A Nemzeti Választási Bizottság azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy gondolja újra a többes ajánlás rendszerét, és térjen vissza a korábbi szabályozáshoz, amelyben a választópolgár csak egy jelöltet ajánlhatott – derül ki Patyi András elnök beszámolójából, amely a parlament honlapján olvasható. A többes ajánlás a kisebb pártoknak kedvezett, az elnök szerint bebizonyosodott, hogy visszaélésekre ad lehetőséget a rendszer.

Az NVB elnöke, Patyi András az Országgyűlés keddi alakuló ülésén számol be a törvényhozásnak a választás tapasztalatairól. Patyi András írásos beszámolójában az új választási törvény három olyan pontjára mutat rá, amelynek esetében "a gyakorlati jogalkalmazás eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy a szabályozás hiánya vagy pontatlansága visszaélésekre ad lehetőséget, a hatályos szabályok alapvetően nem szolgálják teljes körűen a jogintézmény céljával összhangban lévő magatartást".

1. Egy választó egy jelöltet ajánlhasson

A testület javasolja a többes ajánlás intézményének újragondolását. Patyi András beszámolójában azt írja: a többes ajánlás lehetővé tétele azt eredményezte, hogy 1531 nyilvántartásba vett jelölt vett részt a választási eljárásban, azaz választókerületenként átlagosan 14.

Az NVB álláspontja szerint bár pozitív, hogy több jelölt indulhatott a választáson, nem hagyható figyelmen kívül, hogy "a többes ajánlás rendszere alapvetően magában hordozza a választópolgárok adataival való visszaélés fokozott lehetőségét". Az NVB elnök nem tért ki rá, de az Origo is többször beszámolt arról, hogy a többes ajánlás a kispártoknak kedvezett. Több esetben is felmerült a gyanú, hogy a kispártok jelöltjei egyszerűen lemásolták egymás ajánlóíveit, és mivel a választási iroda csak az adatokat ellenőrizte, nem derülhetett ki, hogy egy választópolgár valóban támogatta-e több párt jelöltjét.

"A Nemzeti Választási Bizottság a választópolgároknak az ajánlás során közölt személyes adatai, valamint a választópolgár valós választói akarata védelme érdekében indokoltnak tartja a jogalkotó részéről a többes ajánlás rendszere újragondolását és a szabályok olyan irányú módosítását, mely alapján a választópolgár jelölési fajtánként egy érvényes ajánlással élhet" – olvasható az NVB-elnök beszámolójában.

MSZP: mégsem volt visszaélésmentes a választás
Az MSZP a közleményében azt írta, hogy a többes ajánlás "számtalan bizniszpártnak" adott lehetőséget a választásokon való indulásra, ami a kormányváltást támogatókat megoszthatta, megzavarhatta. "Ezzel bebizonyosodott, hogy a Fidesz választási rendszerének egyetlen célja az volt, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsa" - írt a párt. Az MSZP támogatja a választási törvény újragondolását, a visszaélésekre lehetőséget adó jogszabályok megváltoztatását, és Fidesz "házi választási rendszerének" európai értékek mentén való újraírását, demokratizálását.

2. Csak az érintett fellebbezhessen

Az NVB szerint indokolt lenne az is, ha az Országgyűlés a bizottság előtti másodfokú eljárás során is előírná az érintettség igazolását, vagyis azt, hogy a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.

Mint Patyi András írta, az NVB az országgyűlési képviselők választási eljárásának keretében csaknem száz olyan fellebbezést bírált el, amelyben a beadványozó érintettség megjelölése nélkül, teljesen azonosan megszövegezett kérelmekkel támadta az országgyűlési választókerületi választási bizottságoknak a jelöltek nyilvántartásba vételével összefüggésben hozott döntéseit.

A nagy számban, azonos szöveggel beadott, minden érdekeltséget és érintettséget nélkülöző fellebbezés nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének – állapította meg az NVB elnöke. A testület szerint ezért indokolt a jelenlegi szabályozás átalakítása.

3. Egy szervezet egy delegáltat küldhessen

Az NVB harmadik javaslata, hogy az Országgyűlés rögzítse egyértelműen: amennyiben két választás eljárása egy időben folyik, az egyik választás esetében a választási bizottságba tagot delegáló jelölőszervezet ugyanabba a bizottságba a másik választáshoz kötődően már nem jogosult tagot megbízni. Az NVB álláspontja szerint a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség érvényesülése alapján egy jelölőszervezetnek csak egy megbízott tagja lehet a választási bizottságban, annak ellenére, hogy több jogcímen is jogosult lenne tag delegálására.

Az országgyűlési választáson az országos lista állítása jogán az MSZP–Együtt–PM–DK–MLP közösen delegált egy tagot az NVB-be, azonban miután az EP-választásra a DK listáját az NVB nyilvántartásba vette, a DK bejelentette, hogy az EP-lista állítása jogán külön tagot kíván megbízni az NVB-be. Ezt azonban a testület visszautasította, és az NVB döntését a Kúria is helybenhagyta.