Kevés dolguk maradt a képviselőknek a hétfőn kezdődő tavaszi parlamenti ülésszakra, amely mindössze kéthetes lesz. Az ellenzéki frakcióvezetők előtt rögtön hétfőn nagy feladat áll: a kampányban valószínűleg utoljára vitatkozhatnak szemtől szemben Orbán Viktorral. A képviselők mellett államfői vétókról és új emléknapokról döntenek, az viszont kérdés, hogy mikor kerül napirendre a paksi bővítés titokzatos szerződése és a harmadik rezsicsökkentés.

A legrövidebb ülésszak

A most véget érő parlamenti ciklus legrövidebb ülésszaka kezdődik hétfőn. A képviselők a következő két hétben négyszer ülnek össze (február 3., 4., 6., 13.), azután február 15-én hivatalosan is elindul a kampány, ez alatt pedig szokás szerint szünetel a törvényalkotás. A képviselőknek az elmúlt négy év munkája után erre a tavaszra már csak néhány dolguk maradt, de ezek messze nem jelentéktelenek.

El kell fogadniuk az új, következő ciklusra érvényes házszabályt (igen, ez az a javaslat, amely szerint vigyázzba kell majd állnia mindenkinek, ha a házelnök megjelenik a teremben), és bár nem szeretnénk ötleteket adni, de egy utolsó pillanatban benyújtott módosítóval még könnyen elintézheti a Fidesz, hogy a baloldalnak minél kevesebb frakciója legyen az új parlamentben.

A parlamentnek emellett szentesítenie kell a paksi bővítésről szóló szerződést is. Igaz, sok konkrétumot nem tudunk meg a pénteken benyújtott dokumentumból, vagyis a képviselők lényegében vakon adnak felhatalmazást a kormánynak a magyar–orosz szerződés megkötésére. Szintén még a tavaszi ülésszakban szavaznak a képviselők a legújabb rezsicsökkentésről, ám a kiküldött napirendből egyelőre nem derül ki, mikor tárgyalnak pontosan erről a javaslatról.

A legújabb helyszín

A legnagyobb újdonság ebben a négy napban a helyszín lesz. Az ülések megszokott helyét, az alsóházi termet ugyanis éppen átépítik, vagyis a képviselőknek az északi részen található felsőházi teremben kell nyomogatniuk a gombokat. Az alsóházi termet azért kell átépíteni, mert jövőre már jóval kisebb, 199 fős lesz a parlament, ezért több tucat széket kidobálnak a teremből (a parlament sajtófőnöke szerint a munkákat a Pápai Asztalos Kft. mintegy 46,8 millió forintért végzi el). Az április 6-án megválasztott képviselők természetesen már az újjávarázsolt teremben ülnek majd össze, kattintson ide, ha már most meg szeretné nézni, milyen lesz.

A legfontosabb beszéd

Hagyomány, hogy az új ülésszak a miniszterelnök felszólalásával indul. Most is Orbán Viktor napirend előttijével kezdődik, és ennek az ad különös hangsúlyt, hogy a választások előtt valószínűleg ez lesz az utolsó alkalom, hogy az ellenzéki frakcióvezetők szemtől szemben elmondhatják a véleményüket/számon kérhetnek/kritizálhatnak/beszólhatnak a miniszterelnöknek. Mivel egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy tartanának bármilyen többpárti elnöki vitát, netán miniszterelnök-jelölti vitát a választások előtt, az ellenzékieknek jól meg kell gondolniuk, hogyan használják ki ezt az alkalmat, amikor április 6. előtt utoljára szembesíthetik valamivel a miniszterelnököt.

A legnagyobb múltfeltárás

Évek óta ki nem egyenlített adósságát kezdi törleszteni a kormányoldal: létrehozza a kommunista állambiztonsági múltat vizsgáló bizottságot. A képviselők ugyanis hétfőn választják meg a Nemzeti Emlékezet Bizottságának három tagját (a másik kettőt az MTA elnöke, illetve az igazságügyi miniszter jelöli). A bizottság feladata pedig hivatalosan ez lesz: "a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése és a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, a kommunista hatalombirtokosok előjogainak lebontása és a még köztünk élő bűnösök felelősségre vonása".

Kikötés volt, hogy a bizottság tagjainak 1972. február 14-e után kellett születniük, vagyis nem lehettek 18 évesnél idősebbek a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor. A Fidesz pénteken árulta el a jelöltjeit, mindannyian a tudományos pályáról érkeznek. Elnöknek Földváryné Kiss Rékát javasolják, aki az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének főmunkatársa. A parlamenti honlapon feltüntetett életrajzában a legfontosabb publikációk között főként egyháztörténeti munkák szerepelnek. A további két tag Ötvös István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jelenkortörténet tanszékének vezetője, illetve Soós Viktor Attila történész és hittantanár, aki jelenleg a Külügyminisztérium egyik főosztályvezető-helyettese.

A legnagyobb újraszavazások

Hétfőn két olyan törvényt is újra kell tárgyalni, amelyet Áder János államfő megvétózott és visszaküldött a parlamentnek. A zsebszerződésekről szóló javaslat immár ötödször szerepel napirenden, már feltételes módban is alig merjük leírni, hogy talán most elfogadhatják esetleg. Már leírtuk néhányszor, mi az államfő kifogása, itt például elolvashatja részletesebben.

A másik törvény, amelyet Áder kifogásol, a Magyar Művészeti Akadémia legújabb jogkörével kapcsolatos. Fekete György akadémiája hamarosan dönthet arról, hogy ki érdemli meg a Nemzet Művesze-díjakat, Áder viszont az ellen emelt szót, hogy  a díjat egy bűnöző is megkaphassa. A törvényben ugyanis az szerepelt, hogy "kivételes méltánylást érdemlő esetben" olyan művész is megkaphatja a díjat, akit bűncselekmény miatt elítéltek. Áder szerint viszont jogos társadalmi elvárás, hogy csak olyanok kapják meg a havi több százezer forinttal járó díjat, akik "törvénytisztelő állampolgárként is méltóvá váltak а cím viselésére és а közösség gondoskodására".

A legújabb emléknap

Szimbolikus ügyekben sem tétlenkednek a fideszesek, a tavaszi ülésszakban két emléknapról is dönthetnek. Május 6-a lehet a jászkun önmegváltás emléknapja, február 19-e pedig a magyar ápolók napja. Ez utóbbi javaslatot Kovács József, az egészségügyi bizottság fideszes elnöke azzal indokolja, hogy Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulóját emléknappá nyilvánítani egy "olyan intézkedés, amely az ápolói pályát hosszú távra pozitív irányba befolyásolhatja".

A legnagyobb hiányosság

Természetesen most hétfőn is lesz lehetőség interpellációra, kérdésre és azonnali kérdésre, rendhagyó módon azonban a parlament honlapjára még vasárnap sem töltötték fel, miről érdeklődnek a képviselők. Így aztán ezúttal nem tudjuk megválasztani a legjobban kampányoló vagy legjobban aggódó képviselőket.

Kövessen minket a Facebookon is!