Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"További hasonló jókat magának is az életben!” – mordult oda a középkorú férfi, és becsapta maga mögött kocsija ajtaját. A férfi azért lett dühös, mert pár perce 15 ezer forintra büntette az V. kerületi közterület-felügyelet egyik munkatársa tilosban parkolásért. Kedd délelőtt van, az első igazi tavaszi nap, a Bazilika mellett járunk a negyvenes éveiben járó közterület-felügyelővel, akit - és a munkáját tanúként segítő közterületi őrt - elkísértünk délelőtti műszakjuk egy szakaszán. A Belvárosnak ennek a részén nagyon kell figyelni, hogy hol hagyjuk az autót, sok a tiltott terület, a megállni, várakozni, behajtani tilos tábla.
A sofőr először szabadkozik, „csak pár percre ugrott be a szomszédos házba”, majd miután rájön, hogy nincs értelme magyarázkodni, az „ezért tartanak itt a magyarok” szavak kíséretében kelletlenül átadja a személyi okmányait, és aláírja a büntetést. Ezen a szakaszon két másik autós is hasonlóan jár, a közterület-felügyelő senkinek nem kegyelmez, aki szabálytalankodik. Végig higgadt, udvarias és kimért, de a különböző kifogások, - „futár vagyok, csak bedobok valamit”, „nem láttam az utca elején, hogy megállni tilos tábla van” - nem hatják meg.
Az általunk elkísért felügyelő tizenkét éve végzi ezt a munkát, előtte rendőr volt, de végzettsége szerint bibliaoktató. „Ez utóbbi jól szokott jönni, amikor kiélezett szituációkba kerülök” – meséli. Amikor azt kérdezzük tőle, hogy mit szeret a munkájában, nevetve azt feleli, még mindig keresi a szépségét, de a szabályok betartatását, a rendkövetést szimpatikus elveknek tartja. Ezekbe tud kapaszkodni, ha elbizonytalanodik.
Bár egyes fővárosi kerületekben már hosszú évek óta dolgoznak közterület-felügyelők, igazán 2011 januárja óta vannak szem előtt, amikor egyik napról a másikra megjelentek a BKK-járatokon a jegyellenőrök mellett. Neonsárga láthatósági mellényt viseltek, az utasok pedig - főként azok, akik szerettek érvényes jegy vagy bérlet nélkül utazni - nem értették, hogy milyen jogon kérik el a személyi igazolványukat. Megszokták ugyanis, hogy a jegyellenőröknek nemet mondhattak, vagy hamis adatokat adtak meg.
A közterület-felügyelők saját tapasztalata az, hogy kevesen tudják, hogy pontosan mit is csinálnak, miért van joguk igazoltatni. Az elfogadottságukat pedig vélhetően nem segítették azok az esetek, amikor munkájuk során embereket tepertek le - a szakzsargon szerint testi kényszerítést alkalmaztak - az utcán.
Az egyik ilyen volt egy tavaly októberi amatőr felvétel, amelyen az látszik, hogy három közterület-felügyelő egy földön rúgkapáló nőt fog le az Oktogon villamosmegállójában. Az idén januárban pedig egy nagyjából hasonló felvétel járta be az internetet, csak itt a Ferenciek terén történt az eset, és egy bliccelő férfi volt a másik szereplő. Mindkét esetben közös, hogy az érintett utasnak nem volt érvényesített jegye és bérlete, ezért léptek fel vele szemben. Arról, hogy pontosan ki kit rántott le a földre, ki köpött, rúgott először a másikra, ellentétesen nyilatkoztak a résztvevők.
„Nekünk is kényelmetlen, amikor látjuk a videókat, amin a közterület-felügyelők incidenseit mutatják. Az emberek sajnos hajlamosak egy-két kirívó esetből általános következtetéseket levonni, pedig a közterület-felügyelők munkája nem az állampolgárok ellen való tevékenység, sőt" – mondta Molnár Gergely, Belváros-Lipótváros Közterület-felügyeletének igazgatója az Origónak. Szerinte az emberek jóval kevesebbet találkoznak az utcán közterület-felügyelőkkel, mint rendőrökkel, ezért kevésbé ismerik őket. Nem ismerik, hogy milyen jogosultságaik vannak, sokan nem tudják, hogy a közterület-felügyelő is hivatalos személy. Persze senki nem szereti, ha megbüntetik, még ha jogos is a büntetés - mondta Molnár.
