Egy sötét múltú cég titkát is őrizte Welsz Tamás

2014.03.31. 07:00

Egy máig megoldatlan pártfinanszírozási ügy egyik szereplőjéről is voltak információi a nemrég elhunyt Welsz Tamásnak. Az üzletember a halála előtt néhány hónappal beszélt az Origónak arról, hogy a tulajdonába került egy olyan panamai cég, amelynek köze volt egy titkosszolgálati kötődésű pártnak juttatott százmilliós támogatáshoz.

Fél évvel ezelőtt még szinte senki nem ismerte Welsz Tamás nevét, most azonban róla szólnak a hírek. Először kiderült, hogy meg akarja venni a gyanús körülmények között induló Sólyom Airways légitársaságot. Aztán megjelent, hogy az ügyészség szerint érintett a Simon-ügy nyomozásában. Egy héttel ezelőtt pedig váratlanul meghalt egy rendőrségi eljárás során, ami után elkezdtek terjedni a megdöbbentő, de bizonytalan forrású információk a haláleset körülményeiről és Welsz múltjáról.

Welsz Tamás a budai irodájábanFotó: Mudra László - Origo

Itt egy újabb érdekes adalék az egyre kuszább képhez: Welsz Tamás a halála előtt alig több mint két hónappal egy beszélgetésen az Origo munkatársának azt állította, hogy részletesen ismeri azt a titokzatos panamai céget, amelyik szerepet játszott egy évekkel ezelőtti nagy értékű magyar pártfinanszírozási ügyben. Welsz közölte, hogy a korábban ismeretlen hátterű társaság az ő tulajdonába került, és vannak információi a cég korábbi működéséről is.

Rejtélyes százmillió

A pártfinanszírozási ügy még 2008-ban történt. Akkor kapott százmillió forintnyi támogatást egy kicsi és országosan ismeretlen informatikai cégtől a szintén alig ismert Magyarok Egymásért Szövetség nevű párt. Ez megjelent a párt pénzügyi beszámolójában, ami két okból is feltűnést keltett. Egyrészt még a nagyobb pártokra sem jellemző, hogy ilyen nagy összegű magánadományok jelenjenek meg a beszámolóikban. Másrészt a Magyarok Egymásért Szövetsége politikai szempontból jelentéktelen volt ugyan, de a tisztviselői ismert emberek voltak.

A pártot Földesi-Szabó László egykori rendőr vezette, aki az Egymásért Alapítvány elnökeként vált ismertté 2007-ben. Előbb úgy került be a hírekbe, mint a jótékony alapítványi elnök, aki segített hazahozni egy illegálisan Törökországba vitt kisfiút. Nem sokkal később viszont már azzal vonta magára a figyelmet, hogy a hatóságok nyomozást indítottak ellene többmilliárdos csempészés és sikkasztással gyanújával. A pénzügyőrök szerint ezeket a bűncselekményeket az alapítvány felhasználásával követték el. Földesi-Szabót 2012 novemberében hat év börtönre ítélte jogerősen a bíróság.

Az Egymásért Alapítvány ügye azért is kavart nagy vihart, mert kiderült, hogy több tisztviselője kapcsolatban állt a polgári titkosszolgálati tevékenységet végző Nemzetbiztonsági Hivatallal (ezt azóta átnevezték Alkotmányvédelmi Hivatallá). Az alapítvány kuratóriumának a büntetőügy kirobbanásáig tagja volt Gyarmati György, az NBH akkori megbízott főosztályvezetője és Simon Ibolya, a hivatal nyugdíjas jogásza. Mindketten megjelentek a Magyarok Egymásért Szövetség nevű párt körül is. Gyarmati tagja volt a párt négyfős elnökségének, Simon pedig megbízott jogászként járt el a politikai szervezet egyes ügyeiben.

Erről a pártfinanszírozási ügyről az Origo számolt be elsőként még 2009 novemberében. Akkor az adományt nyújtó informatikai cég, a C.C. Soft Kft. vezetője, Egervári Ajtony és Földesi-Szabó is azt állította, hogy a támogatás alapja pusztán az volt, hogy a vállalkozás rokonszenvesnek találta a MESZ tevékenységét.

