Európa túl primitív a szorongatott jobbikosnak

2014.05.16. 07:08

Moszkvából, ismeretlenül érkezett meg a Jobbik irodájába 2005-ben Kovács Béla, aki öt év alatt kapcsolataival, pénzével és szervezőmunkájával olyan elismertséget szerzett magának a pártban, hogy 2010-ben őt küldték ki Balczó Zoltán helyére Brüsszelbe. Az itthon szinte teljesen ismeretlen, kémkedéssel hírbe hozott képviselő sokat foglalkozik orosz ügyekkel, visszasírja a KGST-t, és kemény szavakkal próbálja az USA helyett Putyin felé terelgetni az EU-t. Azt viszont határozottan tagadja, hogy valaha is titkosszolgálatnak dolgozott volna.

"Soha nem voltam sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működtem velük együtt, és megkeresés sem volt a részükről" – mondta csütörtök délben Kovács Béla, a Jobbik Európai Parlamenti képviselője, miután a Magyar Nemzet azt írta róla, hogy az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt nyomoznak utána.

A Legfőbb Ügyészség a nyomozás tényét megerősítette a lapnak, de azt nem árulták el, hogy pontosan milyen bűncselekmény miatt vizsgálódnak, csak annyit írtak, hogy súlyos, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményről van szó. Ez illik a kémkedésre, illetve az Európai Unió intézményei elleni kémkedésre is. A kémkedés gyanújára utalhat az is, hogy a Legfőbb Ügyészség szerint az egész eljárás titkosított, illetve az, hogy a Magyar Nemzet szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentésére indult a nyomozás.

Az is titkos, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak vagy az ügyészségnek milyen információi vannak Kovácsról, vagy mit derítettek ki eddig a nyomozásban. Kovácsot EP-képviselőként védi a mentelmi joga, úgyhogy büntetőeljárást csak akkor indíthatnak ellene, ha ezt felfüggesztik. Ezt Polt Péter május 12-én diplomáciai úton kérte is Martin Schulztól, az EP elnökétől. A kérvény már megérkezett az EP-be, ott azonban majd csak a választások után fognak vele foglalkozni, és csak akkor, ha Kovács Béla újra mandátumot szerez. Erre Kovácsnak jó esélye van, mert befutó, harmadik helyen áll a Jobbik listáján. Pár hónapig azonban még biztosan nem kell a magyar ügyészség elé állnia, mert az EP augusztusban szünetet tart, így érdemben csak ősszel fognak foglalkozni a kéréssel, ráadásul az EP-ben egy ilyen procedúra rendszerint hónapokig tart.

Japánból Moszkván át a Jobbikba

A Magyar Nemzet a csütörtöki cikkében arra utalt, hogy Kovács Béla az oroszoknak kémkedett. Tény, hogy Kovács életútja több ponton kötődik Oroszországhoz. Négy éve, amikor Balczó Zoltán a parlament alelnöki posztjáért feladta a Brüsszelben megszerzett mandátumát, és a Jobbik az addig teljesen ismeretlen Kovácsot delegálta a helyére, az Origón részletesen bemutattuk kalandos és titokzatos pályafutását.

Kovács Béla, az EP ipari, kutatási és energiaügyi bizottságának a tagja beszél az Oroszország Gáza 2012 című nemzetközi fórumon MoszkvábanForrás: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

A most 54 éves, budapesti születésű Kovács a középiskola után Japánban és Moszkvában is élt hosszabb ideig. Az egyetemet Japánban kezdte, ahova szüleivel költözött ki, négy éven át egy amerikai magánegyetemen politológiát és nemzetközi kapcsolatokat hallgatott. Diplomát végül Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) szerzett 1986-ban. Kovács a Jobbik honlapján olvasható életrajzában és az Origónak nyilatkozva is azt hangsúlyozta, hogy ő pártonkívüliként végezte el az egyetemet. Négy éve megkérdeztük, hogy tanulmányai idején megkörnyékezte-e az állambiztonsági hivatal, megpróbálták-e beszervezni, mire ő nemmel válaszolt.

