Orbán az apróért is lehajolt

Közmondásokkal és példatörténetekkel fűszerezett, félórás évértékelő beszédet tartott vasárnap délután Orbán Viktor kormányfő. A fő üzenet az volt, hogy az erős Magyarország meg mer küzdeni az igazáért, és a választások tétje, hogy folytatódik-e a 2010-es "második rendszerváltás". A miniszterelnök köszönetet mondott Schmitt Pálnak és a békemenetnek, elmondta, hogy emésztett minket a posztkommunista bendő, és felszólította híveit, hogy nyergeljenek.

- Kaptam meghívót, hogy hogy nem vagyok bent a gépben?
- Tessék félreállni!
- Akkor ne legyek fideszes, menjek a pirosakhoz?
- Ne vicceljen, a rendet akkor is be kell tartani!

A párbeszéd egy idősebb nő és egy biztonsági őr között zajlott a Millenáris Teátrum előtt, ahol vasárnap délután Orbán Viktor kormányfő az évértékelő beszédét tartotta. Bár azt nem tudjuk, hogy az asszony végül beengedték-e, de a szituáció jól mutatja, hogy a rendezvényt szigorú biztonsági intézkedések közepette tartották. Az épületbe csak a tévéstábokat, fotósokat engedték be, az írott sajtó munkatársait - így többek között az Origo és az MTI tudósítóit - nem.

A meghívott vendégek már a kezdés előtt egy órával hosszú sorokban kígyóztak a fehér ponyvás bejárat előtt. Egyikük az Origónak azt mondta, hogy Fidesz-aktivista, ezért maga kérte a párttól, hogy élőben hallgathassa Orbán Viktort, és kapott is meghívót. Egy másik férfi a Fidelitas maglódi szervezetének tagja, nekik felajánlották, hogy jöhetnek, ha akarnak. A főbejáraton keresztül érkeztek a Fidesz parlamenti képviselői is.

A miniszterelnök lánya világos Volkswagenjével a hátsó bejárat melletti parkolóhoz érkezett, így elkerülte az újságírókat, a fotósok csak távolból tudtak képeket készíteni róla. Orbán Ráhel piros okostelefonnal a kezében szállt ki az autójából, a színes sálját a csomagtartóba tette, majd bement az épületbe. Néhány perccel előtte érkezett meg ugyancsak a hátsó bejárathoz Habony Árpád, Orbán legfontosabb tanácsadója, majd sorban a kormány tagjai. Utolsónak, néhány perccel 15 óra előtt, szokásos fekete kisbuszával a kormányfő futott be.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

"Gondolom értékeli az elmúlt pér évet, és ad valami iránymutatást a jövőre" - még a beszéd előtt erre számított Tessely Zoltán kormánypárti képviselő. Hozzátette: meglepetésre is számít, szerinte Orbán szokott olyanokat is mondani, amit nehéz előre kitalálni.

A meglepetés azonban elmaradt, Orbán Viktor nem szolgált újdonságokkal, ám számos közmondással és példatörténettel fűszerezte a mondanivalóját.

Csak két út van

A miniszterelnök félórás beszédét azzal vezette fel, hogy három egyszerű kérdésre keresi a választ: hová jutottunk, hová juthatunk és mit kell mindehhez tenni. Két út áll előttünk, két lehetőség, eszme, erő közül kell választani: a második rendszerváltás, vagy a posztkommunista restauráció - mondta.

"Négy éve nem csupán arra vállalkoztunk, hogy jó gazdasági híreket állítsunk elő. A hajdani Kaiser világa még várat magára, mely szerint minden nagyon szép. minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve" - ismerte el Orbán, majd egy anekdotát idézett. "Erdélyben a kocsiból kihajolva feleségem megkérdezte a székelytől, hová visz az út. Sehová, mi magunk megyünk rajta, szólt a válasz. Tartozunk magunknak annyival, hogy néhány ásónyommal mélyebbre ásunk."

Azzal folytatta, hogy 2010-ben rendszerváltás volt, húsz év alatt a második.

