Fekete lyuk tátong a Fidesz kampánya mellett

2014.01.27. 09:15

A Fidesznek még egyetlen plakátja sincs az utcán, de az őt támogató CÖF már teleszórta az országot. Az nem egyértelmű, hogy van-e együttműködés a párt és a civil szervezet között, de az valószínűleg soha nem fog kiderülni, honnan volt pénz a kampányra.

A CÖF plakátja a Dohány utca és a Nagykörút sarkánFotó: Tuba Zoltán - Origo

Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon együtt tették tönkre az országot - harsogták tele az országot 2012 őszén a Civil Összefogás Fórum (CÖF) nevű szervezet plakátjai. A CÖF-öt 2009-ben alapították, és először akkor kaptak országos figyelmet, amikor 2012 elején békemenetet szerveztek Orbán Viktor támogatására. A szervezet a választásokhoz közeledve rövid időn belül másodszor tett közzé a baloldal egyes politikusait támadó hirdetéseket.

Bár a többi párt közelében is előfordulnak a politikájukat támogató civil szervezetek, ezek egyike sem kezdett még olyan látványos kampányba, mint a CÖF. A szervezet ezeket az akciókat nem tartja a kampány részének, hanem társadalmi ismeretterjesztésnek nevezi, és ahogy korábban a békemenetekről és a Gyurcsányt, illetve Bajnait támadó plakátkampányról, az újabb akciókról is azt állítják, hogy azokat tagjaik inspirálták, kezdeményezték. 

Közben ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a üzeneteik egyeznek a Fidesz mondanivalójával. A kormánypárt kampányának lehetséges irányairól szóló korábbi cikkünkben több fideszes forrás utalt vissza a CÖF 2012-es akciójára azzal a megjegyzéssel, hogy a mondanivalót - "együtt tették tönkre az országot" - már korábban megfogalmazták, “most csak újra elő kell venni, vagy egyszerűen csak rámutatni, hogy tessék, megmondtuk”. Vagyis háttérbeszélgetésekben a politikusok úgy emlegették a CÖF hirdetéseit, mintha a saját kampányuk lett volna. “Nyugodtan beszélhetnek is róla így, mert ez egy olyan hathatós kampány volt a civilek részéről, ami a Fidesz malmára hajtotta a vizet” - mondta erre Csizmadia László, a CÖF elnöke most az Origónak. 

Kiszervezett kampány

A kormánypártoknak hajthat hasznot a szervezet legújabb, a baloldali vezetőket egy bohóc társaságában bűnözőként feltüntető plakátja is. Megkérdeztük Csizmadia Lászlót, a CÖF elnökét arról, hogy megjelenés előtt egyeztették-e ezeket a plakátokat a Fidesszel, mire ő azt mondta, hogy “pártszinten” nem volt egyeztetés, de a bohócos koncepciót készen kapták valakitől. Amikor később ennek részleteiről érdeklődtünk, akkor már azt mondta, hogy semmilyen szinten nincs kapcsolatuk a kormánypártokkal. A Fidesztől azt a választ kaptuk, hogy a párt sem erre a plakátkampányra, sem más célra nem adott támogatást a CÖF-nek, de azokra a kérdéseinkre nem válaszoltak, hogy egyeztettek-e az üzenetről a civil szervezettel, vagy együttműködtek-e a plakátok, képek (úgynevezett kreatívok) gyártásában, vagy a médiafelületek bérlésben.

A párt és a civil szervezet közötti kapcsolatnak, támogatásnak azért lenne jelentősége, mert Magyarországon törvény szabályozza és korlátozza a kampányköltéseket. A korábbinál sok szempontból engedékenyebb kampányfinanszírozási törvény - amelyet a kormánypártok javaslatára és támogatásával fogadtak el tavaly - jelöltenként maximum ötmillió forintot enged költeni a pártoknak, jelölő szervezeteknek a kampányban. A korábbi választásoknál még egymillió forint volt ez a korlát, amit a kampányt monitorozó civil szervezetek szerint a nagy pártok mindig túlléptek. Az idei kampányra az állam ad támogatást a jelölteknek és a pártoknak, a pénzzel pedig tételesen el kell számolniuk az Állami Számvevőszéknél.

A kampányfinanszírozási törvény azonban csak a jelölteknek, pártoknak írja ezt elő, nem foglalkozik a mások által megrendelt hirdetésekkel, így nem vesz tudomást például a CÖF-jelenségről sem - mondta az Origónak Ligeti Miklós, a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételéért évek óta küzdő Transparency International Magyarország jogi vezetője. “A CÖF kampánya jó példa arra, aminek a veszélyére már tavaly is felhívtuk a figyelmet: a kampány kiszervezhetővé válik. Nehéz lenne azt mondani a CÖF plakátjaira, hogy ez nem politikai kampány, ennek ellenére soha nem fogjuk megtudni, hogy mennyiért és kinek a pénzéből készültek”.

Ez pedig Ligeti szerint több szempontból is problémás: egyrészt nem lehet kizárni, hogy valamilyen módon közpénzeket használtak fel hozzá, másrészt az ismeretlen finanszírozás korrupciós nyomás alá helyezheti azt a pártot, amelynek az érdekeit szolgálja. “Lekötelezettje lesz azoknak, akik támogatják a kampányt, felmerülhet, hogy ha hatalomra kerül, akkor visszacsorgat nekik valamit ebből megrendelések, közbeszerzések, támogatások formájában, azaz az adófizetők pénzéből stafírozzák ki azokat, akik támogatták” - mondta.