Az egyetem után Magyarországon a Terimpex nevű külkereskedelmi vállalatnál lett üzletkötő, de úgy érezte, hogy itthon “nem szerették”, ezért a katonaság után úgy döntött, hogy – mint fogalmazott – “elegem van, elhagyom az országot”. Újra Moszkvába költözött, ahol állítása szerint kereskedéssel foglalkozott, kevés sikerrel. "Elfáradtunk, és az üzlet sem ment már olyan jól" – ezzel indokolta, hogy 2003-ban nagy reményekkel költözött vissza Magyarországra.

2005-ben ő kereste meg a Jobbikot. "A jóisten jó helyre vezetett engem" – ezzel a gondolattal lépett ki az első egyeztetés után a párt Villányi úti irodájának ajtaján. "Megláttam ezeket a csillogó szemű, elszánt fiatalokat, és egyből elkezdtem hinni bennük" – magyarázta az Origónak, miért vállalt első perctől kezdve a szokásosnál több munkát és áldozatot a Jobbikért. “Nem használunk titkosszolgálati eszközöket a tagjaink káderezésére, de miután jelentkezett a pártba, több beszélgetés során alaposan megismertük az életútját" – mondta akkor Szabó Gábor pártigazgató, aki szerint megbizonyosodtak arról, hogy Kovács a nemzeti ügy iránt elkötelezett és jó csapatjátékos.

Kovács hamar kivette a részét a pártszervezésből is, megalapította a párt XIII. kerületi irodáját, és rögtön a belépése után a külügyi bizottságot is, amelynek sokáig egyedül ő volt a tagja a pártban. Kovács csatlakozása után lett hangsúlyos a Jobbik oroszbarát politikája. "Ez kívülről nem látszott, de Vona Gábor előbb mondta ki a pártban, mint én, hogy Kelet felé kell nyitni, ott kell piacot keresni a magyar termékeknek" – mondta erről négy éve Kovács. De az biztos, hogy az ő kapcsolatainak köszönhetően jutott ki Vona Gábor 2008 decemberében Moszkvába. Tavaly egy háttérbeszélgetésen egy őt jól ismerő jobbikos képviselő “az orosz kapcsolatnak”, illetve “az orosz szálnak” nevezte Kovácsot.

Már az EP-képviselősége előtt, 2009-től Szegedi Csanád asszisztenseként kint dolgozott Brüsszelben, ahol a kapcsolatainak köszönhetően sok mindent el tudott intézni a Jobbik újonc képviselőinek. Ehhez jól jöhetett az is, hogy Kovács felsőfokon beszél oroszul, angolul és japánul, de tud lengyelül, németül és franciául is. Kovács nemcsak energiát áldozott a Jobbikra, hanem anyagilag is segítette a pártot. Bár egy befuccsolt angyalföldi salátabáron kívül hivatalosan nem volt semmilyen vállalkozása, a Jobbikban üzletemberként tartották számon, és nem kérdezték, honnan van pénze a támogatásokra.

A Magyar Nemzet cikkében felemlegetik Kovács feleségét is, és összefüggésbe hozzák a KGB-vel. Ezt Kovács csütörtökön kikérte magának, és azt mondta, hogy soha semmilyen kapcsolata nem volt sem neki, sem a családjának sem orosz, sem más titkosszolgálattal, és az állítások miatt jogi útra tereli az ügyet. Kovács orosz származású felesége orosz–osztrák kettős állampolgár, de Kovács korábban az életrajzaiban csak az osztrák állampolgárságát emlegette.

Az oroszok jól választanak

Kovács Béla ugyan lassan már négy éve a Jobbik EP-képviselője Brüsszelben, de valószínűleg még a párt szimpatizánsainak nagy része is legfeljebb a nevét ismeri, ugyanis Magyarországon egyáltalán nem szerepel a közéletben. A legnagyobb figyelmet alig néhány hete vívta ki magának, amikor megfigyelőként – nem EP-képviselői minőségében – a Krím-félszigetre látogatott. Kovács a szavazás előtt a magyar és európai hivatalos állásponttal ellentétben hangsúlyozottan magánvéleményként azt nyilatkozta, hogy a félsziget sorsáról döntő népszavazás megfelel a nemzetközi normáknak, és “várhatóan szabad és tisztességes lesz”. A sajtótájékoztatóján részt vevő egyik újságíró tudósítása szerint Kovács azt mondta, egy belga civil szervezet meghívására utazott a Krímbe, de amikor elérhetőséget kértek tőle, egy orosz szolgáltatónál lévő telefonszámot adott meg.

