Ne az olcsó munkaerőről, az olcsó áramról legyünk híresek! - interjú Lázár Jánossal

2014.02.07. 15:44

A kormány már rövid távon elképzelhetőnek tartja, hogy monopolhelyzetbe kerüljön az energiaellátásban. Bármikor szívesen tárgyalnak az adásvételről az energiaszolgáltatókkal, ha nem tetszik nekik a rezsicsökkentés – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Origónak adott interjújában. A kormány célja, hogy Magyarország ne az olcsó munkaerő, hanem az olcsó áram miatt legyen versenyképes.

Csütörtökön két törvényt is a tervezettnél hamarabb fogadott el a parlament. Az egyik a Paksról szóló nemzetközi szerződés volt, a másik a rezsicsökkentés. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtök este Algyőn tartott lakossági fórumot, az Origónak pedig sikerült interjút készítenie a politikussal Algyő és Makó között, Lázár Mercedes kisbuszában.

Fotó: Pivarnyik Balázs - Origo

Ma fogadta el a parlament a Paksról szóló szerződés szövegét, holott az eredeti napirend szerint erre a szavazásra csak a jövő héten került volna sor. Hová ez a nagy sietség?

A frakcióvezető úr és a parlamenti frakció javaslatára az Országgyűlés döntött így, a kormánynak a jövő hét is jó lett volna. Semmilyen gyorsasági kényszerünk nem volt. A pénzügyi megállapodást csak most parafáltuk, még azt is be kell terjesztenünk, tehát a paksi ügy ugyanúgy visszakerül majd újra a parlament elé, ahogyan most is tárgyalták. Nincs még lezárva, nem volt erre semmilyen kényszer.

Korábban azt mondta, hogy ez az évszázad üzlete…

Igen, ez így van. Az orosz ajánlat piaci körülmények között nem létező kamattal kecsegtet. Egyszerűen nincs olyan lehetőség, hogy ez a hitelfelvétel ne érje meg az országnak. Ez nem piaci kölcsön, így nem az építkezésre terhelődnek a hitel költségei. A kölcsön az állami költségvetésbe épül be. Ráadásul az előtörlesztés lehetősége is nyitva van.

Ez igaz, de Ön korábban azt mondta, hogy ebben a szerződésben a pénzügyi kötelezettségeken túl benne lesz az a biztosíték is, hogy ha az építkezés túllép az előre kalkulált költségeken, akkor az orosz és a magyar fél megosztva viseli a többletet. Ez hol van a szövegben?

Beszéljünk világosan, ilyen garanciák nélkül nincs üzlet.

Tehát ilyen biztosíték nélkül nem fogadják el a szerződést?

Nem. A jogi garanciákat kiköveteltük, és ki is fogjuk követelni. Eszünk ágában sincs bármit feladni a magyar pozícióból.

Fotó: Hajdú D. András - Origo

Visszatérve az évszázad üzletére. A Roszatom egy konzorciummal Bulgáriában 6,3-6,4 milliárd euróért épített volna atomerőművet.

De az végül nem épült meg. A Roszatom magyar ajánlata viszont jobb feltételeket biztosít, mint a finn és a cseh: nemcsak a kamat, de az ár versenyképessége tekintetében is.

Bármennyire legyen is kedvező a Roszatom ajánlata, tavaly még végig arról beszélt a Magyar Villamos Művek, hogy pályáztatni fogják az építőket, sőt még a lehetséges pályázók neve is felmerült. Volt szó az Areváról, a KEPCO-ról és a Westinghouse-ról is. Mi történt?

Ezek a cégek csak úgy tudtak volna építeni, ha az erőműre hitelt vesznek fel. Az MVM pedig végig üzleti konstrukcióban gondolkodott. A 2009-es kormányanyagban benne van, hogy az atomerőmű felét el akarták adni, tehát az építő az atomerőmű tulajdonosává is vált volna, ami most nem lehetséges. Az akkori kormány szerint az építő és az MVM közösen vették volna fel a piaci hitelt az építkezésre. Ez lett volna az üzleti alapon megvalósuló projekt.

