Lehet, hogy Navracsics csak átmeneti külügyminiszter lesz

2014.04.09. 09:51

Az eldőlni látszik, hogy Navracsics Tibor lesz az új külügyminiszter, de van olyan forgatókönyv is, hogy csak néhány hónapot tölt el ezen a poszton. Navracsicsot jelölné ugyanis a kormány az ősszel megüresedő uniós biztosi posztra. A kormányátalakításról kiszivárgott információnk szerint Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pozíciója megingott, de végül is marad a helyén.

Az elmúlt hetekben számos pletyka, illetve találgatás látott napvilágot Navracsics Tibor közigazgatási miniszter jövőjéről. Ezek között szerepelt az is, hogy Navracsics a Fidesz EP-listavezetője lehet, és onnan jelölheti a párt ősszel uniós biztosnak.

A veszprémi választókörzetében vasárnap ismét parlamenti mandátumot nyert politikus ebbe ugyanakkor információink szerint nem ment volna bele, nem tartotta volna ugyanis ízlésesnek, ha pár nappal megválasztása után máris feladja a választóktól kapott mandátumot. (A május 25-i európai parlamenti választás kampánya lényegében el is startol, miután a Fidesz elnöksége szerdán, a párt választmánya pedig csütörtökön dönt az EP-listáról. )

Az Orbán Viktor és Navracsics Tibor közötti egyeztetések során végül eldőlt, hogy Navracsics Martonyi János külügyminiszter posztját veszi majd át az új kormányban. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy nem kizárt, hogy Navracsics csak hónapokat tölt majd új pozíciójában, szeptemberben ugyanis - az új összetételű Európai Parlament megalakulása után - hazánk uniós biztosává jelölhetik.

Az, hogy Navracsicsból biztos lesz-e, az új összetételű európai parlamenten múlik majd, ha esetleg nem választanák meg, akkor maradhat külügyminiszter. A tárcavezetői szék addig is azért is fontos, mert így nagyobb presztízzsel állhat a biztosválasztás elé, mint ha egyszerű parlamenti képviselőként jelölik. (Azt már korábban tudni lehetett, hogy a jelenlegi közigazgatási és igazságügyi minisztériumot a választás után kettéválasztaná a kormányfő, és miután a közigazgatás felügyelete a Miniszterelnökséghez kerül, a csak igazságügyivé csupaszított tárcát Navracsics nem akarta vezetni.)

A közigazgatási minisztert először két éve, nagyjából a jelenlegi kormány mandátumának felénél kérte fel a külügyminiszteri posztra Orbán Viktor, akkor azonban nem vállalta, mert végig akarta vinni a megkezdett közigazgatási reformot. Martonyi Jánosról ugyancsak tudni lehetett, hogy nem vállal – és nem is kapna – még egy megbízást. A 70 éves jelenlegi külügyminiszter az Origónak kedden meg is erősítette a távozását.

A távozók között emlegették az elmúlt hetek találgatásaiban Hende Csaba honvédelmi és Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert is. Fazekas ugyanakkor információink szerint mégiscsak megtarthatja a bársonyszékét, a vidékfejlesztési források elosztását és felügyeletét viszont elveszíti, az ugyanis átkerül majd a Miniszterelnökségre.  

Varga Mihály nemzetgazdasági és Pintér Sándor belügyminiszter szintén kormánytag marad: a miniszterelnök már a választások előtt többször egyértelművé tette, hogy továbbra is számít a munkájukra. Helyén marad korábbi információink szerint Balog Zoltán nemzeti erőforrás miniszter is, csúcsminisztériuma államtitkárai azonban Soltész Miklós szociális államtitkár kivételével mind lecserélődhetnek.

Az új kormány információink szerint egyébként csak május végére, június elejére alakulhat meg, Orbán Viktor ugyanis el akarja kerülni, hogy a kampányban témává váljon a kormányátalakítás. Az Origo által megkérdezett fideszesek szerint nem is sürgeti semmi a miniszterelnököt: nincs folyamatban semmilyen olyan, a mostani összetételű kormány által megkezdett, amelynek rendezése égető lenne a Fidesz számára.

Az új országgyűlésnek az alaptörvény szerint amúgy a parlamenti választástól számított 30 napon belül, május 6-ig kell megalakulnia, az új kabinetnek pedig az ettől számított 40 napon belül kell hivatalba lépnie.