Ha Lali jó srác, miért kapott mégis 12 évet?

2014.04.02. 08:08

Á. Lajos a múlt héten 12 év börtönt kapott, mert 15 évesen két társával meggyújtott egy házat, ahol emberek voltak. A gyújtogatásban nem sérült meg senki, nem keletkezett komoly kár, az ítélet kemény, pedig van benne néhány homályos részlet. Riport Kismarjáról, ahol azóta is gyújtogatnak, az emberek pedig félnek.

Március 25-én előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletében bűnösnek mondta ki a Debreceni Törvényszék Á. Lajost, akit 12 év fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítéltek.

A vádirat szerint a most 17 éves fiú 2012. augusztus 26-án két, akkor 11 és 13 éves társával rágyújtotta a házat egy kismarjai gazdára, akitől korábban kétszer is dinnyét próbált lopni, de a gazda elküldte a földjéről. A vádirat szerint ekkor Á. Lajos bosszút esküdött, amibe bevolta a két gyermekkorú (ezért nem büntethető) társát, és felgyújtották a ház padlását. Az épületben három ember aludt, senki sem sérült meg, és komolyabb anyagi kár sem keletkezett (Á. Lajosnak 268 ezer forint kártérítést kell fizetnie a családnak).

A tizenkét év rendkívül szigorú ítélet, az ítélet súlyosságát jól mutatja, hogy az elsőfokú ítélet után az ügyész élt a háromnapos gondolkodási idővel, aztán pedig nem fellebbeztek súlyosbításért. Á. Lajos ügyvédje viszont enyhítésért folyamodott, bár a fiú helyzetét sok körülmény rontja.

Három nappal az ítélethirdetés után elmentünk a Hajdú-Bihar megyében, a román határtól pár kilométerre fekvő Kismarjára, ahol kiderült, hogy az ítélet indoklásában több ellentmondás is van.

Mindig segített, ha kérték

1. A bírósági ítéletben az szerepel, hogy miután felgyújtották a tetőt, Á. Lajos és két társa elmenekültek a helyszínről. Majd amikor már égett a szerkezet (ami az indoklás szerint egyből lángra kapott), "visszatértek" (nem derül ki hova, és hogy egyáltalán hova mentek el), és a közeli híd korlátjáról nézték az eseményeket.

Kismarján nincsen híd, illetve van egy nagy túlzással hídnak nevezhető valami. A Kis Vadász kocsmában italozó Sanyi bácsi szerint az alábbi képen látható hídról nézték a lángokat. Ez viszont annyival a ház szintje alatt van, hogy legfeljebb a füstöt lehetett onnan látni. A Kismarjához legközelebb fekvő híd másfél kilométerre van, de mivel az iratban a "visszatért" kifejezés szerepel, nem valószínű, hogy arra utalnak.

Az állítólagos híd Kismarján. A felgyújtott házat a falu ezen pontjáról nem lehetett látni.Fotó: Bácsi Róbert László - Origo

2. A Debreceni Törvényszék honlapján található ítéletben az áll, hogy Á. Lajos a két társával együtt locsolta szét a benzint, és gyújtotta meg a padlást, a vádiratban viszont az szerepel, hogy egyedül locsolta szét a benzint, és a gyufát is csak ő gyújtotta meg. Ebben az esetben ez egy egyáltalán nem lényegtelen különbség.

3. Az ítéletben írják, hogy Lajos a rendőrségen beismerő vallomást tett, majd azt később visszavonta, és többször, összesen ötször megváltoztatta. Lajos azzal indokolta a bíróságon a visszakozást, hogy félt a rendőröktől, akiktől állítólag egy pofont is kapott - mondta az Origónak Lajos anyja, akit a szomszédos Konyárdon értünk utol. Az anya szerint a kihallgatást végző rendőröket behívták a tárgyalásra, ahol tagadták, hogy felpofozták volna a fiút.

Lajos anyja és nagyapja Konyárdon.Fotó: Bácsi Róbert László - Origo

4. Az ítélet szerint Lajos első vallomása összecsengett a két másik fiú vallomásával, azt azonban nem említik - a helyszínen viszont kiderült -, hogy a két másik fiú testvérek, akiknek korábban több rendőrségi ügyük is volt, Lajosnak viszont nem. Bár ez önmagában még nem jelent semmit. Az viszont érdekes, hogy a Lajossal jó viszont ápoló kortárs falubeliek mind azt mondták, hogy szerintük "Lali jó srác, nem gyújtogatós fajtának" ismerték meg, viszont nagyon befolyásolható személynek írták le. "Bárki bármire kérte, rögtön ment segíteni" - mondta róla egy fiú, aki a Szélső utcában lakik.

