Kész az alkoholstratégia? Akkor főzzünk rá egy jó pálinkát!

SANTA ROSA, CA - FEBRUARY 07: A Russian River Brewing Company customer takes a sip of the newly released Pliny the Younger triple IPA beer on February 7, 2014 in Santa Rosa, California. Hundreds of people lined up hours before the opening of Russian River Brewing Co. to taste the 10th annual release of the wildly popular Pliny the Younger triple IPA beer that will only be available on tap from February 7th through February 20th. Craft beer aficionados rank Pliny the Younger as one of the top beers in the world. The craft beer sector of the beverage industry has grown from being a niche market into a fast growing 12 billion dollar business, as global breweries continue to purchase smaller regional craft breweries such this week's purchase of New York's Blue Point Brewing by AB Inbev. Justin Sullivan/Getty Images/AFP

Miközben a kormány egyre harciasabban védi a pálinkafőzést Brüsszeltől, csendben elkészítette a nemzeti alkoholstratégiáját is. Kérdés, hogy meg tudja-e változtatni a társadalom hozzáállását is, a legnagyobb baj ugyanis a szakemberek szerint az, hogy az alkohol annyira a részünkké vált, hogy már nem is aggódunk miatta. Pedig, mint mondják, kellene.

Hat év után újra nemzeti alkoholstratégia készül. A konkrét tervekről egyelőre semmit nem tudni, még nem bocsátották őket társadalmi egyeztetésre, de a magyarok alkoholfogyasztási adatai és a hozzáállásuk alapján nem vitás, hogy szükség van állami beavatkozásra.

Az igazi baj egyrészt az, hogy a mindennapjaink részévé vált az alkohol, így gyakorlatilag nincs is komoly társadalmi nyomás, hogy bárki is fellépjen ellene – mondta az Origónak Demetrovics Zsolt, a Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) elnöke, az ELTE professzora. „Amíg a drogoktól félünk, és aggódunk a hatásuk miatt, az alkohollal kapcsolatban, otthonossága miatt, nincs olyan nagy félsz, nem vagyunk érzékenyek a problémára.” Pedig nagyságrendekkel komolyabb ügyről van szó, 16-szor több embert érint az alkoholizmus, mint a drog.

Ezzel – és ez a probléma másik fele – az alkohol az egyik legnagyobb népegészségügyi probléma Magyarországon. Évtizedek óta a világelsők között vagyunk például az ehhez kapcsolható különböző betegségek és halálozások számában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alkohollal kapcsolatos tavalyi európai helyzetjelentése szerint a kontinensen – Romániával és Litvániával együtt – az első háromban vagyunk, ha a májzsugor, az alkohol okozta rák vagy az ittas balesetek okozta halálesetek százezer emberre vetített számát nézzük: százezer fő közül 70 és 100 közötti ez a szám.

Sokan pedig – áttételesen – meg sem születnek az alkohol miatt. Az ital ugyanis a dohányzás, a drog és a mozgásszegény életmód mellett nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyar férfiak 19 százaléka nemzőképtelen, ami négy százalékponttal rosszabb, mint a világátlag. Ráadásul a pia nemcsak a nagyivók zsebeit üríti ki, hanem nemzetgazdaságilag is nagy csőd: négy és félszer nagyobb az általa okozott kár, mint az eladásából származó bevétel. A WHO 2003-as adatai szerint a magyar államnak 700 milliárd forintos kárt okoz az alkoholizmus, miközben az eladott szesz utáni adókból körülbelül 150 milliárdos bevétel származik.

Ennek ellenére Demetrovics Zsolt szerint a problémát nem észleljük, vagy elsiklunk fölötte. Ahhoz azonban, véli a szakember, hogy a társadalom is megmozduljon, több kell egy alkoholstratégiánál, kell a politikusok világos kiállása is, mert az üzeneteket szerinte igazán hatékonyan a politika tudja megfogalmazni. „Elég sok felkiáltójelet tettünk már eddig is” – mondta az addiktológiai társaság elnöke a szakemberekre utalva. „Ennél jóval erősebb lenne a hatása, ha egy politikus, egy szakminiszter vagy bizottsági elnök állna ki, és mondaná el világosan, hogy nagyon nagy gond van, tennünk kell valamit.” Ezt kormányoktól függetlenül nagyon hiányolja Demetrovics. „Erre szükség lenne, mert nélküle mi is hiába mondjuk a magunkét.”