Kovács nem a Krímben figyelt meg először választásokat, 2012-ben az orosz elnökválasztás idején Moszkvában volt. Az orosz sajtóban, rádióban többször megjelent, és nemzetközi megfigyelőként nyilatkozott arról, hogy mindent teljesen rendben talált.

Kovács Béla és Alekszandr Zsukov, az orosz duma első elnökhelyettese beszélget az Oroszország Gáza 2012 című nemzetközi fórumon MoszkvábanForrás: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

A krími nyilatkozatával kivívta az ukránok haragját. Kovács EP-képviselőként Beregszászon is tart fent egy irodát, amelyet a református egyházközösségtől bérel. A mondatai miatt azonban az egyik helyi párt beregszászi önkormányzati képviselői bejelentették, hogy beadvánnyal fordulnak az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz és az Európai Parlament vezetéséhez, valamint Magyarország külügyminisztériumához, hogy vizsgálják meg, törvényesen működik-e Kovács ügyfélfogadó irodája Beregszász központjában. A református egyházközösség megkérte Kovácsot, hogy függessze fel az iroda működését, majd a helyiséget jelképesen le is pecsételték.

Az elmúlt négy évben Kovács egy-két brüsszeli szavazásról szóló tudósításon kívül két témával került csak be az MTI híreibe. Tavaly tavasszal a Kommerszant orosz lapot szemlézve írta meg az MTI, hogy Kovács egy brüsszeli EU–orosz kerekasztal-beszélgetésen vízummentességet javasolt az európai csereprogramokban részt vevő orosz diákok számára.

Tavaly novemberben pedig konferenciát rendezett Parádsasváron arról, milyen forradalmi változást hozhat a közlekedésben a gázüzemű közlekedés. A konferencián magyar és orosz parlamenti képviselők, orosz, német, holland és olasz vállalatvezetők és mások mellett részt vett az orosz Gazprom képviselője is. A konferencián felszólalt Vona Gábor is, Kovács pedig arról beszélt, hogy az autók átalakítása nem költséges, támogatás is jár hozzá, és az autókon kívül a tömegközlekedési járműveket és mezőgazdasági gépeket is át lehetne alakítani gázüzeműre. A gázüzemű közlekedés Kovács egyik szívügye, mert 2012-ben is közleményben kritizálta az Orbán-kormányt, amiért azt tervezték, hogy a következő évben a duplájára emelik az autógáz adóját.

A KGST jobb volt

Kovács az Európai Parlamentben is főleg a keleti kapcsolatokkal és energiapolitikával foglalkozott. Tagja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak, illetve azoknak a küldöttségeknek, amelyek az EU Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal, Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolataiért felelősek. Póttag az EU és Oroszország parlamenti együttműködési bizottságában. Kovács két ügyben írt véleményt az EP-nek, az egyik az EU és az Orosz Föderáció közötti, gépjármű-alkatrészek kereskedelméről szóló megállapodást készítette elő, a másik pedig az energia adóztatásáról szólt.

Független képviselőként felszólalásra nem sok lehetősége van, de a parlamenti adatbázis szerint sokszor nyújtott be írásban hozzászólást a tárgyalt témákhoz. Ezekben a jobbik társadalompolitikai elképzelései mellett nagyon hangsúlyosan megjelenik oroszbarát véleménye is. Külpolitikai kérdésekben – például a szíriai, az egyiptomi vagy az ukrán konfliktus ügyében – az orosz külpolitika álláspontját képviselte. Többször dicsérte azokat az országokat – például Törökországot –, akik “már ébredeznek”, és az EU helyett az orosz–kazah vámunióhoz közelednek, de volt, akinek maga javasolta ezt: “Én a montenegróiak helyében inkább más gazdasági térségi együttműködés felé orientálódnék.”

