Mohácson is gyanúsak az ajánlóívek

2014.03.14. 16:24

A Baranya Megyei Rendőrség választási csalás gyanúja miatt nyomoz, miután Mohácson a választási iroda munkatársa meglepve látta a saját nevét öt párt ajánlóívén is, közölte a helyi baloldali jelölt, Loschán Ferenc. A nyomozás tényét megerősítette a rendőrség, de részleteket nem árult el.

A mohácsi helyi választási iroda munkatársa a saját nevét és adatait találta meg az egyik párt által leadott jelöltállító aláírásgyűjtő íven, pedig ő nem támogatta az adott szervezet jelöltjét, közölte az Origóval Loschán Ferenc, a baloldal helyi jelöltje. Loschán azt mondta, tudomása szerint az iroda munkatársa ezután az összes ívet átnézte, és további négy párt papírján is rábukkant a nevére. 

A politikus tájékoztatása szerint a helyi választási iroda ezután hivatalból feljelentést tett, az ügyben a rendőrség nyomoz, és információi szerint házkutatásokat is tartottak. Mint mondta, azt egyelőre nem árulták el neki sem, hogy mely pártokról van szó.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre megerősítette, hogy ismeretlen tettes ellen nyomoznak "jogosulatlan aláírással vagy hamis adatok feltüntetésével elkövetett, a választás rendje elleni bűntett elkövetésének gyanúja miatt". "A feljelentésben foglaltak szerint ismeretlen személy az országgyűlési képviselőjelölt ajánlásához szükséges ajánlóíveken aláírást hamisított", írta a rendőrség.

Péntek délután megkerestük a mohácsi választási iroda ügyeletét, ahol azt mondták, hétfőn érdeklődjünk, mert az ügyeleti idő csak hivatali ügyintézésre van, nem a sajtó számára. 

Az Origo is beszámolt arról, hogy felmerülhet a gyanú: egyes pártok egymás között adták-vették az aláírásokat, hogy meglegyen a jelöltjükre leadott 500 szignó. Mindez a választási indulás mellett azért is fontos lehetett a pártoknak, mert a jelöltállítással állami támogatáshoz jutnak.

Hódmezővásárhelyen is nyomoz a rendőrség hasonló ügy miatt, és Pakson is volt gyanús eset, de ott a választási iroda azt mondta, a kérdéses aláírást természetesen megsemmisítették, de általánosságban nem tudják vizsgálni az aláírások valódiságát, csupán azt, hogy valós személyről van-e szó, illetve az adatok – például lakcím – helyesek-e.