"Leváltottuk a kommunizmus megdöntése után gazdasági rendszert, azt, amelyet 1998 és 2002 között sikertelenül próbáltunk meg megjavítani. Akkor visszajöttek a kommunisták, illetve szocialisták, és az oldalkocsis liberálisok, és tönkrevágták az országot" - jelentette ki.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Így emésztett minkett a posztkommunista bendő

"Ide jutottak a nagyívű tervek, elnyelte, megőrölte, felemésztette a nagy posztkommunista bendő. Százezrek számára hiányzott a munka, a munkának nem volt becsülete, tisztességes bére, a nyugdíjak zsugorodtak, százezrek rekedtek devizacsapdában". Kifejtette, hogy 1990 előtt az államban testesült meg az elnyomás, azt tekintettük ellenségnek, 1990 után alkalmatlan állam született, a kommunista állam szétbontása megtörtént, de a magyar állam újraszervezése elmaradt.

"A teljesítmény elismerése helyett az irigység, gyanakvás, szembenállás kúszott, erősödött, mint kertben a gaz, és megfojtott mindent, amiből siker, remény, jövő fakadthatott volna. A fékek és egyensúlyok nevében a labancok alakították az ország politikáját."

2010-ben szerinte már látszott, a posztkommunista rendszer nem tudta bebizonyítani morális, gazdasági fölényét. "2010-ben betelt a pohár és újabb rendszerváltás mellett döntöttünk. Az erős Magyarországot kellett célul kitűzni."

Schmitt Pálról sem feledkezett meg

Jött az új alaptörvény, "köszönettel Schmitt Pálnak", amellyel Orbán szerint az állam új szerződést kötött a településekkel, átvette az iskolákat, kórházakat, cserébe ésszerű gazdálkodást kért. Új szerződést kötött az emberekkel is, bevezették a méltányos teherviselést, a családi adózást, a közmunkát - sorolta. Köszönetet mondott a békemenetnek is, hiszen "millióan mozdulnak meg a rezsicsökkentés védelmében, milliók menetelnek, ha a gyarmati sorba süllyedés a veszély".

Az a jó, hogy tömör volt - a vendégek a beszédről

Következett egy célzás Simon Gáborra, miszerint a szocialisták és a rendszerváltás kapcsolatát vizsgálva érdemes felidézni, hogy az éhségmenet élén menetelő politikus százmilliókat meneteltet ki az országból, és elszaporodtak, akik a rendszerváltás jóvoltából lettek milliárdosok. "Elveszi az úr a nyájat azoktók, akik magukat legelteteik, nem a nyájat" - mondta Orbán, aki a beszédbe több hasonló mondást is beleszőtt (ezekről itt olvashat bővebben).

A miniszterelnök szerint érdemes tisztázni, hogy helyesen tették-e, hogy a kétharmados felhatalmazást nem az előző rendszer foltozgatására fordították. Erre egy evangéliumi történetet említett, mely szerint a hosszú útra induló gazda szétosztotta a pénzét, a tálentumot, majd hazatérve a jól sáfárkodókat megjutalmazta, de attól elvette a pénzt, aki elásta. "A választók ránk bízták a tálentumot, mi jól sáfárkodtunk vele, nem ástuk el. A kétharmadot nem megérdemelt sikernek tekintettük, hanem felhatalmazásnak. Nekünk nem kellett sem a tál lencse, sem a 30 ezüst, sem a közös gyékény".

Az apróért is le kell hajolni

A kormányfő a feltett kérdések közül a másodikra - hová juthatunk - azt mondta, felívelő korszak küszöbén állunk, ezt kell most átlépnünk.

"Ki kell tartani a keresetlen, világos beszéd mellett. Nem kell a hímezés-hámozás, ahol az ordas hazugságról azt mondják, nem bontotta ki igazság minden szeletét, és ahol azt mondják, hazudtunk reggel, éjjel, este." Megjegyezte, tudja, hogy a hallagtóságnak már a fülén jön ki ennek a felidézése, de mint mondta, az aprópénzért is le kell hajolni. "A vendég csigapástétomot rendel. A pincér azt mondja, disznót is tettek bele. Fele-fele arányban. Egy disznó, egy csiga. No ezt mégegyszer ne!" - tette hozzá önmagát is megnevettetve.