A dolgok azonban a jelek szerint egyelőre éppen az ellenkező irányba indultak el. A házi pálinkafőzéssel kapcsolatos lépéseknek és nyilatkozatoknak például roppant szerencsétlen a népegészségügyi vonzata a MAT elnöke szerint. „Egy ilyen országban, ahol ekkora probléma az alkoholizmus, nagyon rossz üzenet azt mondani, hogy az embernek ez jár, hogy jó dolog otthon pálinkát főzni. Egy ilyen kontextusban aztán nehéz egy másik pillanatban azt mondani, hogy ez valójában helytelen, ártalmas dolog. Márpedig a tömény alkoholokból nincs egészséges mennyiség.”

Kérdés az is, hogy mi lesz majd a stratégia után. Megalkotni egy dokumentumot – amely optimális esetben jól kitalált, egységes szemléletet tükröz, masszív szakmai támogatással készül el, és a probléma valamennyi területére kiterjed a megelőzéstől és a keresletcsökkentéstől kezdve az ártalomcsökkentésen, a sürgősségi ellátáson és a hosszú távú rehabilitáción át az árpolitikáig, a hozzáférés szabályozásáig, a rendőri teendőkig és a gyermekvédelemig – Demetrovics szerint csak az első lépés. „Láttunk már olyat, hogy megszületett egy stratégiai anyag, majd soha többet nem vették elő.” Ahhoz, hogy ez működjön, szerinte valós és hosszú távú politikai szándék kell, és lehetőség szerint támogatás a különböző politikai oldalaktól. Kell egy olyan akcióterv is, amely a cselekvés szintjére bontja le a terveket, és megfelelő forrás is. „Ha nem tesznek pénzt és akciótervet egy stratégia mögé, akkor csak idea marad.”

A WHO 2011-es globális alkoholjelentése szerint Magyarországon az egy főre eső éves alkoholfogyasztás 12,3 liter volt, ennek negyede égetett szesz. Ezzel a legtöbbet ivó nemzetek között vagyunk. Még durvábbak az adatok, ha nem számoljuk azokat, akik nem isznak. Ha csak az alkoholfogyasztó férfiakat nézzük, akkor ők fejenként évente majdnem 30 liter szeszt gurítanak le a torkukon, a nők ennek durván harmadát, közel 11 litert. Ebben azonban csak a legálisan nyomon követhető alkohol van benne.

Ezt próbálja tehát majd visszaszorítani a dokumentum, pontosabban az abban leírt tervek. De még ha minden jól alakul, akkor is kérdés a szakember szerint, hogy mire megy majd önmagában a kezdeményezés. Demetrovics Zsolt ugyanis azt mondja, azt tartaná célravezetőnek, ha külön alkohol- és drogstratégia helyett átfogó és egységes addikciós stratégia készülne, amelynek keretein belül az említetteken kívül a szerencsejátékot, a dohányzást és más súlyos függőséget okozó problémákat is kezelhetnének.

Alkoholstratégián utoljára 2008-ban dolgozott a kormány. Akkor egy 2006-os tervezet alapján kezdtek dolgozni. Az Alkoholpolitika- és stratégia című anyagban olyan ötletek szerepeltek például, hogy az alkoholt előállító cégeknek a termékek reklámjára költött pénzek egy részét az alkoholfogyasztás káros hatásait bemutató kampányokra kellene fordítaniuk. Emelték volna az alkoholtermékekre – elsősorban az égetett szeszekre – vonatkozó reggeli alkoholvásárlás tilalmát, illetve a tömény italok kiskereskedelmi forgalmazásának külön engedélyhez való kötését is felvetették. Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.