És itt avatkozott be a kormány?

A miniszterelnök legfontosabb döntése ebben a kérdésben az volt, hogy ha Magyarország atomerőművet épít, akkor az magyar tulajdonba is kell hogy kerüljön. Egyedül a Roszatom tudta garantálni, hogy ne az atomerőművet terhelje a hitel, hanem beépüljön a költségvetésbe.

És ez nem alkotmányellenes? Az Alaptörvény úgy fogalmaz, hogy míg az államadósság meghaladja a GDP felét, nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely következtében nőne az adósság.

Igen, de mikor áll be ez az állapot? Nem most hívjuk le a hitelt, és amikor elkezdjük, akkor is csak fokozatosan.

Tehát minden évben megnézik majd, hogy mennyit hívhatnak le jövőre anélkül, hogy az államadósság nőjön?

A beruházáshoz ütemezzük a lehívást, figyelve arra, hogy az államadósság csökkenő trendje hosszú távon fennmaradjon, ezzel is megfelelve az alkotmányos szabályoknak.

De akármilyen ütemben is veszik igénybe a hitelt, a magyar gazdaságnak évről évre ki kell termelnie ezt a kötelezettséget.

Ki fogja. A tőkét és a kamatot is.

Fotó: Hajdú D. András - Origo

A másik törvény, amelyet ma különösen gyorsan megszavazott a parlament, a harmadik rezsicsökkentésről szólt. Korábban arról beszéltek, hogy ez csak áprilisban kerül a képviselők elé. Itt mi történt?

Az energiaszolgáltatók piaca átrendeződőben van. Nagyon sok energetikai cég jelezte, hogy világosan szeretne látni a kérdésben. Az üzleti terveik szempontjából fontos, hogy eldönthessék, maradnak-e Magyarországon, vagy mennek, és az állam átvegye-e a cégeiket. Ez több, Magyarországon tevékenykedő szolgáltatót is érint.

Akkor ami ebben a törvényben van, az a 2014-es terv?

Igen, ez valósul meg.

És nem is lesz más?

Egyelőre nem látom az alapjait, hogy más legyen, ezt majd meg kell vizsgálni. Én annak idején 30 százalékos csökkentést tartottam ésszerűnek. Addig még maradt ugyan pár százalék, de nem vészes.

Az új rezsicsökkentéssel szélesítik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendeletalkotási jogát is. Ezen és a hatósági energiaárakon Brüsszelben már korábban is problémáztak. Meddig hajlandó a kormány elmenni a rezsicsökkentés védelme érdekében?

Bármeddig.

Mondja ezt egy olyan lakossági fórum után, ahol az európai uniós fejlesztési pénzek fontosságáról beszélt. Mi van, ha emiatt elzárják a forrásaink egy részét?

Magyarországnak az EU-val nem szerelmi, hanem a közösen vallott értékeken túl, alapvetően érdekjellegű a kapcsolata. A következő ciklusra betervezett 7200 milliárd forintot szeretnénk ésszerűen felhasználni, ugyanakkor mindenben a nemzeti érdeket képviselni.

De ha a 7200 milliárdból elvesznek valamennyit, akkor hajlandó lenne a kormány engedni a rezsicsökkentésből?

Akkor 17 országban kellene befagyasztani a fejlesztési pénzeket, mert ennyiben van hatósági árazás.

De Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa nyilvánvalóvá tette, hogy neki ez nem tetszik, és néhány éven belül változtatna a gyakorlaton.

Nekünk sem tetszett sok minden. Próbáljon itt, Csongrád megyében villanyszámlát fizetni – ezt javasolnám Oettinger úrnak. Brüsszelben mindent meg fogunk tenni, amit csak lehet. Nem fog tetszeni nekik, de kénytelenek lesznek megemészteni. A brüsszeli konfliktus elmélyedésénél sokkal valószínűbbnek tartom, hogy a Magyarországon tevékenykedő energetikai cégek vonulnak ki az országból.

És ehhez az EU-nak nem lesz egy szava sem?

