Fülhallgatót tettek Biszku fejére

 A nyomozati anyagok felolvasásával folytatódott kedden a háborús bűnökkel vádolt Biszku Béla elleni per. A 93 éves volt belügyminiszter alig hallotta, amit a bíró mondott, ezért fülhallgatót kapott a fejére. Ezt a tárgyalást is nyugodtan ülte végig, egyszer kért egy pohár vizet, de a bíró által felkínált szőlőcukrot visszautasította.

Folytatódik az 1956 utáni megtorlásokban szerepet játszó belügyminiszter, Biszku Béla elleni per. Az érdeklődés már nem volt akkora, mint az első tárgyalási napon, de így is csak három ellenőrző pont után engedték a belépést a sajtó munkatársainak és a hallgatóságnak. Biszku már a reggel kilenckor kezdődő tárgyalás előtt jó egy órával megérkezett a Fővárosi Törvényszék II. kerületi épületébe. Ahogy a múlt héten, most is egy külön szobában várakozott, és ugyanaz a két nő kísérte el, akik a múlt héten.

A bíró a Biszkuval készített korábbi interjú felolvasásának folytatásával kezdte a keddi tárgyalási napot. "Tagoltabban legyen kedves, hogy megértsem, hogy mit mond" – szakította félbe a bírót Biszku, mert nem hallja, amit mond. Biszku ügyvédje azt kérte, hogy szereljenek be a terembe egy hangszórót, a bíró azonban ezt visszautasítja, mert szerinte erre nincs technikai kapacitás.

Tíz perccel később Biszku újra felszólította a bírót, hogy tagoltabban beszéljen, mert nem érti az elhangzottakat. Később a bíró megígéri, hogy a következő tárgyalásra szereznek egy olyan műszert, amit Biszku be tud majd tenni a fülébe. Most pedig mégis lesz kihangosító a teremben.

"Nekem soha nem volt hatalmi mániám, inkább féltem a hatalmat" – idézi a bíró a vádlott szavait az említett interjúból. Biszku ebben arról is beszélt, hogy rossz előzmények után került a belügyminiszteri posztra, nem is igazán akarta ezt a megbízást.

Biszku az interjú szerint nem tudta volna megmondani, hogy hány embert végeztek ki 1956 után, erről pontos adatai nem voltak. "Én kivégzéseknél soha nem vettek részt, ilyen mélységben soha nem voltam benne" – idézte a bíró Biszkut.

Folytatódik Biszku Béla tárgyalása Fotó: Tuba Zoltán - Origo

"Az ellenforradalomban részt vett vezetők felelősségre vonása megtörtént" – idézi a bíró Biszku szavait a vele készített interjúból. A volt belügyminiszter azt állította, hogy ő próbálta azokat a fiatalokat visszatartani, akik 1956. október 23-án az utcára vonultak. Azt kérte tőlük, hogy menjenek haza, néhányukat így "sikerült is megmentenie a tragédiától". Rendkívüli időszakok voltak, ezért rendkívüli működésre volt szükség – mondta Biszku arra a kérdésre, hogy szerinte nem hozott-e túlságosan kemény ítéleteket 56 után a népbíróság.

Azt, hogy pontosan mikor volt ez a beszélgetés, Biszku ügyvédje is csak találgatta a szünetben, valószínűleg az 56-os Intézet készíthette még évtizedekkel ezelőtt.

Biszku fejére egy fülhallgatót tettek, de ez sem megfelelő neki, mert "nagyon hangos". Az interjúból már csak egy oldal van vissza – nyugtat meg mindenkit a bíró. Utána a további nyomozati anyagok felolvasásával folytatódik a tárgyalás.

A keddi tárgyalás utolsó negyven percében egy kilencvenes évek elején kiadott, az MSZMP 1956 téli ülésein készült jegyzőkönyv-gyűjteményből olvasott fel a bíró részleteket. Biszku ebben többek között arról beszélt, hogy szerinte olyan emberek kezében is volt fegyver 1956 őszén, akik becsületes célokért harcoltak, "reggel bementek a gyárba dolgozni, 200 forint volt a fizetésük, este pedig harcoltak". De még velük is, és a felkelés eszmei kitalálóival is meg kell értetni, hogy mi történt, miért verték le az ellenforradalmat.

Mióta a fülhallgatót a fejére tették, Biszku nem panaszkodik, mindent jól hall. A tárgyalás alatt egyszer kért egy pohár vizet, mert erősen köhögni kezdett. A bíró szőlőcukrot is ajánlgatott neki, de azt visszautasította.

Háborús bűntettek

Az idén 93 éves Biszku ellen tavaly októberben emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. A volt belügyminiszternek a vádirat szerint felelnie kell annak a három embernek a haláláért, akik 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvari "vörös zászlós" tüntetésen vesztették életüket, valamint annak a 46 embernek – köztük nők és gyerekek – haláláért, akik két nappal később Salgótarjánban haltak meg.

A vádirat szerint ő tehet arról is, hogy 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásárra érkeztek többek között azzal a céllal, hogy egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. Köztük volt a Magyar Tudományos Akadémiának a forradalom eseményeiben részt vett három kutatója, akiket a házkutatások után letartóztattak, majd súlyosan bántalmaztak, három órán keresztül ütöttek, a bántalmazások miatt egyikük több hét alatt gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Biszkunak a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést 1957. április 9-én bemutatták, azonban ő büntetőeljárást nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte. Ezeken túl Biszkunak felelnie kell azért is, amiért a lakásán 2012 szeptemberében tartott házkutatáskor 11 darab engedély nélküli lőszert találtak.

Az ügyészség Biszkut felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettel vádolja, amiért akár életfogytig tartó szabadságvesztést is kaphat.

Büntetőperét a múlt héten kedden kezdte tárgyalni a Fővárosi Törvényszék, Biszku akkor nem tett vallomást, az ügyész felolvasta a vádiratot, és ismertette a nyomozati anyagok egy részét.