Lassan Kazahsztán is leelőzhet minket matekban

2014.03.18. 19:19

Siralmasak lettek a legutóbbi nemzetközi oktatási felmérés eredményei: a magyar diákok egyharmada a legegyszerűbb matematikai műveleteket sem tudja elvégezni, 20 százalékuk pedig funkcionális analfabéta. Az Magyar Tudományos Akadémia PISA-konferenciáján felszólalók szerint csak felelősségteljes oktatáspolitikával tudnánk megfékezni, hogy a fejlődő államok szintjére csússzunk vissza.

„Örültem annak, hogy a 2012-es PISA-felmérésen rosszak lettek a természettudományos eredmények. De csak azért, mert a humán területeken eddig is nagyon rosszul teljesítettünk, csak arra nem nagyon figyeltek föl” – mondta Maróth Miklós, az MTA alelnöke a hétfő délután, A Pisa-eredmények a felsőoktatás és a kutatás igényeinek tükrében című konferencián.

A PISA nemzetközi oktatási vizsgálatot háromévente töltetik ki 15 éves gyerekekkel, a legutóbbi vizsgálat eredményei tavaly decemberben jelentek meg.  Pálinkás József, az MTA elnöke a konferencia nyitóbeszédében sokkolónak nevezte az eredményeket: a magyar diákok mind a matematikai, a szövegértési és a természettudományos feladatok megoldásában rosszabb eredményt értek el, mint a három évvel ezelőtti felmérésen.

Sokan csempét számolni sem tudnak

Pálinkás szerint fontos szembenézni ezekkel az eredményekkel, és ez alapján megtervezni, hogy milyen jövőt képzelnek el a magyar oktatásnak és tudományos kutatásnak. Szerinte ezek a mutatók tükröt tartanak az egész társadalom elé – ha nem tetszik, amit látunk, nem a tükröt kell hibáztatni. Az oktatási hatékonyságot kell növelni, a felsőoktatásban tisztábban kell megfogalmazni a célokat, és integráló szemléletű oktatásra van szükség, nem lehet elválasztani egymástól a matematikai és a humán alapokat. Szerinte a 2012-es felmérésben a rossz természettudományos eredmények mögött a humán műveltség háttérbe szorulása is meghúzódik.

Erre utalt Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem tanára is: ha valakinek a szövegértéssel problémái vannak, akkor nagy valószínűséggel egy szöveges matekfeladatot sem tud majd megoldani. Csapó szerint sokkal súlyosabbak és összetettebbek a problémák, mint az első ránézésre tűnhet: Magyarországon nagyobb a gyengén teljesítő diákok aránya, és kevesebb a kimagaslóak száma, mint a vizsgálatban részt vevő fejlett országok többségében. „Matematikából például épp a fejlett és a fejlődő országok határán állunk a rangsorban, de ez összhangban van azzal is, hogy a GDP-nek mekkora arányát költjük az oktatásra” – mondta Csapó. Ha például Kazahsztán tartja a jelenlegi, 9 százalékos fejlődési ütemét, 2016-ban már utoléri az egyre rosszabbul teljesítő Magyarországot. 

A felmérés szerint az ázsiaiak a legjobb matekosok, magasan vezet Sanghaj, Szingapúr, Hong Kong és Taiwan, így a jövő tudósait „nagyobb merítésből” tudják majd válogatni. Ezzel szemben Magyarországon minden harmadik diák még a legegyszerűbb matematikai műveleteket sem tudja megoldani: „ha például azt mondom valakinek, hogy csempézze ki a falat, nem tudja megcsinálni, mert képtelen kiszámolni, hogy hány csempére van szüksége”. A gazdaságilag, történelmileg hozzánk hasonló Lengyelország minden tekintetben jobban teljesít: kevesebben hagyják el az iskolát, több mint kétszer annyi a kiemelkedően teljesítők aránya, és míg nálunk a diákok 20 százaléka funkcionális analfabéta (tehát nem érti meg, amit olvas), addig a lengyeleknél ez az arány csak 10 százalék.

Mint a kutya és a fa

Csapó szerint azonban nem teljesen reménytelen a helyzet: Németországban például egy „PISA-sokk” (a magyarországihoz hasonlóan rossz eredmények) hatására kezdődött egy átfogó oktatási reform, Észtország pedig a pedagógusképzés megreformálásával tudott pár év alatt kézzel fogható eredményeket felmutatni. Csapó szerint Magyarországon is a tehetséges fiatalokat a kellene a pedagógus pályára vonzani, és ott is tartani. Ehhez viszont a férőhelyek számának csökkentésére, és a minőség javítására van szükség: „nézzük csak meg, a világszínvonalú magyar orvosképzés 4 egyetemen működik. Pedagógusképzés 39 helyen van az országban, lehetetlen fenntartani így az egységesen magas színvonalat”.

Csapó szerint tényekre, bizonyítékokra alapozott oktatáspolitikára lenne szükség. „2006 óta az USA-ban csak olyan oktatáspolitikai változtatásokra lehet az adófizetők pénzét költeni, aminek a következményeit előzőleg tudományosan felmérték, és ezekre adatokra alapozva hoznak döntéseket. Erre nagy szükség lenne Magyarországon is”- mondta.

„Nem lehet úgy jó eredményeket elérni, ha a politika és az oktatás olyan viszonyban van egymással, mint a kutya és a fa” – mondta Maróth Miklós, az MTA alelnöke. Szerinte sürgősen abba kellene hagyni a „rendszer rángatását”. Szerinte teljesen fölösleges azon is vitatkozni, hogy Wass Albert legyen-e a kötelező olvasmány az iskolában – a kötelezőket úgysem olvassák el a diákok. Ezeknél a vitáknál fontosabb lenne az, hogy a szülők már gyerekkorban olvassanak a gyerekeknek, hogy jobb szövegértési képességekkel érkezzenek az iskolába. „Gárdonyi Gézát szokták ajánlani a magyarul tanuló külföldieknek, mert azt mondják, az ő nyelvezete a legérthetőbb. Most pedig az Egri csillagokat akarják könnyített olvasmányként kiadni a magyar diákoknak, ez nem normális” – mondta.

Maróth Miklós szerint a PISA-felmérés eredménye az egész magyar iskolarendszer problémájára hívja fel a figyelmet: „nincs rend, fegyelem a középiskolákban. A magyar diák nagyon tekintélytisztelő, de a tanári tekintélyt teljesen lerombolták. Így a diákok más tekintélyeket keresnek maguknak: olyan véleményeket ismételnek papagájként, amiket valójában meg sem értenek”.