Simon Gábor! Honnan van a titkos vagyona?

Simon Gábor mszp
Simon Gábor, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) választmányának elnöke csengővel jelzi a testület ülésének kezdetét a párt Jókai utcai székházában, 2012. március 24-én
Vágólapra másolva!
Honnan van több száz milliós eltitkolt vagyona Simon Gábornak? Az eddig megjelent találgatások között volt cég- és ingatlaneladás, és egy gyanús önkormányzati kötvénykibocsátás is, de a tények alapján egyik sem lehetett a rejtett gazdagodás forrása. A volt szocialista államtitkár legkorábban csütörtökön mond valamit arról, hogy van-e, és ha igen, honnan, több száz milliós vagyona egy ausztriai bankszámlán.
Vágólapra másolva!

Csütörtökig kell várni arra, hogy Simon Gábor, az MSZP felfüggesztett elnökhelyettese mondjon valamit az ausztriai számlán tartott százmillióiról. Az MSZP-s politikus titkokban tartott vagyonáról kedden a Magyar Nemzet írt először. A lap forrásmegjelölés nélkül azt írta: Simon Gábor 2008 januárjában értékpapírszámlákat nyitott Ausztriában, amelyekre 2008. január 28-án és 2009. április 10-én 575 ezer eurót és 163 ezer dollárt helyezett el. 2013. október 16-án betétszámlájának egyenlege 770 ezer eurót, több mint 240 millió forintot tett ki. Ezt az összeget Simon Gábor nem tüntette fel egyetlen vagyonbevallásában sem, és személyi jövedelemadót sem fizetett utána.

Simon kedden este az MSZP vezetésének kezdeményezésére felfüggesztette párttagságát és minden tisztségét, de a Magyar Nemzet állításait egyelőre nem kommentálta, nem cáfolta. A magyarázatára csütörtökig várni kell, de az biztos, hogy a sajtóban eddig megjelent találgatások nem adnak magyarázatot a pénz eredetére.

A Magyar Nemzet keddi cikke azt állította, hogy Simon az osztrák banknak azt nyilatkozta, hogy a vagyon többek között egy cég és egy ingatlan eladásából származik. Ezeknek az ügyleteknek azonban semmi nyoma nincs.

Se cég, se nagy ingatlan

Simon Gábornak a cégnyilvántartás szerint két cégben, két betéti társaságban volt érdekeltsége: a Simon Communication tanácsadó cég 2009-ben, végelszámolással, jogutód nélkül szűnt meg, tehát ezt biztos nem adta el. A másik cégnek, az 1996-ban alakult Dolszix Bt.-nek a nyilvántartás szerint mérnöki tevékenység, tanácsadás volt a fő profilja, Simon 2007-ig volt beltagja, de a cég ellen 2009-ben végelszámolás indult, és hivatalosan 2011. augusztusában megszűnt, azaz ezt sem adhatta el. A nemzetközi nyilvántartásokban nem bukkantuk a nyomára, hogy Simonnak külföldön bejegyzett cégben lett volna érdekeltsége.

Ingatlanokat ugyan adott el 2008 előtt, de ezek értéke töredéke sem lehetett az Ausztriában őrzött vagyonnak. Az Országgyűléshez 2004 januárjában leadott nyilatkozatában négy ingatlan szerepelt: egy 97 négyzetméteres budapesti, XVIII. kerületi társasházi lakás, egy 53 négyzetméteres soproni lakás, egy 61 négyzetméteres V. kerületi lakás, amelynek azonban csak ⅕-öd részben volt tulajdonosa. Feltüntetett ezeken kívül egy 1252 négyzetméteres soproni kertet, amelynek fele részben tulajdonosa. Simon a soproni lakástól 2004-ben, a 61 négyzetmértes belvárosi lakástól pedig 2006-ban megvált, de ezek maximum 10-20 millió forint bevételt jelenthettek neki, igaz, a vagyonnyilatkozatában nem tűnnek fel ezek az összegek az eladást követő évben.

