Minden felborult, amit a pártok népszerűségéről gondoltunk

2014.02.28. 13:15

A megszokottnál nagyobb visszhangot kapott a kutatók és a politikusok körében az a közvélemény-kutatás, amelyet a Tárki publikált szerdán. Az adatok szerint az eddig rejtőzködők fele hirtelen felfedte magát, ami a Fidesz és még inkább a Jobbik népszerűségét növelte. A baloldalon próbálják kisebbíteni az adatok jelentőségét, a Jobbikban visszafogottan örülnek.

A baloldalon a politikusok erősen kételkednek, a Jobbikban viszont óvatosan örülnek annak az adatsornak, amelyet szerdán publikált a Tárki a pártok népszerűségéről. A Tárki friss kutatása azért váltott ki nagyobb visszhangot ennél a két pártnál, mert az adatokból nemcsak az derült ki, hogy a Fidesz jelentősen vezet, hanem az is, hogy a baloldali pártok népszerűsége csökkent az összefogás óta, a Jobbik pedig már közel egymillió szavazóra számíthat, és egy hónap alatt megduplázta a támogatottságát.

A Tárki felmérése szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 49, az Összefogás 27, a Jobbik 19, az LMP pedig 6 százalékot kapna. Egy hónap alatt ráadásul közel a felére, 40 százalékról 22-re csökkent a rejtőzködők aránya, vagyis az eddigieknél jóval többen árulták most el, hogy kire adnák a voksukat.

Az adatokból a baloldal számára két fontos dolog vált nyilvánvalóvá: egyrészt eszerint nem adódtak össze a baloldali pártok szavazatai (a Tárki alapján az Összefogás kevesebbet kapott, mint az előző hónapban a baloldali pártok összeadva), másrészt kiderült, hogy a baloldalnak nincsenek nagy tartalékai a rejtőzködők között.

  TÁRKI (január) TÁRKI (február) IPSOS (február) MEDIÁN (január) NÉZŐPONT (február)
FIDESZ-KDNP             49 49 51 52 47
ÖSSZEFOGÁS 35 27 33 30 17
JOBBIK 14 19 13 15 12
LMP 2 6 2 2 2

A közvélemény-kutatók legutóbbi adatai a biztos pártválasztók pártpreferenciájáról (a januári adatoknál az Összefogás pártjainak eredményeit összeadtuk)

Kételkedés a baloldalon, öröm a Jobbiknál

Az Origónak nyilatkozó baloldali politikusok azt mondták, hogy nem törődnek az eredménnyel, mert az elmúlt hetekben a kitelepüléseken és az aláírásgyűjtéskor szerzett tapasztalataiknak teljesen ellentmond ez az adatsor. "Nem egy választó jött oda hozzám, hogy a környezetében, hivatalban, kutatónál fideszesnek mondja magát, de rám szavaz, szóval felőlem 180 százalékkal is vezethet előttünk a Fidesz, nem számít" – mondta magabiztosan egy MSZP-s jelölt. Hivatalosan Veres Gábor MSZP-szóvivő úgy reagált: "2002-ben is nagy hátrányt mértek a baloldalnak, aztán megnyerte a választásokat". Karácsony Gergely, a PM kampányfőnöke pedig az ATV-ben úgy kisebbítette a kutatás jelentőségét, hogy "egy felmérés nem felmérés".

A baloldali vezetők, úgy tudjuk, a saját kutatásaik és információik alapján listán szoros eredményre számítanak, és szerintük a választókerületi eredmények döntenek a kormányzás sorsáról. "A körzetek eredményéről semmit nem mond egy ilyen országos kutatás, mert bármennyit is mérnek a Fidesznek, többtucatnyi körzetet jó eséllyel el tud vinni a baloldal. A Tárki-adatsorból nem lehet következtetni a parlament összetételére" – magyarázta egy Összefogás-kampányra rálátó politikus.