A panamai szál

Később azonban Egervári előállt egy másik verzióval. Közölte, hogy a MESZ-nek adott támogatás egy üzleti megállapodás része volt. Egervári szerint ugyanis a cége nem tudott teljesíteni egy szerződéses vállalást, és az üzleti partnere szabta azt a feltételt, hogy adjon százmillió forintot a MESZ-nek. Az ügyvezető egy titoktartási megállapodásra hivatkozva nem árulta el, hogy ki volt az üzleti partner, de annyit elmondott, hogy a hivatalos könyvelési papírok azt mutatták, hogy nem közvetlenül a MESZ-hez ment a pénz, hanem egy külföldi céghez.

A szövevényes történetben itt jutunk el a Welsz Tamás által említett céghez. A C.C. Soft könyvelésében a pártadományos tételnél szereplő cég egy OZ Investment SA nevű társaság volt. Ez az a cég, amelyről Welsznek információi voltak.

Az OZ Investment SA Panamában van bejegyezve, amely egyike azoknak az országoknak, ahol a cégnyilvántartási szabályok nem engednek semmilyen betekintést a tulajdonosi körbe. A pártfinanszírozási történet feldolgozása során az Origo is hiába igyekezett kideríteni, hogy kik állnak a cég mögött. Csak a tisztviselőkig jutottunk, akik azonban olyan emberek voltak, akiknek nem volt közük a cég valós működéséhez. Több száz más társaságban is megjelentek tisztviselőként, de minden bizonnyal csak a nevüket adták a vállalkozásokhoz.

A nyomozómunka elakadt ezzel a szállal, és a pártfinanszírozás ügyében nem jelent meg új cikk 2010 decembere óta. Tavaly aztán jelentkezett Welsz Tamás azzal, hogy olvasta a történetet, és információi vannak a cikkekben szereplő panamai cégről. Amikor a kapcsolatfelvétel megtörtént, Welszről még alig lehetett bármilyen újságcikket találni, de a januári személyes találkozó idejére már rendszeres szereplőjévé vált a híreknek. Előbb november közepén előállt azzal, hogy egy általa vezetett cég meg fogja venni a Sólyom Airways nevű légitársaságot, majd nem sokkal később megjelentek hírek arról, hogy körözik őt a panamai hatóságok csalás és közokirat-hamisítás miatt.

Welsz magánháborúja

Welsz az első ilyen hírek megjelenésekor még nyilatkozott, és tagadta a vádakat, később azonban visszavonult a nyilvánosságtól. A januári találkozó is egy olyan úgynevezett háttérbeszélgetés volt, amelyről a megállapodás értelmében akkor közvetlenül nem lehetett beszámolni. A beszélgetés Welsz cégének budai irodájában zajlott, egy olyan szobában, amely az üzletember afrikai kötődéseit mutató törzsi szimbólumokkal és egy krokodilbőrrel volt díszítve.

Ezen a találkozón a szinte végig mosolygó és lendületesen kommunikáló Welsz közölte, hogy szerinte a haragosai terjesztik a rá nézve negatív információkat. Azt mondta, hogy az egész mögött az áll, hogy ő és környezete jogi vitába keveredett egy másik vállalkozóval egy vitatott tulajdoni jogú, több tízmillió forint értékű telekről. Welsz szerint az ingatlan jogtalanul került egy másik vállalkozó tulajdonába, és ezért ők pert indítottak a visszaszerzéséért.

Közben azonban a telek a vállalkozótól átkerült egy panamai cég tulajdonába, ami Welsz szerint megnehezítette, hogy visszapereljék. A legtöbb panamai céghez hasonlóan ennek a tulajdonosi viszonyai is átláthatatlanok voltak, bár Welsz úgy sejtette, hogy a velük vitában álló vállalkozó áll mögötte.

Panama szabályai kedveznek a titkolózó cégeknekForrás: AFP/Rodrigo Arangua

Welsz a következő történetet mondta el arról, hogy mit csinált ez után. Elkezdett utánanézni a panamai cégnek, és arra jutott, hogy a társaság eredeti papírjai megvásárolhatók Panamában. El is utazott oda, és megvette a vitatott tulajdonjogú telket birtokló cég okmányait, így lényegében kicselezte azt a vállalkozót, akivel jogvitában állt. Welsz úgy sejtette, hogy az ezen feldühödött vállalkozó indított ellene lejárató kampányt úgy, hogy részinformációkat szivárogtatott ki a köztük zajló jogi háborúzásról.

