Elég volt a rizsa Orbán Viktornak

2014.03.07. 06:55

Viccel a kormány, hogy nyelvstratégiai intézetet állít fel? Egyáltalán nem, és nem is arra készül, hogy gyanús körülmények között átírja a magyar szókincset. De akkor mire jó ez az egész? Például arra, hogy tudjuk, hogyan kell udvariasan beszélni másokkal, hogy ne csak primitív félinformációkat tudjunk közölni egymással, meg például arra, hogy amikor az apró betűs részt olvassuk egy banki szerződés végén, akkor egészen biztosan megértsük, ha éppen át akarnak verni. Mitől akarja megvédeni a magyar nyelvet a kormány?

A magyar nyelv bizonyos szempontból kifejezetten jól helyzetben van. A ma is használt több mint 7000 nyelv között befér az első hetvenbe a beszélők számát tekintve. Ráadásul a kifejezetten fejlett nyelvek közé tartozik: használjuk az oktatásban, gazdag szakszókincse van (ami mondjuk az arabra nem igaz, de például a japánok is rengeteg angol szót vettek át, hogy tudjanak beszélni bizonyos tudományágakról), és folyamatosan fejlődik.

Viszont közben nincs is könnyű helyzetben: eleve csak a (magyarországi és határon túli) magyarok beszélik, ez mindössze 13-14 millió aktív anyanyelvi használót jelent. Ráadásul eléggé elszigetelt: a nyelvcsaládunkba (uráli) mindössze 38 nyelv tartozik, ezek közül messze a magyar a legtöbbek által beszélt, utána jön a finn, két legközelebbi rokon nyelvünket, a hantit és a manysit pedig alig pár ezren beszélik, és mindkettő veszélyeztetett. Ráadásul a magyar nyelv nincs könnyű helyzetben a történelmi Magyarország területén sem.

A jelek szerint a magyar nyelv helyzetének romlását szeretné elkerülni a kormány, a keddi Magyar Közlöny szerint legalább is létrejön a Magyar Nyelvstratégiai Intézet. Az intézetet felügyelő Miniszterelnökség egyelőre semmit nem árult el kérdésünkre az április 1-jén induló szervezet pontos feladatairól, de a felállításáról szóló kormányrendelet ezekre utal:

  • itt fogják kidolgozni a középtávú magyar nyelvstratégiát
  • a magyar nyelv belső szerkezetét, sajátosságait, működését, kultúránk egészével való összefüggését kutatják majd, az eredményeket alkalmazzák az oktatásban
  • fejlesztik a szaknyelveket
  • nyelvi adatbázisokat hoznak létre
  • nyelvpolitikai javaslatokat tesznek

Humbugnak tűnik?

Pedig nem az, és nem is arról van szó, hogy az állam megpróbálná megerőszakolni a nyelvet. „Már többször tettünk javaslatot a nyelvstratégiával kapcsolatban, ezért örömmel értesültem a rendeletről” - mondta az Origónak Balázs Géza nyelvész, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport egyik alapítója, az ELTE professzora. Szerinte eddig is folyt ilyen jellegű tevékenység, de hasznos lesz, ha ezeket összehangolják, mert Magyarországon eddig nem zajlott szervezetten a nyelvi kultúra terjesztése és ápolása.

Évszázadokig ugyan elegendő volt a spontán nyelvfejlődés, ám az információs társadalomban felgyorsultak a változások, "amelyek az egyén számára sokszor megragadhatatlanok és elbizonytalanító módon hatnak" - indokolta egy korábbi vitairatában, hogy miért kellene intézményesíteni a nyelvstratégiát.

Balázs szerint a magyar nyelv helyzete erősségei ellenére azért nem megnyugtató, mert egyre kevesebb közösségben használják aktívan, ráadásul belső folyamatai is arra utalnak, hogy visszaszorulóban van: megszűnt az irodalmi nyelv mintaadó szerepe, bizonytalanná vált, hogy mi a norma, szűkül a szókincs, a szleng erősödik a nyilvánosságban, “a társadalmi méretű kulturálatlanság hatással van a nyelvre is (…) egységesen alacsony színvonalú, igénytelen nyelvhasználat válik uralkodóvá”.

Hogy miért olyan nagy baj ez?

A válasz Balázs Géza tanulmánya szerint nagyon egyszerű: a nyelvhasználat egyszerűsödése együtt jár a kulturális szint zuhanásával. Ez pedig kommunikációs problémákat okoz, nem tudjuk, hogyan kell megszólítani egymást, bizonytalanok vagyunk benne, hogy mi udvarias, nem értjük meg a bonyolultabb szövegeket, képtelenek vagyunk frappáns kifejezéseket találni idegen szavak helyett, romlik a helyesírás.

Egyszerűen egyre primitívebben kommunikálunk egymással, rengeteg finomság eltűnik a személyes érintkezésből, ha a nyelvhasználat egyszerűsödik. De ugyanez okozza azt is, hogy például a jogi szaknyelvből vagy a hivatalok bürokratikus nyelvezetéből egy szót sem értünk, mivel a szaknyelvek önálló életre keltek, és szinte teljesen elszakadtak az átlagos nyelvhasználóktól.

De a nyelvstratégia része az is, hogy fejlessze az idegennyelv-tudást, amiben az Európai Unió sereghajtói közé tartozunk, és hogy megőrizzen olyan kulturális értékeket, mint a nyelvjárások.

Mi lesz ez, valami nyelvőrség?

Balázs Gézának nincs ilyen félelme. Szerinte ez nem lehet a célja az intézetnek, bár azt elismerte, ezt nem tudhatja pontosan, mivel az intézet alapításával kapcsolatban őt nem keresték meg a kormány részéről. Az intézet felállításának szándékáról tudott, de a lépés meglepetésként érte Minya Károlyt is, aki ugyancsak a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport alapító tagja. A nyelvőrködéses aggodalmakat ő sem osztja, mert „rég nem jellemzi a nyelvművelést ez a fajta vaskalaposság”.