Mi köze a fahéjas csigámnak a vasárnapi választáshoz?

2014.05.21. 10:09

Öt évvel ezelőtt, a legutóbbi európai parlamenti voksoláson a magyar választók mindössze 36 százaléka szavazott. Ennél alacsonyabb részvétel egyetlen parlamenti választáson sem volt még az ország rendszerváltás utáni történelmében. Pedig egyáltalán nem mindegy, mi történik az Európai Unióban.

Szóval miért is érdekeljen engem a vasárnapi szavazás?

Szereti a fahéjas dolgokat?

Ez most hogy jön ide?

Úgy, hogy az EU megszabhatja azt is, mennyi fahéj lehet egy ételben. A végleges döntésben pedig szerepük van a most választandó politikusoknak és szakértőiknek is.

Mi köze az én ételeimhez az EU-nak?

Az Unió jót akar, szeretné megóvni állampolgárait az egyik fahéjfajtában is megtalálható kumarintól, mert az nagy mennyiségben májkárosodást okozhat. Ha pedig az Európai Parlament és a Tanács úgy dönt, hogy korlátozzák a kumarinfelhasználást, az több fahéjas édesség végét is jelentheti.

Hát, ez aztán nagyon fontos ügynek tűnik...

Jó, de az EU szervei nem csak ilyen dolgokról döntenek, ők csökkentették például a roamingdíjakat, ők írják elő, hogy csirkét csak olyan ketrecben lehet tartani, amiben van ülőrúd, ők mondják meg, mennyi káros anyagot bocsáthat ki egy-egy autó, vagy hogy mindben legyen ABS, még a mákos tészta sorsa is rajtuk múlik. De Brüsszelből jött az a több ezer milliárd forint is, ami nélkül az utóbbi 10 évben alig épült volna valami Magyarországon.

Ráadásul a közösségi jog az élet egyre több területére terjed ki. Az EU egyik elődjét, az Európai Szén- és Acél Közösséget 1951-ben még csak azért alapították, hogy összehangolja a Benelux-államok, Németország, Olaszország és Franciaország vaskohászatát, az 1957-ben aláírt EURATOM-szerződés pedig a hat állam atomenergiai együttműködését írta elő. Ma viszont már adóügyekben, kereskedelmi és gazdasági kérdésekben, élelmiszer-biztonsággal, mezőgazdasággal, emberi jogokkal, rendészettel, tudománnyal, oktatással, kultúrával, környezetvédelemmel, fejlesztéspolitikával, segélyezéssel, egészségüggyel, szociális ügyekkel, halászattal vagy energiaügyekkel kapcsolatos kérdésekben is dönt az Unió.

A közösségi jogot pedig minden tagállamnak kötelessége betartani, ha egyszer valami az EU-s jog része lesz, azt már a tagállamok saját szintjükön nem tudják felülbírálni.

Jó, de Brüsszel annyira messze van, mi úgysem szólhatunk bele, mi hogyan működjön!

De igen. És tudja, hogyan szólhat bele a legkönnyebben a világ leghatalmasabb gazdaságának működésébe? Hát úgy, hogy vasárnap szavaz az Európai Parlament (EP) képviselőinek választásán. Az Unió állampolgárainak voksainak alapján összeülő parlament felel majd az Európai Unió demokratikus ellenőrzéséért a következő öt évben, a feladata lesz egyebek mellett, hogy az uniós jogalkotás során az EU állampolgárainak érdekeit képviselje.

Szóval európai parlamenti választás?

Igen. Az Európai Parlament tagjainak megválasztása a világ második legnagyobb választása, az EU 28 tagállamában ugyanis 380 millióan jogosultak a szavazásra, ennél tehát csak Indiában van több választópolgár. A választáson az EP 751 képviselőhelyének sorsa dől el, Magyarország 21 képviselőt küldhet majd a parlamentbe.

Az EP-ben azonban a képviselők nem nemzetek szerint különülnek el, hanem európai pártfrakciókat alkotnak. Magyarországról a Fidesz képviselői az Európai Néppárt, az MSZP-sek az Európai Szocialisták, az Együtt-PM és az LMP képviselői pedig a Zöldek frakciójába ülnének, a bejutó jobbikosok pedig valószínűleg más EU-tagállamok nemzeti radikális képviselőivel alkotnának frakciót.

De mi csak a parlamentet választjuk, az meg egyedül úgysem dönthet semmiről, csak a mindenféle egyéb intézményekkel együtt.

Ez azért nem ennyire sarkos. Egyrészt az európai polgári kezdeményezés intézménye mellett az EP-választás az egyetlen módja annak, hogy az EU választópolgárai közvetlenül beleszóljanak az EU működésébe, vagyis ha valahogy bele akar szólni a történésekbe, akkor azt legegyszerűbben így teheti meg. Másrészt az ugyan igaz, hogy az Európai Parlament semmiről nem dönthet a tagállami kormányokat képviselő Tanács nélkül, de ezt meg is lehet fordítani: a Tanács sem dönthet a parlament nélkül, tehát alig születhet olyan jogszabály az Európai Unióban, amivel az Európai Parlament többsége nem ért egyet.

Ráadásul a lisszaboni szerződés szerint az Európai Parlamentben többséget szerző pártszövetség adja az EU működését napi szinten szervező Európai Bizottság elnökét is. Ha a Néppárt szerez többséget, ők valószínűleg Jean-Claude Juncker volt luxembourgi kormányfőt és az eurót használó országok csoportjának vezetőjét jelölik, a szocialisták pedig Martin Schulzot, az EP jelenlegi német elnökét. 

Ez így már tényleg egész fontosnak tűnik. Csak engem hagyott eddig hidegen ez az EP-dolog?

Nem, másokat is.

Az Európai Parlament képviselőit 1979 óta választják közvetlenül az EU állampolgárai. Akkor azért döntöttek a közvetlen választás bevezetése mellett az EU vezetői, mert így akartak nagyobb demokratikus legitimációt adni az Uniónak. Úgy gondolták, az emberek jobban törődnek majd az uniós ügyekkel, ha van egy szerv, amelyik közvetlenül őket képviseli.

Ezek a számítások azonban nem jöttek be, az EP-választásokon ugyanis folyamatosan csökken a részvételi szint, bár az is igaz, hogy az Unió bővülésével belépő keleti államok polgárai általában kevésbé szívesen szavaznak az EP-választáson, mint a nyugatiak, így rontják az uniós átlagot.

Emellett a részvételi szint folyamatos csökkenését magyarázhatják az Európai Parlamentet ért kritikák is. Többen azzal vádolják a parlamentet, hogy folyamatos harcot folytat a tagállami érdekeket képviselő Tanács ellen, és hogy az EU-t föderációs irányba kormányozná, de az is taszító lehet, hogy az Európai Parlament fenntartása drágább, mint a német, a francia és a brit parlament együttvéve. A képviselők folyamatosan ingáznak Brüsszel, Strasbourg és Luxemburg között, a parlament pedig mindhárom városban tart fenn épületeket. Ráadásul az EU bonyolult döntéshozatala miatt néha hónapok telnek el, míg a Tanács és a parlament végre meg tud állapodni egy-egy jogszabály tartalmában.