A kötvényekre gyanakodnak

Az Index kedden este a XVIII. kerület kötvénykibocsátásával kapcsolta össze Simon Ausztriában tartott vagyonát: a lap forrásmegjelölés nélkül azt írta, Simon ugyanabban a bankban nyitott számlát, amelyik a kerület kötvénykibocsátását finanszírozta, és a cikkben ugyan nem írták le, de több helyen utaltak rá, hogy a Volksbankra gondolnak. Simon 2006-tól a kerület országgyűlési és önkormányzati képviselője is volt, valamint 1999 és 2004 között tanácsadói szerződése is volt a szocialista vezetésű önkormányzattal.

A XVIII. kerület kötvénykibocsátásáról a szocialista kerületvezetés javaslatára 2008 nyarán kezdett el tárgyalni a város képviselőtestülete, végül két részletben, 2008 decemberében és 2009 januárjában bocsátottak ki kötvényeket: az első, kétmilliárd forintos kibocsátás mögött a K&H Bank áll, a második, 1 milliárd forintos kötvénykibocsátást a Volksbank finanszírozta.

Lévai István, a város jelenlegi alpolgármestere, aki akkoriban az ellenzéki Fidesz frakcióvezetője volt, azt mondta, hogy ők az elejétől kezdve ellenezték a kötvénykibocsátást, mert úgy gondolták, hogy az csak növeli a kerület eladósodottságát. Lévai szerint amikor 2008 végén eljutottak a döntésig, úgy érezték, hogy a városvezetés nem a legelőnyösebb ajánlatot támogatja. Ráadásul, mondta az Origónak, a kiválasztott Volksbank nem is tudta teljesíteni a város 3 milliárdos igényét, ezért kellett végül bevonni az ügyletbe a K&H Bankot is.

A fideszesek számára 2010-ben, a választások után derült ki, hogy a város 60 millió forintos közvetítői díjat fizetett a Volksbanknak a kötvénykibocsátásért, amit Lévai szerint nagyon soknak találtak, ezért 2012-ben feljelentést is tettek a Fővárosi Főügyészségen. Lévai szerint az ügyészség elrendelte a nyomozást, többször kért be újabb iratokat a feljelentőktől, majd 2013 szeptemberében megszüntették a nyomozást. Lévai az Origónak nem tudta felidézni, hogy mivel indokolták a nyomozás megszüntetését.

A 2010-es választások után az új fideszes városvezetés több tucat, az előző városvezetés idejében kötött üzlet, ügy miatt tett feljelentést: több épületfelújítást, szerződéskötést találtak gyanúsnak. A feljelentések nyomán az ügyészség több nyomozást kezdett, ezek közül néhány ügyben már meg is szüntették a nyomozást, egy került bírósági szakaszba, és egy okirat-hamisítási ügyben első fokon már ítélet is született.

Az Index szerint Simon magánbankszámlája akkor került a magyar hatóságok látókörébe, amikor a XVIII. kerület előző szocialista vezetése által hátrahagyott gyanús ügyletekben vizsgálódtak. Megkérdeztük az ügyészségtől, hogy ezt meg tudják-e erősíteni, de csak későbbre ígértek választ.

Az Index azt is írta, hogy maga a pénzintézet adta ki a szocialista politikus számlájának egyenlegét és az azzal kapcsolatos egyéb adatokat a magyar hatóságoknak. A lap szerint a hatóságok tavaly keresték meg hivatalosan az osztrák szervet. Ez utóbbi értesítette a pénzintézetet és Simont a megkeresés tényéről, ahogy arról is, hogy a magyarok milyen információkat kérnek. A politikusnak ezután a jogszabályok szerint két hét állt a rendelkezésére, hogy fellebbezzen. Nem tudni, hogy ezzel a lehetőséggel élt-e, de ősszel a bank kiadta az akkor rendelkezésére álló adatokat - írja az Index. A Magyar Nemzet cikkében a számla utolsó egyenlege 2013. szeptember 16-i, azaz a banktól ezután kellett kikerülniük, márpedig Lévai szerint a kötvénykibocsátás ügyében már 2013. szeptemberében megszűnt a nyomozás.