Majd lesz, mert később elképzelhetőnek tartunk egy vitát arról, hogy az államnak mekkora szerepe lehet az energiapiacon, és hogy az állami szerepvállalás mennyire versenytorzító hatású. Az viszont a miniszterelnök hétfői bejelentése óta teljesen világos, hogy a magyar állam komoly szerepet akar vállalni az energiaszektorban.

Fotó: Hajdú D. András - Origo

Folyamatosan figyelik azt is, hogy a jelenlegi szolgáltatók mennyit bírnának még el?

Igen, az én véleményem szerint még bírnának többet is. Ezekben a cégekben még mindig van tartalék, csak át kell gondolniuk a működésüket. Nem biztos, hogy ezt megteszik, lehet, hogy inkább az állammal tárgyalnak majd adásvétel ügyében.

Ha az állam tényleg átveszi ezeket a cégeket, és belép az energiapiacra, pontosan hogyan működne az Orbán Viktor által is említett, állami nonprofit energiaszolgáltató?

Egyszerű: a profitja annyi lehetne csak, amennyi a működtetését és a fejlesztéseket fedezné, a cégből nem lehetne kivenni pénzt.

Viszont ha egy ilyen szereplő megjelenne a piacon, elég hamar kiszorítaná a többit.

Ez így van.

Távlati célja tehát a magyar államnak, hogy egyedüli szereplő legyen a magyar energiapiacon?

Közeli célja. A magyar államnak közeli célja, hogy olcsó áramot adjon minden embernek.

Ehhez társul az is, hogy az állam a közelmúltban felvásárolta az ország összes gáztárolóját?

Ezeket biztonságban szeretnénk tudni, és használni szeretnénk őket.

Biztonságban tudni akár a Mollal szemben is? Az algyői tározót például a Moltól vették át.

A magyar állam nem a Molt, hanem az embereket képviseli.

Az államnál tehát nagyobb biztonságban van a Mol tározója?

Az én véleményem szerint igen. Nem biztos, hogy a fogyasztók érdekei egybeesnek a Mol kereskedelmi érdekeivel. Ha az állam a tárolókapacitások terén jelentős tulajdont szerez, azzal jelentős árbefolyásoló képességre tehet szert.

Fotó: Hajdú D. András - Origo

Tehát még egy oldalról bebiztosítanák az állami monopolcég helyzetét az energiapiacon?

Igen, de ezzel az a cél, hogy olcsóbb legyen az áram. Az olcsó áram vállalt cél. Ehhez valóban szükség lehet olyan eszközökre, amelyek kivezetik az extraprofitot a piacról.

De az Európai Uniónak meg vállalt célja, hogy liberalizálja a teljes energiapiacot.

Ebben nyilvánvalóan lesz konfliktus a brüsszeli központ és a tagállamok között. Itt kell megtalálni egy olyan pontot, ami az EU-nak megfelel, de ahol a mi alapvető céljaink is érvényesülnek. Európa versenyképessége az olcsó energián múlik. Ha Brüsszel nem tud kompromisszumot kötni az olcsó energia és a piaci célok között, akkor a kontinens elveszíti a versenyképességét. Mi pedig nem vesztesek, hanem nyertesek akarunk lenni.

Nem disszonáns versenyképességi célként emlegetni az olcsó energiát, miközben Magyarországon a rezsicsökkentés mindenkire vonatkozik, csak a nagyfogyasztókra nem?

Most még nem vonatkozik rájuk. Ez a pontos kifejezés. Minden kormánynak az kell legyen a célja, hogy az ország versenyképességi előnye ne az alacsony munkabér legyen, hanem az olcsó energia. A magyar munkaadóknak ez a legfontosabb.

Nem tudom, kihallhatom-e ebből, hogy további minimálbér-emeléseket terveznek.

Szemléletváltásra van szükség, az erről szóló társadalmi vita elkerülhetetlen. Ez a bérszínvonal tarthatatlan. Magyarország 20 éve abból próbál versenyképességi előnyt kovácsolni, hogy olcsó, de jó szakemberei vannak. A cél az, hogy a versenyelőny ne ebből, hanem az olcsó energiából fakadjon.