Kevesebb képviselő, valószínűleg háromheti ülésezés, kötelező vigyázzba állás – látványos változásokat tartogat a következő ciklusban a parlament, amely kedden tartja alakuló ülését. Az új Országgyűlés, amelynek elnöke ismét Kövér László lesz, azonban nem csak külsőségekben újul meg: a törvényhozás menete is teljesen átalakul, mostantól gyakorlatilag egy 39 fős bizottságban dőlnek el a lényeges dolgok.

Pontosan egy hónappal az április 6-i választások után, kedden tíz órakor megalakul az új Országgyűlés. Az első napon szokás szerint rengeteg kötelező protokolláris feladat vár a képviselőkre, akik meghallgatják a köztársasági elnök köszöntőjét; ünnepélyes esküt tesznek; házelnököt, alelnököket, jegyzőket választanak; létrehozzák a bizottságokat; és meghallgatják a Nemzeti Választási Bizottság vezetőjének beszámolóját a választásról.

Az első ülés tehát az elmúlt 24 évben jól megszokott forgatókönyv szerint zajlik, a következő, 2014–18 közötti ciklus azonban alapjaiban különbözik majd az eddigiektől. Nemcsak arról van szó, hogy a választási törvény kisebbre szabta az Országgyűlést, Kövér László házelnök vezetésével az előző ciklus végén megszületett az új házszabály, amely számtalan látható változást tartogat a következő évekre. Összegyűjtöttük, min nem szabad meglepődnie, ha a következő négy évben figyelemmel kíséri a parlament munkáját.

Mi ez a kevés ember?

Az új parlamentben a leglátványosabb változás kétségtelenül a kisebb létszám. Az eddigi 386 helyett mostantól csak 199 képviselő nyomkodhatja a szavazógombot, az üléstermet tavasszal teljesen át is építették. Az már kevésbé látványos változás, hogy ezzel párhuzamosan a képviselők javadalmazását is átalakították. Míg eddig 231 ezer forint volt a képviselői alapdíj, ez májustól bruttó 748 ezer forintra emelkedik. Ez első hallásra soknak tűnik, valójában azonban a legtöbb képviselőnek fizetési visszaesést jelent, mert az új rendszerben megszűnik a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is. (Ha a képviselők zsebében szeretne turkálni, kattintson ide.) A 2010 és 2014 közötti ciklusban 20 bizottság volt, most várhatóan 15 alakul, ezek közül ötöt vezet majd ellenzéki képviselő.

Tavasszal átépítették az üléstermetForrás: MTI/Kovács Attila

Ugyanazokat az arcokat nézzük?

A képviselők és tisztviselők személyében lesz a legkevesebb meglepetés. Minden bizonnyal ismét Kövér László lesz a parlament elnöke és Mátrai Márta a háznagy (ő helyettesíti a protokolláris eseményeken). A frakcióvezetői posztokon sincs változás sem a kormány-, sem az ellenzéki pártoknál, ismét Rogán Antal vezeti a Fidesz, Harrach Péter a KDNP, Mesterházy Attila az MSZP, Vona Gábor a Jobbik és Schiffer András az LMP frakcióját. A parlamenti alelnöki posztokon már valamivel nagyobb a mozgás: Lezsák Sándor, Jakab István és Latorcai János marad a posztján, viszont az MSZP Ujhelyi István helyett Hiller Istvánt delegálja a posztra, a Jobbik pedig Sneider Tamást, de esetében kétséges, támogatja-e a parlamenti többség. Erről kedden délelőtt már szavaznak, nyomógombos voksolással, azaz kiderül, ki hogyan döntött. Új poszt lesz a törvényalkotási alelnöké, amelyet a fideszes Gulyás Gergely tölthet be, ő vezeti az újonnan létrehozott nagyhatalmú törvényalkotási bizottságot is, amelyről még lesz szó ebben a cikkben.

Pártok frakció nélkül, némán

Az új parlamentben ismét öt párt tud frakciót alakítani, ezek viszont az eddigieknél kisebbek lesznek. A Fidesz frakciója várhatóan 117, az MSZP-é 29, a Jobbiké 23, a KDNP-é 16, az LMP-é pedig 5 tagú lesz. Ugyanakkor rajtuk kívül két párt, az Együtt–PM és a DK is bekerült az Országgyűlésbe, de mivel csak négy-négy képviselőjük van, nem tudnak képviselőcsoportot alakítani. Bajnai Gordon például ezzel is indokolta, hogy lemond majd mandátumáról. E két pártnak nem járnak azok a pénzügyi erőforrások, mint a frakciókkal rendelkező pártoknak, és Gyurcsány Ferenc, Vadai Ágnes, Szabó Tímea vagy Kónya Péter várhatóan alig jut majd szóhoz a következő négy évben. Az Országgyűlés munkájában – most először – 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz, ők részt vehetnek az üléseken, szavazati joguk azonban nincs.

Havonta egy ülés is elég lenne

Az új házszabály a mindenkori többségre bízza, hogy milyen gyakorisággal üljenek össze a képviselők, vagyis elvileg az egy-, két- vagy háromhetes ülésezés is elképzelhető. Kövér László azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy ő a háromhetes ülésezést tartja a legjobbnak. Kövér szerint ez ésszerűbb munkaszervezést tesz lehetővé: a képviselők egy hetet a választókörzetükben töltenek, egy hétig a bizottságok üléseznek, és a harmadik héten van csak plenáris ülés.

