolcvan "véleményformáló erővel rendelkező sikeres magyar jött" azért, hogy segítsen az országnak, mondta. Vizi két évvel ezelőtt nem gondolta volna, hogy ekkora sikert fognak elérni. Az elnök szerint amikor "a közbeszédben bruttó nemzeti össztermékről van szó, akkor fontos a bruttó nemzeti összközérzetről is beszélni".

Vizi beszéde végén leszögezte, hogy sem a szervezetnek, sem ennek az eseménynek nincs köze a magyar adóforintokhoz, kizárólag szponzori pénzekből működnek. A támogatóik között van például a Richter, az OTP, a Mol és sok magánszemély. "Mi egy olyan nemzet építésében vagyunk érdekeltek, ami határtalan határokig terjed" - mondta.

Itt nem lehet sikeres a tekintélyuralom

Ezután Martonyi János szólalt fel. A külpolitika célja barátok szerzése, de nem egyes személyeké, hanem országoké, a legfontosabb pedig, hogy jóban legyünk a szomszédainkkal, mondta. "Magyarország tudomásul vette a területek elvesztését, csak azt kéri, hogy a szomszédos országok is vegyék tudomásul, hogy azokkal a területekkel igen jelentős magyar közösségeket is kaptak" - mondta a külügyminiszter.

Martonyi szerint a legfontosabb, hogy jóban legyünk a szomszédainkkalFotó: Tuba Zoltán - Origo

Martonyi a beszéde végén úgy fogalmazott, hogy talán kellett volna beszélni az Egyesült Államok és Magyarország, valamint Oroszország és Magyarország kapcsolatáról, de erre nem jutott ideje a húsz perces beszédében. Nézői kérdésre válaszolva aztán megjegyezte, hogy "a magyar és amerikai nép között olyan mély rokonszenv van, amelyet soha senki nem lesz képes megingatni". Beszéde végén azt mondta, "aki ismeri a magyar kultúrát, az nem hiheti, hogy egy belülről jövő tekintélyuralmi rendszer sikeres lehet".