Húsz tény, amely nélkül ne induljon szavazni

2014.04.05. 22:55

Hol szavazok vasárnap? Hány jelöltre szavazhatok? Melyik ikszem ér többet? Hol tilos kampányolni? Ragaszthatnak-e vasárnap plakátokat? Ha ezt a húsz pontot elolvassa, simán villoghat az ismerőseinek, mennyi mindent tud a választásról.

Az új választási törvény egyik legnagyobb újdonságát április 6-án valószínűleg mindenki a saját bőrén érzi majd. Ne lepődjön meg senki, ha a választás napján aktivisták kopogtatnak, a kilincsén szórólapot talál, politikusok hívogatják telefonon, és az utcán álldogáló pártaktivisták buzdítják a voksolásra. Ez most már nem törvényellenes, a kampánycsendet ugyanis ezen a választáson eltörölték, bár a helyzetet bonyolítja, hogy a szavazókörök körül tilos lesz a kampány. Összeszedtük a húsz legfontosabb tudnivalót április 6-ra.

1. Mikor mehetek szavazni?

Vasárnap 6 és 19 óra között kell egy kis időt szakítani a szavazásra. Azért is fontos ekkor elmennie, mert most már csak egy forduló van. Második lehetőség nincs, ezen a napon dől el minden.

2. Hová kell mennem szavazni?

Ha minden igaz, februárban kapott egy értesítőt a választási irodától (ha nem kapott, érdeklődjön az önkormányzatánál a helyi választási irodában). Ebben benne van, hogy a lakcíme szerint melyik szavazókörhöz tartozik, és az hol található. Habár alapvetően átrajzolták a választókerületeket (176 helyett már csak 106 körzet van), de ez alig érintette a szavazóköri beosztást. Nagy valószínűséggel ugyanott szavaz, ahol 2010-ben. De a Választás.hu oldalán, itt ellenőrizheti, hol szavaz.

3. Ha átjelentkező vagyok, hová menjek pontosan?

Ha ön nem a lakóhelyén szavaz, és péntekig kérte és meg is kapta a hivatalos értesítést az átjelentkezésről, akkor a kért választókerületben egyetlen szavazókörben adhatja le a voksát. Mind a 106 körzetben ugyanis kijelöltek egy szavazókört az átjelentkezőknek, a Választás.hu-n megtalálja, hogy az adott helyen melyik ez a szavazókör. Fontos, hogy csak ebben a szavazókörben adhatja le a voksát, és nem az ottani, hanem az állandó lakóhelye szerinti jelöltek közül választhat.

4. Mit vigyek magammal április 6-án?

A szavazatszámláló bizottság két dolgot ellenőriz: a személyazonosságát és a lakcímét. Ezeket kell az irataival bizonyítania. Legyen tehát önnél személyi igazolvány vagy útlevél vagy jogosítvány, illetve a lakcímkártya is. Ha még régi, füzetes személyi igazolványa van, és abban megtalálható a lakcím is, akkor az elég a szavazáshoz.

Egy szavazókör a 2010-es országgyűlési választásokonFotó: Tuba Zoltán - Origo

 5. Hosszú sorokra készüljek?

Lassíthatja a szavazás menetét, hogy most minden eddiginél több a jelölt, vagyis a szavazólapok több helyen lepedő méretűek lesznek, de olyan tumultusra, mint amilyet 2010-ben láttunk, talán nem kell számítani. Az átjelentkezőknek kijelölt szavazókörökben még nagyobb a veszély, hogy elhúzódik a szavazás, de Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője azt ígérte, hogy itt eleve többen lesznek a bizottságban, több lesz a jegyzőkönyvvezető, és a névjegyzékeket is több részre szedik.

6. Mozgóurnát kérhetek, ha nem tudok elmenni szavazni? Vagy itt is van változás?

Itt nincs változás, pusztán kényelmi szempontból továbbra sem lehet kérni. Viszont ha egészségi állapota miatt nem tud mozdulni, netalán el nem ítélt fogvatartott, akkor kimegy önhöz a szavazatszámláló bizottság. Ha mozgóurnát szeretne kérni, a szavazás napján délután 3-ig is igényelheti az illetékes szavazatszámláló bizottságnál.

