A Norvég Királyság minden, Magyarországra irányuló kifizetést leállít, kivéve azokat, amelyek leállítását Lázár János kérte tőlük. Azt írják, ugyanaz a problémájuk, ami az EU-nak, a támogatások kifizetésével foglalkozó szervezetrendszer átalakítása nem tetszik nekik. Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint csak a véletlen műve, hogy épp a Lázár Jánossal folytatott vita idején döntöttek így a norvégok.

A Norvég Királyság Külügyminisztériuma pénteken közleményt adott ki a Norvég Alapok magyarországi működéséről. Ebben az írják, felfüggesztik a Norvég Alap, valamint a Norvégia, Liechtenstein és Izland által közösen működtetett EGT Alap Magyarországra irányuló kifizetéseit. Utóbbi egy Norvég Alaptól szervezetileg független, másik szervezet, melyben szintén Norvégia a legnagyobb befizető. A mostani döntéssel 141 millió euró ragadhat be, ez körülbelül 43 milliárd forint.

Az indoklás szerint azért határoztak így, mert a magyar kormány 2014. január elsejével átalakította a támogatások elosztásával foglalkozó szervezetrendszert úgy, hogy a Norvég Alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával és monitorozásával kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az Origónak azt mondta, az átalakításra azért volt szükség, mert "az utóbbi 7 évben Magyarországon teljesen pályázóidegen támogatási szerkezet alakult ki". A helyettes államtitkár szerint a norvégok levelét úgy kell értelmezni, mint az Európai Bizottság vizsgálódását: egyszerűen a támogatások elosztására szolgáló új szervezetrendszert kell elfogadniuk. "Év eleje óta folynak a szakértői tárgyalások az EU-val és a Norvég Alappal is, pár hét, talán másfél hónap múlva ezek lezárulnak" - mondta.

Az EU is vizsgálódik
A támogatások elosztásával foglalkozó magyar intézményrendszer átalakítását az Európai Unió is vizsgálja. A korábban a kifzetéseket felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a kormány megszüntette és az uniós alapokkal foglalkozó közreműködő szervezeteket a minisztériumokba olvasztotta. Az átalakítás több ezer szakembert érintett.

A norvégok viszont azt mondják, Magyarország nem konzultált velük a Széchenyi Programiroda bevonásában, az egyoldalú lépéssel pedig a magyar kormány megsértette azt a nemzetközi megállapodást, amely szabályozza a Norvég Alap támogatásainak kifizetését.

De mi is az a Széchenyi Programiroda?

2009-ben jött létre a PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kft. nevű állami cég, ezt 2011-ben már az Orbán-kabinet keresztelte át Széchenyi Programirodává, és talált neki részben új feladatot. A szervnek az Új Széchenyi-terv megvalósításában kellett segítenie a kormányt, lényegében az uniós források szétosztásában nyújtott segítséget a pályázóknak. A Programirodának országszerte összesen 40 alirodája van, ezek helyben adnak tájékoztatást az aktuális fejlesztési pályázatokról, segítenek a pályázatok benyújtásában és az elnyert források felhasználásában is. Ezt a munkát több vezető kormányzati politikus is úgy foglalta össze, hogy a Programiroda kapocs a kormány gazdaságpolitikája és a kis- és középvállalkozások között.

Az irodák munkáját irányító Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft. jelenleg a Miniszterelnökség háttérintézménye, Lázár János 2012 novemberében vonta magához a szerv felügyeletét a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. Ez volt az egyik első lépése annak a folyamatnak, mely során

Lázár János a fejlesztési források feletti teljes ellenőrzést a Miniszterelnökséghez vonta.

A programiroda jelenlegi vezetője a korábban a Miniszterelnökség főosztályvezetőjeként dolgozó Schultz Gábor, aki a Századvég tudományos munkatársa is volt 2012 nyaráig. Legutóbb akkor írtunk róla, mikor kiderült, hogy a Századvéghez köthető több tanácsadó 2010 és 2013 között 600-900 ezer, összesen 10-15 millió forintot kitevő összegeket kapott tanácsadásért a Fidesz-frakciótól.

