Biszku ügyvédje Kádár Jánost is tanúnak idézné

2014.04.15. 09:40

Ismét a nyomozati anyagok felolvasásával telt a háborús bűnökkel vádolt Biszku Béla elleni per szerdai tárgyalási napja. Mindössze egyetlen tanút - egy televíziós szerkesztőt  - hallgattak meg.  A 93 éves Biszku most is végig csendben ült és hallgatott, egyszer kiáltott csak fel ingerülten, amikor a huzatra panaszkodott. A per húsvét után folytatódik, májusban már elsőfokú ítélet is lehet. 

Tanúk meghallgatásával és  egy tévéfelvétel megnézésével folytatódik szerdán a többek között háborús bűnökkel vádolt Biszku Béla elleni per. A volt belügyminiszter, ahogy eddig mindig, most is két női kísérővel érkezett a Fővárosi Törvényszék II. kerületi épületébe. Már a tárgyalás elején megkapta a fülhallgatót, amire szüksége van, hogy hallja, ami a tárgyaláson történik. Még a nyomozati anyagok felolvasásakor volt ebből egy kisebb probléma, Biszku ugyanis nem értette, amit a bíró mondott.

Az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt Biszku Béla tárgyalása április 15-én.Fotó: Pályi Zsófia - Origo

A tárgyalás elején a bíró még egy adagot olvasott fel a nyomozati anyagokból. Ebből kiderült, hogy a Kádár-kormánynak rendkívül alacsony volt a legitimitása a lakosság körében, újabb felkelés fenyegetett, ezért elhatározták a különböző mozgalmak erőszakos leverését. A rendőrségben nem bíztak, ezért a megalakult karhatalom és a szovjet katonaság segítségével kívánták elfojtani a különböző felkeléseket. A módszerek között sem válogattak: a jelszó az volt, hogy gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük, többek között automata nehézfegyverekkel. 1956. december elején a Nyugati pályaudvaron lőttek a tüntetők közé, majd Salgótarjánban, Csepelen, Tatabányán is hasonló módszerrel számoltak le a felkelőkkel. Több száz ártatlan személy halálát és megsebesülését okozták ezek az akciók.

Nem akart belügyminiszter lenni, mert nem tud parancsolni

A nyomozati anyagok felolvasása után a Duna Televízió szerkesztőjét hallgatta meg a bíróság tanúként. "Hallja, amit a tanú mond?" – kérdezte a bíró Biszkut. "Hát, ha beszél, akkor hallom" – kiabált vissza a vádlott.  A tanú elmondta, hogy 2010 őszén készült dokumentumfilm Biszku Béláról. Előzetesen találkoztak Biszkuval, megállapodtak a helyben és az időpontban. Az első felvétel sugárzásába Biszku lánya nem egyezett bele, a másodikba viszont már igen. A bíróság ezután megnézte a Közbeszéd című műsorban a Biszkuval készült interjút.

Biszku Béla táskájaFotó: Pályi Zsófia - Origo

Ebben a volt belügyminiszter elmondta, hogy az első felvételt azért tiltotta le, mert önkényesen vágtak ki belőle részleteket, így azoknak a véleményét és nézeteit tükrözte, akik az anyagot készítették.

"1956 őszén én Angyalföldön voltam a pártbizottság első titkára, nem pedig belügyminiszter. Szenvedő alanya és átélője voltam azoknak az eseményeknek, amik 1956-ban történtek"

– mondta a dokumentumfilmben Biszku. Nemzeti tragédiának nevezte, ami 1956 őszén történt, megemlékezve Mező Imréről, "atyai jó barátjáról", akit a szeme láttára lőttek agyon. "Én nem akartam belügyminiszter lenni, azért nem, mert én nem tudok parancsolni. Később a pártbizottság döntött, fellebbezési lehetőségem nem volt, el kellett vállalnom. Az, hogy 200 ezer ember elhagyta az országot, az akkori helyzet következménye volt, és én nagyon sajnáltam azokat az embereket" – mondta Biszku. A több mint 20 ezer bebörtönzött emberről pedig úgy vélekedett: az ítéleteket nem ő hozta. A műsorvezető kérdésére, hogy nem gondolja-e, hogy bocsánatot kellene kérnie a történtekért, Biszku azt felelte: nem érzi úgy, hogy bármiért bocsánatot kellene kérnie.

Az ügyész ezután indítványozta, hogy olvassanak fel olyan központi bizottsági jegyzőkönyveket, amelyekből pontosan kiderül, hogy a vádlottnak milyen szerepe volt abban, hogy milyen bírósági ítéletek szülessenek. Az ügyész ezt azért kérte, mert a dokumentumfilmben pont arról beszélt Biszku, hogy neki semmilyen hatása nem volt az ítéletekre, így célszerű lenne azonnal szembesíteni őt a korabeli iratokban található állításokkal.

Biszkunak fejhallgató segít abban, hogy mindent jól halljon.Fotó: Pályi Zsófia - Origo

"Nagyon nagy a huzat" - kiabált fel Biszku Béla a szünet után, majd gyorsan becsukatták a tárgyalóterem ablakát. A bíró most ismét a nyomozati anyagok felolvasásába kezdett. Biszku ügyvédje az Origónak azt mondta: több tanú nem lesz, mert akiket érdemeben meg tudtak volna hallgatni, már nem élnek.

A bíró szünetet akart tartani, még nagyjából negyed órányi nyomozati anyag van vissza és vége a szerdai tárgyalásnak. Biszku azt mondta: nyugodtan mehet tovább a felolvasás, bírja még 15 percig.

Biszku ügyvédje indítványozta, hogy idézzék meg tanúként például Kádár Jánost is. A bíró kérdésére, miszerint egyfajta szellemidézésre gondolt-e, az ügyvéd azt felelte: természetesen tudja, hogy az érintettek már elhunytak. Indítványával csak azt akarta szemléltetni, hogy mennyire nem igazságos az után megindítani egy büntetőeljárást valaki ellen, miután az esetleg mellette tanúskodók már meghaltak, így Biszkunak esélye sincs az érdemi védekezésre.

A megtorló belügyminiszter

Az idén 93 éves Biszku ellen tavaly októberben emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. A volt belügyminiszternek a vádirat szerint felelnie kell annak a három embernek a haláláért, akik 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvari "vörös zászlós" tüntetésen vesztették életüket, valamint annak a 46 embernek – köztük nők és gyerekek – haláláért, akik két nappal később Salgótarjánban haltak meg.

Az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt Biszku Béla tárgyalása április 15-énFotó: Pályi Zsófia - Origo

A vádirat szerint ő tehet arról is, hogy 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásárra érkeztek többek között azzal a céllal, hogy egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. Köztük volt a Magyar Tudományos Akadémiának a forradalom eseményeiben részt vett három kutatója, akiket a házkutatások után letartóztattak, majd súlyosan bántalmaztak, három órán keresztül ütöttek, a bántalmazások miatt egyikük több hét alatt gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Biszkunak a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést 1957. április 9-én bemutatták, azonban ő büntetőeljárást nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte. Ezeken túl Biszkunak felelnie kell azért is, hogy a lakásán 2012 szeptemberében tartott házkutatáskor 11 darab engedély nélküli lőszert találtak.

Az ügyészség Biszkut felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettel vádolja, amiért akár életfogytig tartó szabadságvesztést is kaphat. Ítélet májusban várható.