7. Mi a különbség a szavazólapok között?

A szavazókörben két szavazólapot kap. Az egyiken a választókerületének egyéni jelöltjeit találja. A nevek mellett megtalálja, melyik szervezet jelölte őket (vagy azt, hogy független). Lehetnek akár 28-an is, de ön csak egy személyre szavazhat. A másikon pedig kizárólag pártok neveit találja, ez az országos lista, itt is csak egyet választhat.

8. Honnan tudom meg, kik a jelöltek ott, ahol lakom?

A jelöltek nyilván mindent megtesznek, hogy megismerje őket, de megnézheti a listát a Választás.hu-n is. Legkésőbb a szavazókörben megismeri a listát, ugyanis ott nagy méretben is kifüggesztik a névsort. De még jobb, ha megnézi az Origo térképén, kire szavazhat!

9. Mindkét lapon ugyanarra a pártra kell szavazni?

A két szavazatnak semmi köze egymáshoz, simán megoszthatja a voksait. Akkor is érvényesek tehát a szavazatai, ha például egy fideszes egyéni jelöltre ikszel, de a másik lapon a baloldali, MSZP–Együtt–DK–PM–MLP listára szavaz.

10. Ikszelek, és kész?

Akkor érvényes a szavazat, ha két egymást metsző vonalat tesz (X vagy +) a kiválasztott jelölt vagy párt neve mellett lévő karikába. Tehát érvénytelen, ha a karikába pipát, vonalat, hóembert, kisrigót rajzol, vagy ha besatírozza. Akkor is megy az érvénytelenek közé a szavazólap, ha egyszerre több jelöltet jelöl meg. Megjegyzést, üzenetet, káromkodást, szitkokat, írni a szavazólapra teljesen fölösleges: ezeket csak az estére kimerült szavazatszámlálók olvassák, és ha megfelelően ikszelt, akkor ugyanúgy érvényes marad a szavazat.

11. De melyik ikszem ér többet?

Nagyon jó kérdés, mert rátérhetünk arra, milyen bonyolult módon lesz parlamenti mandátum a szavazatából. Az Országgyűlésben 199 képviselő ül majd: egyéniből 106-an, listáról pedig 93-an juthatnak be. Az egyéni választókerületben az lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot szerzi, ez tiszta sor. Az országos listás szavazatoknál először megnézik, hogy a pártlista elérte-e az öt százalékot, mert csak akkor kerülhet a szervezet a parlamentbe. Ezután a pártlistás szavazatokhoz hozzáadják az egyéniben szerzett töredékszavazatokat, és az úgynevezett d'Hondt-mátrix alapján kiosztják a mandátumokat.

12. Tehát ha van töredékszavazat, akkor érdemes egyéniben egy jelöltre szavazni akkor is, ha nincs esélye nyerni?

Mindenképp érdemes, mert egy nagy újdonsága a mostani rendszernek, hogy nemcsak a veszteseknek, hanem a győztesnek is ad töredékszavazatokat a mandátumot nem eredményező voksok után. Jó, értem, hogy ez így túl bonyolult, vegyünk egy kitalált példát. Egy választókerületben a győztes jelölt 100 szavazattal nyer, a második 90-et, a harmadik pedig 80-at kap. Itt a győztesnek 9 töredékszavazata van, mert az eredményből látszik, hogy 91 szavazattal (a második voksai plusz egy szavazat) lehetett megnyerni az egyéni körzetet. A másodiknak és a harmadiknak 90 és 80 lesz természetesen a töredékszavazata. A rendszer tehát arra sarkallja a jelöltet, hogy maximálja a szavazatait, mert ezúttal tényleg minden voksnak jelentősége van.

Forrás: MTI/Ujvári Sándor

13. Hallom, eltörölték a kampánycsendet. Tehát vasárnap is letámadhatnak a pártok?

Bizony, a kampánycsend a múlté. Ne lepődjön meg tehát, ha a választás napján aktivisták kopogtatnak, a kilincsén szórólapot talál, politikusok hívogatják telefonon, és az utcán álldogáló pártaktivisták buzdítják a voksolásra. Ez immár nem törvényellenes, és biztosan lesz rá példa.

14. Komolyan? A szavazókör előtt majd kiabálhatják nekem, kire szavazzak?

Nem, de a helyzet bonyolultabb. A szavazóköröknek helyt adó intézmények bejáratától számított 150 méteres körzetben tilos a kampányolás.  A választási irodák minden szavazókör körül kijelölték ezt a zónát, ahol továbbra is kampánycsend van. Mivel ez előreláthatólag elég bizarr helyzetet fog eredményezni (Hol húzódik a határ? Mi számít kampányolásnak?) a Nemzeti Választási Bizottság kiadott egy iránymutatást a 150 méteres szabály értelmezéséről.

