Az ukrán helyzetről tájékoztatta szerdán Martonyi János a külügyi és a nemzetbiztonsági bizottságot. A külügyminiszter szerint azok az uniós tagállamok a legpuhábbak Putyinnal, akik gazdaságilag szorosan kötődnek Oroszországhoz és fegyvert vesznek tőlük.  

A magyar kormány kész segítséget nyújtani a kárpátaljai magyarságnak, ennek a módjáról azonban még nem szültetett döntés - mondta Martonyi János külügyminiszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának együttes ülésén.

A Képviselői Irodaházban a tanácskozást eredetileg zárt ajtók mögött tartották volna, de Martonyi kezdeményezte, hogy nyílt ülésen beszéljenek az ukrán helyzetről. A miniszter ezt azzal magyarázta, hogy elmúlt napokban többször bírálták a kormányt, amiért nem ad a helyzetről megfelelő tájékoztatást. Utólag Ertsey Katalin LMP- s képviselő bírálta, hogy részben nyilvánossá tették az ülést, szerinte a kampány miatt zárt ajtók mögött kellett volna beszélni az ügyről.

Martonyi először rövid tájékoztatót tartott, többek között arról beszélt: több jel is arra utal, hogy a feszültség enyhül Ukrajnában, így többek között a kárpátaljai magyarok sincsenek veszélyben. Voltak és továbbra is vannak aggodalomra utaló jelek, de azt látni kell, hogy a Kárpátalja végig a viszonylag nyugodtabb területekhez tartozott – fogalmazott.

A külügyminiszter a kárpátaljai magyarok aggodalmát tolmácsolva azt mondta: óva int mindenki attól, hogy a térség autonómiájáról beszéljen. Szerinte a kárpátaljaiaknak nyugalomra, békére, biztonságra van szükségük. Ráadásul a most induló alkotmányozási folyamat során erősödhet a decentralizáció, ami nagyobb mozgásteret adhat a kárpátaljai kisebbségeknek. Az ott élő magyar közösség dönti el, milyen álláspontot képvisel, és a budapesti kormányzatnak ezt kell támogatnia – mondta.

A krimi félszigeten történtekről Martonyi annyit mondott, hogy a kérdésről kedden a visegrádi országok képviselői is tárgyaltak. Közös nyilatkozatukban pedig elítélték, hogy a moszkvai parlament felhatalmazást adott a fegyveres erők ukrajnai bevetésére. Ertsey az ülésen azt kifogásolta, hogy a miniszter nem beszélt a Kelet-Ukrajnában történtekről. Az MSZP-s Kovács László a paksi bővítésre utalva azt mondta: Magyarországot egy olyan országtól tették függővé, amely különböző sérelmekre erőszakosan reagál.

Erre Martonyi azt felelte: az EU több tagállama sokkal jelentősebb erősebb gazdasági szálakkal kötődik Oroszországhoz, mint Magyarország. Sőt egyes országok jelentős fegyverszállítmányokat szereznek be az oroszoktól. Takács Szabolcs helyettes államtitkár az ülésen szintén arról beszélt, hogy a NATO-n belül is érezhető melyek azok az országok, amelyek a legpuhább válaszlépéseket támogatják az oroszokkal szemben. Takács szerint ennek gazdasági okai vannak. Sem Martonyi, sem Takács nem nevezte meg, mely országokra gondolnak.

A közel kétórás nyílt tanácskozás után zárt ajtók mögött folytatódott az ülés, ahol a szakszolgálatok vezetői tájékoztatták a képviselőket. Az ülés után Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes elnöke azt mondta: a kárpátaljai magyarok biztonságban vannak, a gázellátás miatt nem kell aggódni.

Az ellenzéki pártok a hétvégén bírálták a kormányt az ukrán helyzet kezelése miatt. Főként azt nehezményezték, hogy Orbán Viktor kormányfő napok után csak hétfő délben szólalt meg az ügyben. Kormányzati források a visszafogott magyar reakciót azzal magyarázták, hogy a kárpátaljai kisebbség érdekét nézték. Ennek ellenére a Fideszben is megjelentek a kritikus hangok, egy kormánypárti képviselő például arra beszélt az Origónak, hogy a kormány valószínűleg a paksi szerződés miatt túl puha az oroszokkal.