Kisebbségi ügyekben makulátlan Ukrajnát akar Orbán

Nem írta volna alá a társulási megállapodást, ha az ukránok eltörlik a kisebbségi nyelvhasználati törvényt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcs után. A találkozón az Ukrajnával megkötött megállapodáson kívül Oroszországgal szembeni szankciókat fogadtak el a tagállamok vezetői, és vitatkoztak az energiapolitikáról is. Orbán szerint a kormány a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést.

Magyarország olyan demokratikus Ukrajnát akar, amely elfogadja az európai normákat, és a magyar szempontból legfontosabb kérdésben, a nemzeti kisebbségek védelme kérdésében is makulátlan - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozását követő sajtótájékoztatóján. A tanácskozást követően aláírták az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodást.

A kormányfő azt mondta, Magyarország nem írta volna alá megállapodást, ha Ukrajna valóban eltörli a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát engedélyező törvényt. Magyarország nem csupán rossznak, hanem egyenesen illegitimnek minősítette a törvény eltörlését, amit aztán az államfői teendőket átmeneti jelleggel ellátó Olekszandr Turcsinov parlamenti elnök nem írt alá – mondta Orbán Viktor.

Követelmények és szankciók

A kormányfő szerint az ukrajnai válsággal kapcsolatban a tagállamok vezetői egyrészt megfogalmazták Ukrajnával szembeni követelményeiket – kiálltak a nemzeti kisebbségek védelme mellett, felhívták az ukrán kormányt arra, hogy az alkotmányozási folyamatban kellő súllyal vegye figyelembe a területi és a nyelvi sokszínűséget, és mutasson erőt minden olyan szélsőséges erővel szemben, amely föllép a sokszínűség ellen –, másrészt döntöttek az Oroszországgal szembeni szankciók bővítéséről.

Oroszországgal szemben nem léptek túl az előzetesen kijelölt második fázison, vagyis nem tértek át a messzemenő hatással járó gazdasági szankciókra – jelezte a kormányfő. Mint elmondta, a mostani bővítés után 33 nevet tartalmaz a vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott tisztségviselők listája. A csúcsvezetők döntöttek az Oroszországgal való uniós, illetve kétoldalú tárgyalások lemondásáról is. Orbán Viktor a sajtótájékoztatón egy erre vonatkozó kérdésre adott válaszában leszögezte: a paksi atomerőmű bővítésének kérdését ez nem érinti, az ugyanis lezárt ügy, amelyen már nincs miről tárgyalni.

Jöhet nem orosz gáz is

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón közölte, hogy március 27-én adják át Szada közelében a Szlovákiát és Magyarországot összekötő földgázvezetéket, amely uniós támogatással valósult meg, és amely azt teszi lehetővé, hogy Magyarország – kapcsolódva a szlovák–cseh összeköttetéshez – észak-európai, vagyis nem orosz eredetű gázt fogadjon adott esetben. Megjegyezte, hogy ennek a gazdaságossága ugyan kérdéses lehet, ám bizonyos helyzetekben – mint amilyen most is előállt Ukrajnával kapcsolatban – előtérbe kerül az energiaellátás biztonsági vetülete.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy az EU-csúcson Ukrajnától függetlenül is megvitattak energiapolitikai kérdéseket. Szerinte az európai versenyképesség kulcskérdése a jövőben az energia ára lesz. Ezzel kapcsolatban bejelentette: a kormány a háztartások és a közintézmények energiaköltségeinek csökkentésén túl a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést, olcsóbbá kívánja tenni az ipari felhasználású energiát.

Atomtámogatás

Az uniós országok közt zajló vitában Magyarország a többi visegrádi országgal együtt azt a brit álláspontot vallja, amely szerint az atomenergia-termelés fejlesztése ugyanúgy támogatást érdemel, mint az úgynevezett megújuló energiaforrások felhasználási arányának a növelése. Az energiapolitikával szorosan összefüggő klímapolitikát illetően pedig arról beszélt, hogy az üvegházhatást okozó gázkibocsátás tervezett csökkentésének ütemezésekor a tagországoknak minél nagyobb döntési szabadságot kell biztosítani a 2020 utáni évtizedekre szólóan.