EP-képviselőtől váratlan módon meg is kezdte ezt a közeledést: a Jobbik honlapjának adott interjúban tavaly azzal dicsekedett, hogy az “EU–orosz interparlamentáris ülésen Kalinyingrádban az egyik orosz felsőházi szenátortól megkérdeztem, a jövőben lehet-e mód arra, hogy esetlegesen egy EU-s tagállam csatlakozási tárgyalásokat kezdeményezzen az Eurázsiai Unióval”.

Kovács hozzászólásaiban többször előkerül a KGST is, mindig pozitív példaként, mert szerinte "minden hibája ellenére sokkal igazságosabb unió volt”, mint az EU. Visszatérő elem az is, hogy a három-négy soros hozzászólásokban azzal indokolja egy javaslat elutasítását, hogy az közelebb vinné az EU-t az Egyesült Államokhoz. Nem titkolja, hogy szerinte a szervezetnek ehelyett Oroszországhoz kellene közelednie, hiszen “a fél világ kezét-lábát töri, hogy kapcsolatokat építhessen ezzel a nemzettel, mint az egyik legjelentősebb világhatalmi tényezővel, ebből az EU sem maradhat ki”.

Az idén februárban az EU és Oroszország csúcstalálkozója után kemény szavakkal bírálta az EU teljesítményét. “Addig kellene az oroszokkal megtalálni a közös jövőképet, amíg rá nem unnak az EU-s hivatalnokok primitívségére, akiknek egyébként az európai polgárok javát kellene szolgálniuk, és nem mondjuk az USA érdekeit, mint azt most teszik” – mondta.

Az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége vezetőségének tagjai. Balról Kovács Béla kincstárnok, Valerio Cignetti főtitkár, Bruno Gollnisch elnök és Luca Romagnoli alelnök.Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Felszólalásai mellett szervezésre is volt ideje. 2009-ben az ő kezdeményezésére alapították meg Magyarországon az európai radikális pártokat tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét, amelynek előbb kincstárnoka lett, tavaly decemberben pedig elnöknek választották. A szervezet nemcsak a nemzetközi kapcsolatok miatt lehet fontos a Jobbiknak. Kovácsnak az a célja, hogy saját frakciójuk legyen az EP-ben (ehhez 25 tag kellene, most 9-en vannak), és annyit már most elért, hogy az EP-ben európai pártként kezeljék őket, így támogatást is kapnak. Tavaly a párt alapítványával együtt 726 ezer eurót kaptak. 

Az ellenzék ráugrott

Kovács életútja, az EP-ben elmondott beszédei esetleges orosz elkötelezettségei ugyanakkor nyilván nem bizonyítékok arra, hogy az oroszoknak kémkedne. Az ügyészség titkosította az egész eljárást, ezért valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal vagy a nyomozás mit derített ki, milyen információik vannak Kovács kapcsolatairól. A Hvg.hu csütörtökön névtelen forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal már régóta foglalkozik Kováccsal, az életútját is feltárták, és azt találták, hogy a valóság több ponton eltér a hivatalos életúttól.

A Magyar Nemzet cikkére csütörtökön a teljes magyar ellenzék megmozdult: közleményt adott ki a Demokratikus Koalíció, az LMP, az MSZP és az Együtt–PM is, mindannyian az ügy kivizsgálását követelik. Jávor Benedek, az Együtt–PM társelnöke azt írta, hogy Kovácsról, akit “uniós körökben egyszerű orosz és Gazprom-lobbistaként kezelnek”, már eddig is sejtették, hogy “a magyar helyett inkább az orosz érdekeket képviseli harcosan Brüsszelben”. A DK, az LMP és az MSZP a nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezte, a bizottságot elnöklő MSZP szerint erre már hétfőn sor kerülhet. Kovács a csütörtöki sajtótájékoztatóján maga is kérte, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága teljes nyilvánosság előtt hallgassa meg. A Fidesz csütörtök estig nem reagált a Magyar Nemzet cikkére.