Elképzelhető tehát, hogy szeptembertől nagyjából havonta egyszer jönnek össze a képviselők, aminek a nyilvánosság szempontjából lenne egy komoly következménye. Napirend előtti felszólalást, interpellációt és azonnali kérdést is csak ritkán hallhatnánk, így sokszor előfordulhat majd, hogy a kormánytagokat csak hetekkel, hónapokkal később lehet szembesíteni egy aktuális üggyel. Orbán Viktor kormányfőt pedig várhatóan csak körülbelül háromhavonta lehet majd megszorongatni egy-egy azonnali kérdéssel.

A múlt héten vették át a mandátumukat az új képviselőkForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Tárgyakkal üzenő képviselő, reszkess!

Az előző években már láttuk, hogy a házelnök többször a maximális bírságokat szabta ki, ha egy MSZP-s beintett, egy jobbikos megafont ragadott vagy egy PM-es molinót lóbált a teremben. A jövőben még több eszközt kap a házelnök a fegyelmezésre. Újdonság például, hogy a képviselők tiszteletdíját arányosan csökkentik, ha igazolatlanul nem vesznek részt a szavazások több mint negyedén. Hasonló szabály vonatkozik a bizottsági ülésekre: a képviselők fizetését akkor is  csökkentik, ha ülésszakonként a bizottsági ülések több mint felét, de legalább három ülést mulasztanak el igazolás nélkül. Szigorítás, hogy a plenáris és a bizottsági üléseken nem lehet szemléltető eszközöket használni, és ha egy képviselő megszegi ezt a szabályt, kizárhatják a parlament vagy a bizottság üléséről.

Osztály, vigyázz!

Látványos új szabály, hogy az ülés kezdetén az elnöknek és a képviselőknek fel kell állniuk, és "felállva kell köszönteni a választópolgárok közösségét". Az új rendelkezések szerint a házelnök felszólítására a képviselők vigyázzba állva köszöntik a köztársasági elnököt, ha részt vesz az ülésen. Kövér László szerint nem neki, hanem a választóknak kell megadni a tiszteletet, és a házelnök korábban úgy fogalmazott: "bizonyos civilizációs fejlődési fokozaton kell átmenni ahhoz, hogy valaki értse, miként fejezi ki a felállás a tiszteletet egy közösségben egymás iránt, illetve valamilyen magasabb rendű eszme iránt".

Hol vannak már az éjszakába nyúló szócséplések?

A parlamentből nyilván sokaknak bevillannak azok a képek, amikor a hatalmas teremben mindössze öt-hat képviselő hallgatja egymást az asztalra könyökölve, ásítozva, néhányan esetleg belebóbiskolva a véget nem érő hajnali vitába. Na, ilyen jelenetek nem lesznek a jövőben, megszűnik ugyanis az úgynevezett részletes vita, ahol a százszámra beadott módosító indítványokat elemezhették a szakpolitikusok. Kövér László is bevallotta, hogy "unalmas, néha személyeskedő szócséplésnek tartja a dolgot, és úgy fogalmazott: "szegény gyorsírókon kívül a kutya nem figyel oda, sokszor még a levezető elnök is elbóbiskol a pulpituson". El is törölte erre a ciklusra.

Lesz egy 39 fős miniparlament

Alapvetően átalakul tehát a törvényhozás menete. Leegyszerűsítve így néz majd ki a folyamat: a benyújtott törvényjavaslatról lesz egy rövid általános vita a plenáris ülésen, utána pedig a módosító indítványokat a szakbizottságok megtárgyalják, majd az újonnan létrehozott 39 fős törvényalkotási bizottság elé kerülnek. Ez a testület dönt arról, hogy mi kerülhet az Országgyűlés elé, az eredeti tervezetből és módosítókból egyetlen javaslatot készít, és a 199 képviselő majd csak erről az egységes javaslatról dönthet. Ha az államfő visszaküld vagy az Alkotmánybíróság elmeszel egy törvényt, csak a törvényalkotási bizottság nyújthat be hozzá módosítót. A bizottság tehát nagy hatalmat tölt be a törvényhozásban (itt dől el egy törvény lényegi része), és ezt jól jelzi, hogy az elnöke egyben a parlament törvényalkotási alelnöke is. Ezt a posztot a fideszes Gulyás Gergely töltheti majd be.

Új törvény két nap alatt? Ne már!

Emlékezhetünk, hogy mindössze két nap is elég volt a Fidesz–KDNP-nek, hogy a játékgépeket teljesen eltüntesse az országból, vagy a teljes tankönyvpiacot államosítsa. Erre a jövőben nem lesz esélye a kormányoldalnak, az új szabályok szerint ugyanis a törvényjavaslatokat a legalább hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kell nyújtani, és később sem lehet túlterjeszkedő módosításokat fűzni hozzájuk. Vagyis a kormánytöbbség nem csinálhatja azt, hogy például a vízi közművekről szóló törvény egyik módosítójába rejt egy dohányzókat vagy a képviselők jövedelmét érintő változtatást, mint 2011-ben.

Kövér László önkritikusan el is ismerte februárban, hogy jogosak voltak azok az ellenzéki felvetések, hogy "jóval kevesebb idő volt mérlegelni, mint korábban". A házszabályt ezért úgy változtatta meg, hogy "bármilyen nyomás alatt is van a kormány, ne olyan tempóban fogadjanak el törvényeket, mint az elmúlt négy évben sokszor tették".