Forintosítják a kampányhirdetéseket

Az újságoknak, hetilapoknak, internetes lapoknak minden egyes politikai hirdetésről el kell számolniuk az új választási törvény szerint. Az új szabályok ráadásul azt is előírják, hogy péntekig jelezniük kell az Állami Számvevőszéknél, milyen tarifákért hirdethetnek náluk a pártok és a jelöltek. A tévéknek és rádióknak szintén be kell jelenteniük, ha politikai reklámokat akarnak sugározni, ám ők pénzt sem fogadhatnak el ezért.

Alaposan megváltoztatta az új választási eljárási törvény a politikai reklámokról szóló szabályokat. Az újságoknak, weboldalaknak az idei kampányban részletesen el kell számolniuk, ki és mennyiért vásárolt náluk politikai hirdetést, a tévék és rádiók pedig még pénzt sem fogadhatnak el ezért.

A napi- és hetilapoknak, illetve az internetes újságoknak január 24-ig, péntekig jelezniük kell az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ), ha politikai hirdetést szeretnének közzétenni a kampányban. Az áraikat is ugyanezzel a határidővel el kell küldeniük, ezeket a számvevőszék rögtön az adatok feldolgozása után közzéteszi a honlapján. Ezeken az árakon a kampányban már változtatni sem lehet. Ha egy újság nem küldi el a tarifáit időben, egyáltalán nem adhat majd politikai reklámot. A választások után 15 nappal pedig azt is közölni kell, hogy melyik párt, melyik jelölt mennyi reklámot vásárolt. Ezt szintén el kell majd küldeni az ÁSZ-nak. Így könnyen kiszámolható lesz, hogy melyik párt mennyit költött.

A pártok kiskaput sem találhatnak, vagyis azt is megtudjuk majd, ha például egy civil szervezeten keresztül hirdetik magukat. Jackli Tamás, a Nemzeti Választási Bizottság titkára azt mondta az Origónak, hogy "a hirdetés szabja meg a minősítést és nem a hirdető személye", így minden egyes politikai reklámról el kell számolnia a sajtóterméknek.

A tévéknek ingyen kell hirdetni

Teljesen más szabályok vonatkoznak az országos tévékre és rádiókra. A közszolgálati médiumok minden országos listát vagy nemzetiségi listát állító párt hirdetését kötelesek közzétenni, egymást követően, és persze minden lista ugyannyi időt kap. A törvény szerint 470 perc reklámidőt kell szánni a pártok és 130-at a nemzetiségi listát állító szervezetek hirdetéseire.

A nem közszolgálati országos médiumoknak (idetartozik például az RTLKlub, a TV2, az ATV, a HírTV vagy a ClassFM) viszont február 15-ig közölniük kell a Nemzeti Választási Bizottsággal a reklámok közlésének szándékát. Ha nem nyilatkoznak, nem tehetnek közzé semmilyen reklámot. Elképzelhető, hogy több tévé is inkább lemond a reklámokról, mert – mint az NVB titkárától megtudtuk – ezek közzétételéért "ellenszolgáltatás nem kérhető és nem fogadható el", azaz ingyen kell adniuk.

Ez a szabály nem véletlen: a kormány az eredeti tervek szerint teljesen ki akarta zárni a kereskedelmi médiát a választási kampányokból, de az Alkotmánybíróság januári döntése, az EU többszöri kritikája után inkább úgy döntöttek: lehetnek politikai hirdetések a kereskedelmi csatornákon, de csak ingyenesen.