15. Tehát ha a 150 méteren belül plakátot látok, jelentsem?

Nem, az NVB szerint a korábban kiragasztott plakátokat nem kell eltávolítani. És akkor sem történik törvénysértés, ha egy szavazókör előtt elsuhanó BKV-buszon vagy villamoson kint van egy politikus képe. Ugyanakkor, ha egy pártjelvényes autó vagy busz megáll a 150 méteren belül, na, ez törvénysértés.

16. Akkor vasárnap nem is lehetnek pártaktivisták az utcán?

Lehetnek, csak nem mindenhol. Ha a 150 méteren kívül standolnak, és szórólapokat osztogatnak, az teljesen jogszerű. Viszont, ha úgy teszik ezt, hogy a 150 méteren belül hallható, illetve látható, akkor az kampánycsendsértés. Mehet a feljelentés. Választási gyűlést viszont mindenhol tilos tartani. Pálffy Ilona azt mondta, hogy szerinte választási gyűlésnek tekinthető például, ha egy politikus mikrofonba beszél a hívei körében, és ez tilos. Annak viszont nincs akadálya, hogy egy politikus meglátogassa az aktivistáit, vagy a szavazókör előtt nyilatkozzon a sajtónak.

17. Sok probléma volt korábban a szavazók szállításából, ha a nővérem elvisz kocsival szavazni, törvényt sértünk?

Dehogyis, eddig is lehetett közösen menni szavazni a családdal, csak a szervezett utaztatást tiltották. Most annyi a lazítás, hogy a törvény csak a buszos utaztatást tiltja, vagyis autóval akárhányszor lehet fordulni a szavazókör felé. Még a pártok is megtehetik, hogy autóval viszik a szavazóikat voksolni, akárhányszor fordulhatnak, ez teljesen szabályos.

Forrás: MTI/Földi Imre

18. Napközben értesülhetek a tévéből, a rádióból és persze az Origóról, mi történik az országban?

Jó kérdés, mert nagy különbség az eddigiekhez képest, hogy a sajtó nemcsak a részvételi adatokat közölheti, hanem mindenről beszámolhat. Hiszen nincs kampánycsend. Azonnal közölhető, ha egy politikus nyilatkozik, ha egy jelölt háborog az ellenfele egy vélt kampánycsendsértése miatt, vagy teleplakátolja egy párt a szavazókör bejáratát. Pontosan ezt fogja tenni az Origo is egész vasárnap. A vasárnap készített közvélemény-kutatás, az exit poll ugyanakkor csak este 7 óra után közölhető.

19. Mikor lesz eredmény?

Vasárnap este folyamatosan közlik az eredményeket a választási irodák, és Pálffy Ilona azt ígérte, hogy éjfél, hajnali egy óra körül kilencven-egynéhány százalékos lesz a feldolgozottság. A számolást persze lassíthatja a sok jelölt és lista, így nehéz megbecsülni, mikor lesz olyan eredmény, amelyből látszik a parlament összetétele. A kisebb településekről (ahol kevesebb a választó, így kevesebb voksot kell összeszámolni) nyilván előbb jönnek az eredmények, de a budapesti kerületekből is lesz adat éjfélig. Újdonság, hogy a Nemzeti Választási Irodának össze kell számolnia azt a több százezer határon túlról érkező voksot is, amelyek levélben érkeznek. Végeredmény vasárnap semmiképp nem lesz. Mivel a külföldi szavazatokat haza kell hozni, és az átjelentkezők szavazatait is vissza kell juttatni, minden választókerületben marad egy szavazókör, amelyben nem számolnak. 106 szavazókörben csak rá következő szombaton lesz urnabontás.

20. Vasárnap este akkor nem is tudjuk meg, ki nyert?

A fontos kérdések valószínűleg már vasárnap este kiderülnek, vagyis hogy melyik párt győzött, melyik pártok kerülnek be a parlamentbe, és az egyéni kerületekben is csak nagyon szoros versenynél maradhat kérdés a győztes kiléte. Patyi András NVB-elnök azt mondta, hogy vasárnap éjjel, a szavazatok nagy részének feldolgozása után a Nemzeti Választási Bizottság bejelenti a nem hivatalos eredményt; a jogi végeredmény azonban csak jóval később, április 25-re várható.