Orbán Ráchel és férje a közönség soraiban Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Orbán szerint elegünk van abból a politikából, ami mindig azt lesi, hogyan feleljünk meg másoknak. "A keletiek azt mondják, a lábam tudja, hogy szorít a cipő. Erre a brüsszeli válasz, hogy vágd le a lábujjadat, nem jó. Magyarország többé nem hagyja magát. Ma már mindannyian láthatjuk, többségben vannak azok, akik azt mondák, küzdeni kell. Akik nem segélyt, hanem munkát követelnek. Nemcsak megélni, hanem egyről a kettőre akarnak jutni. Akik a sarkukra állnak, felveszik a kesztyűt. Ha valamire, erre mondhatjuk, hogy igazi forradalom, rendszerváltás".

Ki gondolta volna néhány éve, hogy Magyarország letöri az inflációt, leszorítja a hiányt, megadóztat bankot, multit, nőnek a bérek, a foglalkoztatottság, képes lesz stabil gazdasági növekedést elérni, hazaküldi az IMF-et, az ország a saját lábára áll? Ki gondolta volna, hogy a durván támadott magyar megoldásokat mások is átveszik? - sorolta a szónoki kérdéseket.

Nyergeljetek!

A kormányfő szerint sok csatát megnyertünk, de a háborút még nem, mert a sok eredmény ellenére "hol vagyunk még biztonságos kényelmes élettől", és küzdeni kell, nehogy elvegyék a rezsicsökkentést, gyed extrát, időskor biztonságát, sorolta a kormányfő.

A cél, hogy nálunk legyen legolcsóbb energia Európában, mindenki, aki dolgozni akar, dolgozhasson és megéljen, mindenki jó iskolába járhasson, minden fiatal annyi gyermeket vállalhasson, amennyit szeretne, mondta. "Nem szabad hagynunk, hogy az ellenérdekeltek elbizonytalanítsanak. Nincs semmi pezsdítőbbb annál, mint amikor rálőnek az emberre, de nem találják el, mondta a jó öreg Winston."

"Minden támadás és kilőtt golyó mögött ugyanaz a szándék: Magyarország a küzdők és győztesek országa lesz-e, vagy jönnek újra a megalkuvók. Erős ország leszünk-e, vagy gyenge, aki kullogva elhordja az irháját, és mindig a rövidebbet húzza. Most léphetünk be oda, amiért négy éve dolgozunk. Mutassuk meg, hogy a magunk útját járjuk. Ha nem mi irányítjuk saját életünket, akkor valaki más fogja. Mit kell tenni 50 nappal a választások előtt? Fújjátok meg a körtüket és nyergeljetek, mert holnap indulunk" - zárta beszédét Orbán.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

DK-sokkal veszekedtek a kintrekedt hívek

Az épületen kívül maradók a miniszterelnök beszédét egy kihelyezett plazmatévén keresztül tudták követni. A 20-30, majd később 40-50 fősre dagadó csoportban főleg idősebbek voltak. Közülük többen azt mondták tudósítónknak, hogy élőben akarták hallgatni Orbánt, szerettek volna bejutni az épületbe, de nem volt meghívójuk, így nem engedték be őket.

Végül a bejutásért küzdő asszony által emlegetett pirosak is megjelentek. Még a beszéd közben felbukkant a Demokratikus Koalíció (DK) néhány aktivistája, akik a kint maradó fideszesekkel keveredtek vitába. A DK kitűzőjét viselők a Kubatov-listákat, a velük szemben állók Simon Gábor ausztriai milliót emlegették fel. A kiabálás ugyan nem fajult a verekedésig, a kint rekedt újságírókat azonban a perpatvar jobban lekötötte, mint az Orbán-beszéd.