Az ügyet némiképp árnyalja, hogy az újságokban, internetes oldalakon közzétett hirdetéseknél politikai hirdetésként számolják el azt is, hogy ha civil szervezet tesz közzé politikai üzenetet, mondta korábban az Origónak a Nemzeti Választási Bizottság. Ez azonban csak egy kis szelete a kampánynak, és egyelőre nem világos az sem, hogyan történik mindez a gyakorlatban, melyik párthoz írnak például egy kormányellenes vagy Fidesz-ellenes üzenetet.

Obama meggondolta magát

A civil szervezetek által szervezett politikai kampány Magyarországon még szokatlan, de az Egyesült Államokban már a negyvenes évek óta létező, megszokott jelenség. Az első PAC-et, azaz politikai akcióbizottságot az után hozták létre, hogy megtiltották a cégeknek és szakszervezeteknek, hogy közvetlenül költsenek politikai kampányokra. De a PAC-ek működését is korlátozták, megszabták például, hogy mennyit költhetnek egy jelölt támogatására, vagy mennyi pénzt fogadhatnak el egy-egy szervezettől. Az elvileg független, de általában egyik vagy másik párthoz kötődő, vagy egy adott jelöltet támogató "super PAC"-ek jelentősége különösen azok után nőtt meg, hogy 2010-ben egy legfelsőbb bírósági döntés lehetővé tette, hogy korlátlanul fogadjanak el pénzt magánszemélyektől, cégektől és szakszervezetektől is.

A döntést sokan vitatták, többek között Barack Obama is azt mondta róla 2010-es évértékelő beszédében, hogy a döntés “hatalmas győzelem a nagy olajcégeknek, a Wall Street-i bankoknak, az egészségbiztosítóknak és más befolyásos érdekcsoportoknak”. Obama érvelése az volt, hogy a korlátlan adományok eltorzítják az erőviszonyokat, és indokolatlanul nagy befolyáshoz jutnak a gazdagok és hatalmasok az átlagemberekhez képest.

Nem meglepő, hogy ezek után Obama és környezete nem támogatta és szorgalmazta a super PAC-ek létrehozását és támogatását, az viszont igen, hogy később, amikor látták, hogy a republikánus oldal mennyi támogatáshoz jut így, meggondolták magukat, és az egyik super PAC támogatására szólították fel a szavazóikat.

Nem kell részletezni

A korrupció esélyének csökkentésére az Egyesült Államokban a super PAC-eket kötelezik arra, hogy nyilvánosságra hozzák, hogy kitől fogadtak támogatásokat, és mennyit költöttek a kampányra. A CÖF bohócos kampányának költségeit firtató kérdésünkre Csizmadia László csak annyit válaszolt: “nyilvánvaló, hogy üzleti titkokat nem fogok elárulni”, és hozzátette, hogy majd a törvényes időben, a törvényes módon elszámolnak mindennel.

Míg a kampányfinanszírozásról szóló törvény a pártoknak és a jelölteknek előírja, hogy a választások után 15 nappal el kell számolniuk a kampányra fordított pénzzel, a CÖF-nek és a mögötte álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA) a törvény szerint csak a jövő év május végéig kell majd beszámolnia idei gazdálkodásáról. Arra semmi nem kötelezi őket, hogy ezt nagyon részletezzék, tehát például nem kell név szerint megnevezni a támogatókat.

A 2012-es beszámolójukból még az sem derül ki világosan, hogy mennyit költöttek az “Együtt tették tönkre az országot” kampányra, csak az, hogy összesen 21,5 millió forintot fordítottak “ismeretterjesztő anyagokra, szórólapokra”. Csizmadia akkor is azt állította, hogy a kampányt magántámogatásokból finanszírozták, de a beszámolójuk szerint magánszemélyektől csak 4,97 millió forint adományt kaptak, ami biztosan nem elég egy országos plakátkampányra. A beszámoló szerint abban az évben “alapítványoktól, közhasznú szervezetektől” volt 40 millió forint támogatásuk, de nem derül ki, hogy azt kiktől kapták. A Fidesz pártalapítványának, a Polgári Magyarországért Alapítványnak a beszámolója viszont elárulja, hogy ők adtak támogatást a CÖF-nek, amit Csizmadia is elismert, de azt mondta, hogy azt a pénzt elkülönítve kezelték, és nem fordítottak belőle a kampányaikra.

A CÖKA az előző évben, 2011-ben még alig kétmillió forint bevételből gazdálkodott, és az akkor leadott beszámolójuk még jóval beszédesebb, mint a 2012-es: név szerint szerepelnek benne például azok a magánszemélyek, akik adományokkal támogatták az alapítványt: jellemzően 1-5 vagy 10 ezer forintokat utaltak, az alapító Csizmadia László és egy “Csizmadiáné” nevű adományozó viszont többször is 300-700 ezer forintos adománnyal támogatta a szervezetet. “Az volt az érdekünk, hogy az alapítványunk túléljen addig, amíg jobban meg nem ismernek minket. Az adományokat adózott jövedelemből tettem, a NAV bármikor ellenőrizheti, végigkövethető. Ugye nem probléma, hogy pár százezer forinttal támogattam egy olyan alapítványt, egy olyan célt, ami fontos nekem? Akkor még egyedül voltam, de most már egyre többen vannak így” - mondta Csizmadia.

A CÖF kampányán kívül az MSZP és a Jobbik is elindította már országos kampányát, a Fidesznek viszont egyelőre nem látni a hirdetéseit. Ezekre egy ideig még várni is kell, a párttól azt a választ kaptuk, hogy csak február 15-én indítják el a kampányukat.

Kövessen minket Facebookon is!