A CÖF visszautasítja, hogy Mesterházy Attila beperelte őket a "rabosítós" plakát miatt, szerintük egy közszereplőnek tűrnie kell a túlzó véleménynyilvánítást is. A 29-ei Békemenetet megbékélési szándékkal szervezik, ez lesz az utolsó akciójuk a választásokig.

"Mesterházy Attila veszprémi lakos" személyiségi jogi pert indított a CÖF-CÖKA ellen, és kérte a "több ezer ember erkölcsi és anyagi támogatásával megjelentetett plakátok eltávolítását", jelentette be Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum tájékoztatóján. Csizmadia azt mondta, "amennyiben Mesterházy Attila veszprémi lakos egyenlő a miniszterelnökségre ágaskodó MSZP-jelölttel", akkor közszereplő, nem bújhat csigaházba, viselnie kell a CÖF támogatóinak sommás kritikáját, miszerint nem érdemelnek több esélyt. Mesterházy ráadásul bujkál, "lesből támadta meg a választópolgárok támogatásával működö CÖF-öt, közölte Csizmadia. "Felkérjük őt, 29-én számolja meg a Békemenet résztvevőit, és szálljon magába, amiért sok százezer olyan választópolgár ellen fordul, akik ki merik jelenteni, hogy a levitézlett politikusok nem érdemelnek több esélyt", mondta.

Mesterházy a CÖF szerint azzal az érvvel fordult a bírósághoz, hogy a plakáton látható tábla és háttér az amerikai filmekből, a rabosítás folyamatából ismert, holott őt soha nem rabosították, nem volt gyanúsított egyetlen ügyben sem. Mesterházy "a megelőző állapot helyreállítását", azaz vélhetően a plakátok levételét kérte. A per első tárgyalása május 7-én lesz.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖG jogi szakértője azt mondta, nem ért egyet Mesterházy érvelésével, elmondása szerint 2011. december 23-án több hírportál is hírt adott arról, hogy Mesterházyt "bevitték a rendőrök", egy frakciótársa azt nyilatkozta akkor, hogy a Gyorskocsi utcában vannak. (Lomnici a Kossuth téri ellenzéki tüntetésre utalhatott, amelyen az aznapi szavazások ellen tiltakozva LMP-sek odaláncolták magukat a Parlament bejáratához, ehhez csatlakoztak MSZP-s és DK-s politikusok.) Felhívta a figyelmet az Európai Bíróság és az Alkotmánybíróság álláspontjára, amely szerint a szólásszabadság fókuszában a közügyek állnak, nem a közszereplők, illetve a közszereplőknek tűrniük kell a túlzó, felfokozott véleménynyilvánítást is.

Az MSZP erre reagálva azt közölte, Lomniczi Zoltán "megpróbálja védeni a védhetetlent". A szocialisták szerint a szakértőnek tudnia kellene, hogy egy országgyűlési képviselő csak akkor lehet gyanúsított, ha kikérték a mentelmi jogát, márpedig Mesterházy Attilával ez nem fordult elő, a rabosítást pedig csak gyanúsítást követően teszi lehetővé a büntetőeljárásjogi törvény. "Az MSZP azt javasolja a CÖF-nek, hogy hozzáértő szakértőket alkalmazzon, s akkor talán nem lesz törvénysértő minden mozdulatuk", közölték.

A CÖF bejelentette a március 29-ei Békemenet útvonalát is. Eszerint 13.30-kor indulnak a Kossuth térről, ott a hat szervező is megszólal majd - később nem adnak interjút -, majd az Alkotmány utca - Bajcsy-Zsilinszky út - Andrássy út útvonalon érkeznek délután három órára a Hősök terére.

Csizmadia László azt mondta, hisz abban, hogy a magyar emberek politikai szimpátiától függetlenül kellőképpen intelligensek, és nem fogják inzultálni a Békemenet résztvevőit, cserébe a Békemenet is azt ígérheti, hogy tiszteletben tartja a 30-ai ellenzéki gyűlést. "A Békemenet elősegíti a koncepciót, ami a megbékélésről szól. Abba kell hagyni az árokásást. Fogjuk egymás kezét, békés, csendes élő nemzeti konzultációt tartunk. Ez is a megbékélési folyamat állomása lehet", mondta Csizmadia. A szervező az Origo kérdésére azt mondta, a békemenet után már nem terveznek a választásokig semmilyen akciót, nem lesz új plakátkampány, megmozdulás, szórólapozás. a CÖF ismét visszautasította, hogy SMS-ben toboroznának a megmozdulásra.