Az Origónak egy XVIII. kerületi, Simonnal jó kapcsolatot ápoló szocialista képviselő azt mondta, hogy Simont ebben az ügyben nem keresték meg a magyar hatóságok, és nem kérték a mentelmi jogának felfüggesztését sem az Országgyűléstől, hogy nyomozhassanak utána.

A XVIII. kerületben felmerült gyanús ügyek összértéke meg sem közelíti a kötvénykibocsátások értékét, Lévai 2010-ben az első feljelentések után azt tippelte, hogy az ügyletek 50-100 millió forintos kárt okozhattak a kerületnek. A Magyar Nemzet cikke szerint Simon jóval a kötvénykibocsátás előtt nyitott számlát, és az első nagyobb összeget egy évvel a volksbankos kötvénykibocsátás előtt helyezte el az osztrák számlán.

Más ügyben nyomoznak Simon után

Tavaly márciusban egy, "A Fidesz-kampány elkezdődött" című MSZP-közleményből derült ki a közvélemény számára, hogy Simon Gábor ellen nyomoznak a hatóságok. Akkor még csak az írás alapján annyit lehetett tudni, hogy a Legfőbb Ügyészség "egy közel ötéves minisztériumi teljesítésigazolás kapcsán" kérte az Országgyűléstől a volt kormánytag mentelmi jogának felfüggesztését. "Az esethez Simon Gábornak annyi köze van, hogy mint egykori munkaügyi államtitkár a szóban forgó dokumentumot kézjegyével ellátta", írta akkor a szocialista párt.

A mentelmi bizottság március 19-én a politikus kiadását javasolta, majd két napra rá, a parlamenti határozattervezetből vált világossá, hogy pontosan mi is a gyanú ellene. E szerint Simon Gábor államtitkárként megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal egyebek mellett vezetői készségek fejlesztésére és rendszeres tanácsadásra. A díjazás 2008-ban és 2009-ben napi ötvenezer, 2010-ben hatvanezer forint volt áfa nélkül.

Az ügyészség szerint azonban a teljesítésigazolásokban öt olyan napot is feltüntettek, amikor Simon Gábor nem volt Magyarországon. A vádhatóság gyanúja alapján a politikus a teljesítésigazolások aláírásával bűnsegédként nyújtott segítséget a pszichológusnak a csalás elkövetéséhez. Simon Gábor akkor írásban közölte a bizottsággal: több volt munkatársával szemben őt nem hallgatták meg, az ügyészség pedig nem vette figyelembe, hogy a szerződésben nemcsak őt, hanem más dolgozókat is kedvezményezettként jelöltek meg, vagyis a pszichológus őket is segítette tanácsaival.

"A három év alatt soha egyetlen alkalommal információt tőlem nem kértek, tanúként nem hallgattak ki. Egyértelműen látható szándék volt arra, hogy mint lehetséges gyanúsítottat vonjanak be az ügybe, és erre ezt a módot találták" - írta Simon. A parlament MSZP-s ellenszavazatok mellett március 25-én felfüggesztette Simon mentelmi jogát. Közvádas ügyekben egyébként a gyakorlat szerint kiadják a képviselőket.

A Legfőbb Ügyészség szerda délután bejelentette: kezdeményezte Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését. Azt is közölték, hogy az osztrák hatóságok automatikusan küldték el a számla adatait a NAV-nak, mert jelzési kötelezettégük van. Az ügyészség emellett felülvizsgálja a döntést, mellyel tavaly megszüntették a nyomozást a kötvénykibocsátási ügyben. Az új fejleményekről ide kattintva olvashat.