Az optimista nyilatkozatok ellenére információnk szerint már felvetődött a baloldalon, hogy meg kellene állítaniuk a Jobbik térhódítását az ország keleti részében. A Jobbik az előző választásokon is keleten volt erős, azokban a megyékben, amelyek korábban az MSZP erős körzetei voltak (Heves, Borsod és Szabolcs megyében). A baloldalon most aggodalommal nézik, hogy a jobbikosok faluról falura járják a településeket, és – a baloldaliak aggodalma szerint – nagyobb sikerrel győzik meg az embereket, mint ők. Kiss Péter és Lendvai Ildikó szerdai fórumán nyilvánosan is elhangzott, hogy a baloldaliak mit irigyelhetnek a Jobbiktól.

A jobbikosok óvatosan örülnek az eredménynekFotó: Mudra László - Origo


A Jobbikban óvatos örömmel kezelték, hogy Tárki a teljes népességen belül nyolc, a biztos szavazók között pedig 15 százalékot mért a pártnak. "Valóban meglepő adat volt" – mondta az Origónak Dúró Dóra szóvivő. Azt mondta, örültek az eredménynek, de nem tulajdonítanak neki túl nagy jelentőséget, mert szerintük elég gyenge lábakon áll itthon a közvélemény-kutatók hitelessége. Korábban ők is készíttettek  felméréseket, de az utóbbi időben már nem, mert inkább a kampányra koncentrálnak. Dúró szerint a lakossági fórumokon azt tapasztalja, hogy valóban nő a Jobbik tábora. "Hetven százalékban új arcok is feltűnnek, nagyon sok idős ember is a Jobbik felé fordul, ezt tapasztaltam az ferencvárosi aláírásgyűjtéskor is" – mondta a szóvivő.

A borítékos módszer

Sík Endre, a Tárki vezető kutatója számított arra, hogy nagyobb visszhangot fog kiváltani az e havi kutatásuk. Februárban ugyanis nem az eddig bejáratott módon, hanem egy új módszertannal dolgoztak, ami "szinte teljesen összehasonlíthatatlanná teszi ezeket az adatokat a januári számokkal". A Tárki eddig a kutatásban részt vevő embereknek egy listát adott, erről kellett megmondani, hogy melyik pártra adnák a voksukat. Ezúttal viszont a Medián által már évek óta használt módszert vetette be: a kérdezőbiztos egy papírt és egy borítékot adott, és a szavazási szituációhoz hasonlóan kellett ikszelnie a kutatásban részt vevőnek.

A Medián évek óta így kérdezi az embereket, és Hann Endre igazgató szerint ennek köszönhetően a felméréseikben a válaszolók kevésbé rejtőzködőek (a Mediánnál januárban 24, a Tárkinál pedig most 22 százalék volt a nem válaszolók aránya). "A Mediánnal nincs is ilyen kilengés, mint most a Tárkinál" – mondta Hann. A Medián a jövő héten publikálja a februári adatait, a kutató cég a Facebookon csütörtökön nyílt levélben üdvözölte a Tárki módszertani váltását. ("Gratulálunk a Tárkinak! Nagyon örülünk, hogy a választás előtti utolsó felmérésükben átvették a Medián évek óta alkalmazott módszerét.")

A Tárki a választások után ennek ellenére visszatér az eddigi megszokott kérdezéstechnikához.
"Ez egy rossz módszer, csak most februárban és márciusban használjuk" – magyarázta Sík Endre az újdonságról. Szerinte ez a módszer "megerőszakolja az embereket", mert kemény nyomást helyez rájuk, hogy nyilatkozzanak valahogy. Sík szerint viszont azért használták mégis most ezt a borítékos megoldást, mert a választások előtt a pillanatnyi helyzet a fontos, nem a trend, és fel akarták mérni, hogyan viselkednek az emberek választási szituációban.

Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója az Origónak nem akarta kommentálni a Tárki  eredményeit és a módszertani váltás szükségességét. Azt viszont elárulta, hogy ők egy harmadik módszerrel veszik fel az adatokat. Az Ipsos egy laptopot ad a kutatásban részt vevők kezébe, és az embereknek ezen kell kattintaniuk, kire voksolnának – úgy, hogy közben a kérdezőbiztos elfordul. Az emberek nemcsak a pártok nevére kattinthatnak, hanem három "kibújási lehetőséget is kapnak", vagyis kattinthatnak arra is, hogy "nem tudja", "nem akarja megmondani" vagy "egyáltalán nem is akar szavazni".