Tibi bohóc megint lenyomta a választási rendszert

2014.04.24. 10:21

Tizenegy párt állított listát a májusi EP-választásra, köztük több olyan is összegyűjtötte a szükséges húszezer aláírást, amelyik áprilisban az egész országban nem kapott ennyi szavazatot. 

Párt vagyunk, politizálunk, ez a dolgunk, ezért alakultunk – adott rövid magyarázatot Táncsics Péter, az Új Magyarországért Párt elnöke az Origónak arra a kérdésre, hogy miért indulnak el az európai parlamenti választáson, miután pártjuk az áprilisi országgyűlési választáson összesen 1944 szavazatot kapott az egész országban. (A párt különös kapcsolatairól itt olvashat bővebben.)

A május 25-ei európai parlamenti választásokon azok a pártok indulhatnak, amelyek összegyűjtöttek és leadtak húszezer aláírást. Ezt a kedd délutáni határidőig 11 szervezet teljesítette. Az öt nagyobb párt – a Fidesz–KDNP, az MSZP, a Jobbik, az Együtt–PM és a Demokratikus Koalíció – aláírásait már meg is vizsgálta a Nemzeti Választási Bizottság, és nyilvántartásba vették őket, a többi szervezet még döntésre vár, azaz még vizsgálják, hogy van-e 20 ezer érvényes ajánlás azok között, amiket leadtak.

Az országgyűlési választások után több esetben felmerült a gyanú, hogy a szervezetek cserélgették egymás között, és fénymásolták az aláírásokat, hogy sikerüljön összegyűjteni a szükséges ajánlásokat (jelöltenként ötszáz aláírást kellett gyűjteni). Erre azért van lehetőség, mert az új szabályok szerint egy választópolgár több szervezetet is támogathat az aláírásával. A visszaélések gyanúja miatt rendőrségi eljárások is indultak, a Jobbik pedig kedden jelentette be, hogy ők is feljelentést tesznek.

Mivel az EP-választásokra több olyan szervezet is adott le listát, akik az április választásokon csak néhány ezer szavazatot kaptak, a Demokratikus Koalíció szerdán beadványban jelezte a Nemzeti Választási Bizottságnak, hogy “a választás tisztasága érdekében mindenképpen fontos lenne elkerülni, hogy olyan pártok kerülhessenek a szavazólapra, amelyek ennek a törvényben előírt minimális feltételeit sem tudták teljesíteni”. A beadványban azt is kérték a választási bizottságtól, hogy a listák hitelesítésénél azt is vizsgálják meg, hogy “vannak-e visszaélésekre utaló körülmények”, például “feltűnő egyezések a korábban leadott országgyűlési képviselői ajánlólistákkal”.

Az LMP-nek sem volt egyszerű

Az NVB az ajánlások hitelesítésénél csak azt vizsgálja, hogy a leadott adatok (az adott név és a hozzá tartozó személyi azonosító szám) tényleg léteznek-e a nyilvántartásban – mondta az Origónak a hitelesítésről Listár Dániel, az NVB szóvivője, aki szerint mást nem is nagyon tudnak vizsgálni, hiszen egy ember több listát is ajánlhat, így az, hogy több szervezetnél is felbukkan a neve, nem jelent semmit.

Az április választáson országos listát állító 14 kisebb szervezet (róluk és eredményeikről itt olvashat bővebben) közül az EP-választásra csak öt – az Új Magyarországért Párt (ÚMP), Seres Mária mozgalma, az SMS, Bokros Lajos pártja, a Modern Magyarországért Mozgalom Párt (MOMA), a JESZ és A Haza Nem Eladó párt – tudta összegyűjteni a listaállításhoz szükséges ajánlásokat, ezeket vizsgálja majd az NVB. Közülük áprilisban csak A Haza Nem Eladó tudott 20 ezernél több szavazatot szerezni, és csak Seres Máriáék tudták ezt megközelíteni.

Az EP-listához szükséges aláírásokat az LMP is csak az utolsó pillanatban adta le, és az, hogy a szükséges 20 ezer ajánlást csak 4 ezer biztonsági tartalékkal fejelték meg, mutatja, hogy még a választásokon öt százalék fölött teljesítő, országos szervezettel rendelkező pártnak sem biztos, hogy egyszerű összegyűjteni ennyi ajánlást. Csiba Katalin szóvivő szerint a feladat nem volt kétségbeejtően nehéz, de az első két napot leszámítva mindennap “sok órában” kint voltak az aktivistáik a legforgalmasabb helyszíneken, és “jól meg kellett mozgatni a szervezetet” ahhoz, hogy összejöjjenek az aláírások.

Mint a foci-Eb-pályázat 

Az ÚMP-nek Táncsics szerint sokkal nehezebb volt összegyűjteni az ajánlásokat, mint az országgyűlési választások előtt. “A korábbi képviselőjelöltek, szimpatizánsok és fizetett aktivisták segítettek, megint jártunk a gulyáságyúval és Tibi bohóccal, és bevetettük a snapszerosokat is” – mondta a Magyar Snapszer Szövetség elnökeként is dolgozó Táncsics, aki szerint azért ment lassabban a gyűjtés, mert “az embereknek tele van a hócipőjük a politikával”, az EP-választás meg főleg nem érdekli őket. Ő nem is számít sokra, csak azt szeretné, hogy több szavazatot szerezzenek az áprilisi közel kétezernél. “Relatív, hogy ez sok vagy kevés, volt olyan foci-Eb-pályázat, amin a magyar pályázat nulla szavazatot kapott, pedig, gondolom, ők is dolgoztak rajta” – mondta.

Hiába kérdeztük, azt nem árulta el, hogy mivel győzték meg az aláírókat, hogy támogassák őket. “Most egy más kommunikációval fogunk előállni: környezetvédelem, család, jog, ezekről szeretnénk az EP-kampányban beszélni” – mondta Táncsics, de hogy ezen mit ért, azt nem fejtette ki, mert “nem fogjuk a teljes kampányunkat előre elmondani”. 

Az EP-választásokon induló szervezetek az országgyűlési kampánnyal szemben nem kapnak támogatást, de Táncsics szerint ez nem probléma. Hogy miből lesz pénzük akkor a kampányra és a tervezett programokra – például egy majálisra –, arra csak annyit mondott, hogy most majd önerőből, saját munkával oldják meg ezeket a feladatokat.

Elnémuló kis pártok

Az ÚMP az áprilisi választások előtt két másik új párttal, az Új Dimenzió Párttal és az Összefogással (ami nem a végül Kormányváltás néven indult baloldali szövetség) együtt gyűjtötte az aláírásokat. Táncsics szerint most senkivel nem közösködtek. A választási honlap szerint márciusban még a másik két szervezetet is bejelentették jelölő szervezetnek az EP-választásokra is, de listát már nem állítottak. Szerettük volna megkérdezni, hogy miért nem, de a korábbi telefonszámaikat szerdán már senki nem vette fel.

Szili Katalin szervezete, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért (KTI) az áprilisi választáson ötször annyi szavazatot kapott, mint az ÚMP, de az EP-választáson már nem indulnak el. “Az eredményben többen csalódtak, és az elnökségi ülés egyhangúan úgy döntött, hogy nem próbáljuk meg” – mondta az Origónak Láng Márta pártigazgató. Hogy egyáltalán megpróbálják-e még valaha, arról majd csütörtökön dönt a párt elnöksége.