Beérett a Jobbik kőkemény tudatossága

2014.05.20. 10:15

Több közvélemény-kutatás szerint is a Jobbik jelenleg Magyarország második legnépszerűbb pártja. Ha a vasárnapi EP-választás is ezt az eredményt hozza, az nagyon megdobhatja a radikális párt önbizalmát. De hogyan jutottak eddig Vona Gáborék?

Az április 6-i választások talán legnagyobb meglepetése volt, hogy a hagyományosan Kelet-Magyarországon erős Jobbik jelöltjei több nyugati választókerületben is a baloldalt lekörözve, másodikként futottak be a fideszesek mögött. Az akkori jó eredmény megismétlésére pedig minden esélyük megvan a vasárnapi európai parlamenti választásokon is, immár ugyanis több közvélemény-kutató második helyen, az MSZP elé méri őket.

Az Ipsos múlt heti mérésében a Jobbik a teljes lakosságban 12 százalékon állt, az MSZP pedig – választási szövetségesei, a DK és az Együtt–PM nélkül – 11 százalékon. A biztos pártválasztók között is 1 százalékos a Jobbik előnye, őket a válaszadók 17 százaléka, a szocialistákat 16 százaléka támogatná. Hasonló eredményeket közölt a Medián is, náluk kategóriától függően 3-4 százalékkal előzi meg a radikális párt a szocialistákat. 

Ha ezt az előnyt vasárnap szavazatokra váltják, akkor ez lesz 16 éve az első választás Magyarországon, amiben nem a Fideszé és az MSZP-é a két legjobb eredmény.

Hogyan jutottak idáig?

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint a Jobbik egy tudatos stratégiát vezetett sikerre: területileg és társadalmi csoportokban ott igyekeztek erősíteni, ahol és amelyekben hagyományosan gyengének számítottak. A nyugati megyékben élőket például a földügy felkarolásával, az idősebbeket a visszafogottsággal, kiskutyás kampánnyal sikerülhetett megnyerni, így tudtak áttörést elérni ezeknél a választóknál is úgy, hogy a Jobbik szavazótáborának oszlopai továbbra is a fiatalok. Az időseknél mért, a korábbiakhoz képest jónak számító támogatottság ugyanis még így sem túl erős: a Jobbikot az 50 év felettiek 10-12 százaléka támogatja, mondta Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója. 

Érdeklődők a Jobbik lakossági fórumán DebrecenbenForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Beszippantják a bizonytalanokat

A párt eredményesen szólítja meg a politikába belépő, vagy eddig bizonytalan, kevéssé érdeklődőket is, vagyis nem feltétlen a többi párttól vesz el szavazókat. Krekó szerint az új Jobbik-szavazók többsége bizonytalan vagy politikailag inaktív volt, mielőtt jobbikos lett, sokuk eleve jobbikosként lépte át a 18 éves kort. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a párt támogatottsága a 30 évnél fiatalabbak körében a legstabilabb, 30 százalékos, a baloldali pártok együttesen mért 6-7 százalékával szemben.

A bizonytalanok után viszont a Fidesz szavazótábora a Jobbik legfontosabb vadászterülete. Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója szerint azért lehet viszonylag nagy a Jobbik és a Fidesz szavazótábora közötti átjárás, mert a Fidesz-szavazók általában kevésbé utasítják el a Jobbikot. Krekó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy több olyan kelet-magyarországi választókerület is van, ahol 2014-re gyengült a Fidesz, számottevő erősödés pedig csak a Jobbiknál jelentkezett.

A 2010-ben a Fideszre szavazó, most viszont a Jobbik felé forduló választókat Závecz Tibor így írta le: "Közülük sokan lehetnek a rendszerváltás veszteseinek gyerekei is. Ők nem újoncok a politikában, inkább 30 év körüliek, és azért választják most a Jobbikot, mert sem a baloldali kormányzás, sem a 2010-ben kezdődő időszak nem találkozott az elképzeléseikkel, így ez az alternatíva maradt nekik.”

A csalódottak most otthon maradnak

A Jobbik erősödése azonban nem lenne ennyire szembetűnő, ha a baloldal nem gyengülne. „A baloldali szavazók a parlamenti választás óta nem kaptak olyat a pártjuktól, ami maradásra ösztönözné őket” – vélte Krekó Péter. „A baloldal pártjai április 6. óta leginkább csak a választás hatásait menedzselik, politikai üzeneteket nem igazán fogalmaztak meg” – mondta.

A Jobbik európai parlamenti választási plakátja Budapesten, a Róbert Károly körút és a Váci út sarkánForrás: MTI/Mohai Balázs

Závecz szerint a Jobbiknak viszont jó esélye van arra, hogy az április 6-án rá szavazók szimpátiáját megőrizze az EP-választásig, mert a Jobbikhoz hasonló radikális pártok hagyományosan jól tudják mobilizálni a támogatóikat, kampányidőszakban tovább nő a szimpatizánsaik egyébként sem alacsony aktivitása. A szakember szerint ilyen esetekben, amikor két választás ilyen közel esik egymáshoz, azok, akik kiábrándulnak az először választott pártból, a második voksoláson inkább otthon maradnak. A Jobbiknak tehát a második helyhez annyit kell tennie, hogy a szavazótáborát hatékonyabban tartja együtt, mint a baloldal. Persze ez épp a szimpatizánsok számának növekedése miatt egyre nehezebb: a Jobbiknak mint feltörekvő néppártnak most egyszerre sokkal többféle módon kell kommunikálnia a támogatóival, mint eddig.

A támogatottsági adatokból látszik az is, hogy a Jobbik, bármennyit is erősödött, még mindig nem tekinthető a Fidesz kihívójának, a verseny egyértelműen a második helyért zajlik az MSZP és a Jobbik között. Sík Endre, a Tárki vezető kutatója szerint például a Jobbikot második erőként szerepeltető mérések 1-2 százalékos különbsége még bőven a statisztikai hibahatáron belül van, tehát most inkább holtverseny van a két ellenzéki párt között, a kérdés az, hogy mit hoz a jövő. Abban mindenesetre egyetértenek az elemzők, hogy a Jobbik önbizalmát nagyon megdobhatja, ha az EP-választáson sikerül a második helyre befutnia, ezzel szemben az MSZP-nek ebben a versenyben szinte csak veszítenivalója van.