Fricska Lázárnak

A közleményben a norvég külügyminisztérium hangsúlyozza azt is, hogy döntésüknek nincs köze Lázár János május 6-i leveléhez, melyben a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásainak leállítását kérte, amiért azok elosztásában kiemelkedő szerepet játszik a Lázár szerint az LMP-hez köthető Ökotárs Alapítvány. (Az Ökotárs Alapítvány és a Norvég Civil Támogatási Alap magyarországi koordinátorai nyílt levélben tiltakoztak Lázár vádjai ellen.)

Az ügy megértéséhez tudni kell, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap, amivel Lázárnak baja van, az egész Norvég Alapnak csak egy része. A Norvég Alap és az EGT Alap ugyanis 12 programterületet támogat, egyebek mellett olyanokat, mint a zöld ipari innováció, a veszélyeztetett gyerekek és fiatalok segítése, vagy a kulturális örökség védelme. A 12 pillér közül csak egy a Norvég Civil Támogatási Alap. Amiben ez más, mint a többi, az az, hogy ennek támogatásait a magyar kormány még a szervezetrendszer átalakítása után sem ellenőrizhette volna, ugyanis azt a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda felügyeli, és a magyar programoperátorok sem állami intézmények.

A csavar a történetben, hogy ezt és egy másik részterületet, az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” című programot nem is állítja le Norvégia. Az Alap többi, itthon osztott támogatása viszont leáll, például azok, amelyekre magyar kormányzati intézmények is pályázhattak. A Norvég Civil Alap pénze a Norvég Alap összes támogatásához képest elenyésző.

"Ha a norvégok is azt mondják, hogy a döntésnek nincs köze Lázár János leveléhez, akkor biztosan nincs is" - mondta a mostani befagyasztásról az Origónak Csepreghy.

"Bizonyára csak a véletlen műve, hogy időben így egybeesik egymással a két levél"

- állította. Csepreghy Nándor tájékoztatása szerint a kormány azt szeretné, hogy végre egységes kezelésbe kerüljenek a programok, ezért akarja az eddig az Ökotárs által felügyelt programokat is a Széchenyi Programirodához vonni.

A norvégoknak sem tetszik

„Magyarország lépései ebben az ügyben elfogadhatatlanok” – fogalmaz a norvég dokumentum az eredeti problémára, a rendszer átalakítására utalva. „A magyar kormány sajnálatos módon kis hajlandóságot mutatott arra, hogy olyan megoldásokat találjon a helyzetre, amik megfelelnek a nemzetközi szerződések által támasztott követelményeknek. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezen ügy rendeződéséig a kifizetéseket felfüggesztjük” – nyilatkozta Vidar Helgesen, a norvég kormány EGT- és EU-ügyekért felelős minisztere. A közlemény kitér arra is, hogy a norvég és a magyar kormány tárgyalásai ebben az ügyben mindeddig nem vezettek semmilyen eredményre.

A Norvég Alap egy 1994-es megállapodás után jött létre. Ebben Norvégia Izlanddal és Liechtensteinnel együtt abban egyezett meg az EU-val, hogy beléphetnek az Unió belső piacára, viszonzásképp pedig részt vállalnak az európai pénzügyi támogatásokból. Ennek keretében támogatják a 2004-ben az EU-hoz csatlakozó államokat is. Magyarország Lengyelország után a Norvég Alap második legnagyobb kedvezményezettje volt 2004 és 2009 között, ekkor 35 milliárd forint érkezett az országba, a 2014-ben lejáró finanszírozási szakaszban pedig (jelenlegi árfolyamon) 46,8 milliárd volt a támogatás, ezzel ide érkezett a harmadik legtöbb forrás.

Csepreghy Nándor azonban azt mondta, aggodalomra semmi ok, a folyó projektekre megítélt és most befagyasztott támogatásokat ugyanis a magyar költségvetés előfinanszírozza. A helyettes államtitkár később az MTI-nek arról is beszélt, hogy a kormány kérni fogja a norvégoktól, hogy a megtartott két program kifizetéseit is állítsák le, és tárgyalják újra a teljes finanszírozási szerkezetet.