A Lajos képviseletét az ítélethirdetés előtt ellátó ügyvéd (kezdetben nem ő volt, hanem menet közben vette át), Demku Róbert szerint az igazságügyi orvos szakértő is megállapította Lajosról, hogy könnyen befolyásolható, ezt azonban nem vették figyelembe az ítélethirdetéskor.

Hogy lett közveszély okozásából emberölési kísérlet?

5. A rendőrség közveszély okozása miatt vette őrizetbe Lajost, azonban a vallomások miatt minősítették át emberölési kísérletté, ami azért különösen furcsa, mert amikor Lajost őrizetbe vették (a gyújtogatás után öt órával, hajnali fél négykor), akkor a rendőrök már tudták, hogy hárman bent voltak a házban, amikor felgyújtották. Azért lett emberölési kísérlet (és a többi súlyosbító körülmény), mert a társai azt állították, hogy Lajos többször mondta a házban lakókra, hogy "dögöljenek meg".

6. A rövid ítéletben az áll, hogy nem az a gazda küldte el a dinnyeföldről Lajost, akinek aztán felgyújtották a házát, és megjegyzik, hogy "nem tudni", hogy "tulajdonképpen ki küldte el a dinnyeföldről". A hosszabb leírásban már az áll, hogy a sértett küldte el a földről a fiút. Kismarján egyébként pedig nem titok, hogy ki küldte el Lajost, ugyanis a felgyújtott ház szomszédjában lakó férfiról van szó, akit ottjártunkkor nem találtunk otthon. Azért is furcsa, hogy azt írják, nem tudják, ki küldte el Lajost a földről, mert az illetőt beidézték a tárgyalásra, ahol tanúskodott is.

Ezt a házat gyújtották fel.Fotó: Bácsi Róbert László - Origo

7. Lajos tárgyalásának első napján újra meggyújtották a sértett házát, majd pár héttel később a sértett vejének házában a szénát. Azóta sem tudják, ki vagy kik tehették. Pár hónapra rá a sértett eladta a házat egy román férfinak, és elköltözött. Szerettünk volna beszélni a sértett lányával, és a ház új tulajdonosával is, de egyikük sem akart nyilatkozni.

8. Az is különös, hogy az ítélet szerint Lajost kétszer kapták rajta a dinnyelopáson, feltehetőleg nappal próbálkozott, ami amatőrizmusra vall. Ezek után viszont egy hétig tervezgette a bosszút, amit már az éjszaka leple alatt hajtott végre, és olyan részletekre is ügyelt, hogy gumikesztyűt húzzon, hogy ne hagyjon ujjlenyomatot, ami már sokkal profibb gondolkodásra enged következtetni.

9. Lajos március 17-én beszélt utoljára az anyjával telefonon, akkor azt mondta, hogy elmarad az eredetileg 20-ra tervezett tárgyalás, és majd szól, ha megtudja, mikor lesz. Március 23-án kelt levelében azt írta, hogy nem tudja, mikor lesz a tárgyalás. Lajos anyját egy március 24-i levében értesítette arról a bíróság, hogy 25-én lesz a tárgyalás. Ezt már csak 26-án kapta kézhez, egy időben azzal, amikor a helyi újság megírta, hogy a fiát előző nap 12 év börtönre ítélték.

Lajos március 23-án írt leveleFotó: Bácsi Róbert László - Origo

Kismarján maradt a félelem és a gyújtogatás

A lassan kétéves eset nem múlt el nyomtalanul Kismarján, ahol az ítélet felkorbácsolta a kedélyeket: egy emberen kívül mindenki azt mondta, hogy túl súlyosnak tartja. Az egyetlen, életfogytiglant követelő férfival a kocsma teraszán találkoztunk, és nem tűnt józannak. Kismarja egyébként olyan, mintha egy párhuzamos univerzumban létezne, a választások előtt egy héttel egyetlen választási plakátot sem láttunk (igaz, nem is jártuk be az egész települést), mindössze egy szórólap jött szembe egy gazda kertjében, amelyet a földre fújt a szél, és a férfinak nem volt kedve felvenni.

A faluban általánosnak nevezhető a félelem az ügy miatt. Nem tudják, hogy ki gyújtogatott, amikor Lajos már előzetesben volt, és többen említették, hogy azért nem merik vállalni az arcukat és a nevüket, mert nem akarnak bajba keveredni, bár senki sem árulta el, hogy kitől fél.

Lajosnak és társainak a családja szegény, az egyikben kilenc, a másikban tíz gyerek van. A gyerekek közül többet balhésnak írtak le a szomszédok, a rendőrségi ügyeken kívül apró csínytevésekről (sárral dobálták meg a tiszta kerítést) ismerték őket, illetve Lajos egyik öccse egyszer kolbászt lopott, amit az érintett sértett szerint magától bevallott, és bocsánatot kért. A fiú azzal indokolta a tettét, hogy éhes volt. Még mielőtt bárki elkezdene cigányozni, szólunk, hogy egyik család sem roma.