Szerződések pénzmosáshoz

A beszélgetés során az üzletember ugyanakkor azt is közölte, hogy nemcsak a vitatott telket tulajdonló cég papírjait szerezte meg Panamában, hanem több más társaságét is. Köztük volt a pártfinanszírozási ügyben is megjelenő OZ Investment SA is. Arra a kérdésre, hogy miért vette meg ezt a céget is, amikor az általa előadott történet szerint semmi köze nem volt hozzá, azt válaszolta, hogy olvasott róla az Origo cikkeiben, amikor panamai offshore cégek után kutakodott az interneten. Azt is mondta, hogy olyan cégeket keresett, amelyeknél ugyanazok voltak a panamai tisztviselők, mint a saját telekügyében megjelenő társaságnál, és az OZ Investmenttel volt ilyen egyezés. Bár ez sok más cégre is igaz, ennél részletesebb magyarázatot nem adott a társaság papírjainak megszerzésére.

Welsz több iratot is mutatott annak bizonyítására, hogy ő az OZ Investment tulajdonosa. Ezek között voltak olyanok, amelyekről azt mondta, hogy azok az eredeti, Panamából származó részvények. Volt köztük olyan is, amely a cég magyarországi tevékenységére utalt. Ilyen volt például az az ügyvédi meghatalmazás, amelyet az OZ Investment adott egy magyar jogásznak. Welsz azt mondta, tudomása szerint a céget többek között arra használták Magyarországon, hogy fiktív tevékenységről szóló szerződéseket kötöttek vele magyar magánszemélyek és vállalkozások. Ez lényegében pénzmosást jelent.

Welsz azt mondta, arról nincsenek közvetlen forrásból származó információi, hogy kik voltak az OZ Investment korábbi tulajdonosai. Tudomása szerint a Magyarok Egymásért Szövetségnél is feltűnt emberekhez kötődött a cég, Földesi-Szabó László azonban még egy 2010-es tárgyalása előtt a bíróság folyosóján azt közölte az Origo munkatársával, hogy soha nem hallott az OZ Investmentről.

A találkozón mutatott dokumentumokból Welsz nem adott másolatot. Közölte ugyan, hogy talán valamikor később hajlandó lenne nyilvánosan is beszélni az OZ Investmentről, de megjegyezte, hogy még nem tartja elérkezettnek az időt erre. A találkozón kiderült az is, hogy ezt a történetet ő mellékszálnak tartja, és fő célja inkább az, hogy a vele történtek elmesélésével pozitívabbra váltsa azt a képet, amely a zömmel névtelen forrásokra alapuló negatív cikkek alapján kialakulhatott róla.

Kényes kérdések

A találkozó még az előtt történt, hogy a Simon Gábor egykori szocialista politikus eltitkolt vagyona miatti botrány egyáltalán kirobbant volna, és Welsz akkor utalást sem tett esetleges politikai kapcsolataira. A januári beszélgetés után nem volt több érintkezés az Origo munkatársa és az üzletember között. Most azért döntöttünk a történtek közzététele mellett, mert ez a beszámoló talán segíthet közelebb vinni az időközben fontos közéleti ügyek szereplőjévé vált Welsz körüli rejtélyek megértéséhez vagy legalább a történetének árnyaltabb bemutatásához.

Az utóbbi hetek hatósági közlései szerint a Simon-ügyben vizsgálódó nyomozók kapcsolatba kerültek Welsszel. Arról nincsenek információink, hogy ennek során beszélt-e nekik az OZ Investment ügyéről. Megkérdeztük a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy a nyomozásuk kiterjed-e erre a panamai cégre, de Nagy Andrea szóvivő közölte, hogy semmilyen információt nem adhat ki az eljárásról.

A januári találkozón Welsz mutatott egy tavalyi keltezésű iratot, amely szerint a NAV pénzügyi nyomozói vizsgálták az OZ Investment ügyét, de az nem derült ki belőle, hogy pontosan miről is szólt az a nyomozás. Az Origo megkereste most a NAV-ot azzal, hogy milyen eredményre jutottak az eljárás során, illetve hogy volt-e tudomásuk a Welsz és a cég közötti kapcsolatról, de az adóhatóság erre azt közölte, hogy "olyan kérdéseket feszeget, amelyekre a nyomozás érdekeire tekintettel nem tudunk válaszolni”.