Még bilincsük is van
A közterület-felügyelők köztisztviselők, jogállásukat egy 1999. évi törvény szabályozza. Feladatuk a közterületek rendjének és tisztaságának védelme. Hivatalos személyek, ami azt jelenti, hogy igazoltathatnak, kiszabhatnak helyszíni bírságot, elszállíthatják a szabálytalanul parkoló autókat, kerékbilincset tehetnek fel, átvizsgálhatják a ruházatot, csomagot és járművet, akár meg is bilincselhetik a tetten ért személyt. Fotót és videót készíthetnek, és kényszerítő eszközöket is használhatnak, ami lehet testi kényszer, vegyi eszköz (jellemzően gázspray), szolgálati kutya, rendőrbot vagy tomfa.A belvárosi önkormányzatának hét éve van saját közterület-felügyelete, tagjai a kerületben járnak el szabálysértési ügyekben. Ilyen például, ha valaki tilosban vagy szabálytalanul parkol, ha valaki szemetel, ha egy vendéglátóhely engedély nélkül épít teraszt az üzlete elé, de akár a kutyapiszok is büntetéssel járhat. “Összefoglalva, mi vigyázunk a rendre és a tisztaságra, hogy az itt élők nyugodt, rendezett környezetben élhessenek” – tette hozzá Molnár.
Szerinte nem könnyű munkáról van szó: itt is nyolcórás a munkaidő, de télen-nyáron a szabadban vannak a felügyelők. „A szakma társadalmi elismertsége nagyon változó, és tudni kell azt is kezelni, ha támadják őket" - mondta az igazgató.
Ennek ellenére jelentkezőkből nincs hiány, de csak a szükséges OKJ-vizsgával és megfelelő gyakorlattal rendelkezőket veszi fel. Most 14 közterület-felügyelő dolgozik a belvárosi önkormányzatnak, köztük meglepően sokan felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Három volt rendőr, több bölcsész diplomás, és két friss diplomás is az állomány tagja. Arra a kérdésre, hogy mi motiválja őket, amikor közterület-felügyelőnek jelentkeznek, Molnár azt felelte: többeknél jelen van a rendészeti vonal iránti vonzódás, például családi kötelékek miatt, és a közért való tenni akarás is.
„Sajnos a mai napig tartja magát az a nevetséges tévképzet, hogy jutalék miatt bírságolnak a közterület-felügyelők, de ők nem kapnak és nem is kaphatnak a kiszabott büntetések után semmit. Fix pénzük van, amit köztisztviselői bértábla alapján számolnak ki, csakúgy mint más önkormányzati dolgozók estében” – mondta Molnár.
Bár jutalékot nem kapnak, azért van elvárás a felügyelőkkel szemben. Számon tartják, hogy átlagosan naponta hány intézkedést hajtanak végre. „Ez a szám természetesen több tényezőtől is függ, de a forgalmas helyeken – amilyenből sok van az V. kerületben – több mint egy tucat intézkedés előfordulhat naponta, és szeretnénk is, hogy a kollégáink ne tébláboljanak. Fontos még, hogy hogyan bánnak az ügyféllel, udvariasan beszélnek-e vele, nem ragadtatják-e el magukat, hiszen tudnunk kell együttműködni a helyi és az idelátogató közterület-használókkal egyaránt” – mondta az igazgató.
Nagyjából tíz perc után kiderül, hogy a nyolcórás műszakot tényleg könnyű megtölteni. Folyamatosan van kihez, mihez odamenni. Annak ellenére, hogy az V. még a nyugalmasabb kerületek közé tartozik, ez alatt a rövid idő alatt is egymást érik a szabálytalanságok.
Az emberek arcára bizalmatlan kifejezés ül ki, amikor közeledünk feléjük. Amíg csak kérdez a közterület-felügyelő, nincs gond, de ha büntet is, akkor csak a fantázia szab határt a reakcióknak. „Volt már olyan is, hogy megvertek. Pár éve történt, egy szabálytalanul várakozó autó miatt mentem oda szólni, szó szót követett, majd a férfi leköpött, végül négyszer arcon is ütött. Rendőrségi ügy lett belőle” – emlékszik vissza.
Nem csak szidalmak voltak, hanem könyörgések is. Az, hogy ennek enged-e a közterület-felügyelő, a habitusától függ. Egy nyolcvanéves néni jön utánunk, kezében a szélvédőjén tíz perccel korábban otthagyott büntetési csomag. Ő csak beugrott a postára, kétszer is körbement, de nem talált parkolóhelyet, ezért állt meg ott, ahol egyébként nem lehet. A közterület-felügyelő elmagyarázza, hogy hol tehet panaszt, mit kell tennie, ha nem ért egyet a büntetéssel. „De akkor azt nem lehet, hogy maga visszaveszi ezt a büntetést”? – nyújtja felénk a csomagot. A felügyelő nem tehet semmit, nem lehet kivételt tenni senkivel. Olyan nincs, hogy „meggondoltam magam, adja ide azt a csomagot, széttépem, és felejtsük el, ami történt”.
