Emberi jogot sért a magyar állam a tényleges életfogytiglanig tartó börtönbüntetéssel. Ezt kedden modta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság. A fő probléma, hogy a tényleges életfogytiglanra ítélteknek semmi esélyük arra, hogy valaha megvizsgáltassák, indokolt-e még a fogvatartásuk. 

Embertelen, megalázó büntetés a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés magyar szabályozása – mondta ki kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. A bíróság azt követően állapította meg ezt, hogy hozzájuk fordult a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Magyar László.

A féárfit 2005-ben ítélték el szándékos gyilkosságért, rablásért és más bűncselekményekért. 

Nem kell kiengedni

Az ítéletről beszámoló Magyar Helsinki Bizottság szerint a bíróság nem azt állapította meg, hogy a férfit szabadon kellene bocsátani, vagy hogy egyáltalán valaha kiengedhessék, hanem azt, hogy az elítélteknek joguk van ahhoz, hogy előre meghatározott időközönként, megismerhető szempontok szerint megvizsgálják, indokolt-e még a fogva tartásuk. Ezt azonban semmilyen formában nem teszi lehetővé a hazai szabályozás, amelyet az Alkotmányban is rögzítettek. Strasbourg szerint a szabályozással a magyar állam megsértette a férfi emberi jogait.

A bíróság előtt a magyar kormány azzal érvelt, hogy a köztársasági elnöki kegyelem intézménye lehetőséget biztosít a tényleges életfogytiglan lerövidítésére. A Magyar Helsinki Bizottság szerint viszont ez csakis az államfő egyéni mérlegelésén múlik, nincs indokolási kötelezettség, és a hozzá fordulók arról sem tudhatnak semmit, milyen szempontok alapján döntenek az ügyükben, ráadásul a kegyelem megadásának gyakorlata teljesen átláthatatlan.

A Helsinki Bizottság évek óta küzd a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés bevezetése ellen. 2009-ben beadvánnyal fordultak az Alkotmánybírósághoz, amely 3 évig nem foglalkozott az üggyel, így beadványuk el is évült. A jogvédők két éve is jelezték, hogy abszurdnak találják a szabályozást, tavaly pedig, hogy egy emberi jogi egyezményt is sérthet. Eközben a magyar bíróságok nagyon rákaptak az ilyen ítéletek kiosztására, tavaly évvégén 46 tényleges életfogytiglanra ítélt ember ült börtönben, közülük 29-en jogerősen. Az első nő, akire ezt a büntetést szabták ki Szita Bence gyilkosa volt

Nincs vesztenivalójuk

A Helsinki Bizottság szerint a társadalom védelme, mint cél e nélkül az intézmény nélkül is elérhető, a társadalomra való veszélyességet ugyanis a feltételes szabadságra bocsátáskor a bíróság minden esetben vizsgálja, és 30 év múltán is dönthet úgy, hogy a szabadságvesztést fent kell tartani. Emellett a tényleges életfogytig tartó büntetésre ítélteknek már nincs vesztenivalójuk, így szakszerű őrzésük nehéz, veszélyes és rendkívül költséges.

A strasbourgi döntésnek nem csak Magyar László ügyére lehet hatása. 2014. április elején a Szegedi Ítélőtábla felfüggesztett egy büntetőeljárást, és az Alkotmánybírósághoz fordult, azzal, hogy a testület állapítsa meg: a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a strasbourgi döntés minden bizonnyal előrevetíti, hogy hamarosan az Alkotmánybíróság is kimondja majd: a büntetés nem felel meg az európai emberi jogi sztenderdeknek.

A Fidesz nem enged

A Fidesz-frakció közleményben reagált az ítéletre. Eben azt írták, nem engednek a tényleges életfogytiglanból, „mert a bűnözőknek a börtönben a helyük. A súlyos, emberellenes bűncselekményeket elkövetőknek pedig egy életre a börtönben a helyük”. Arra hivatkoztak, hogy az erről szóló nemzeti konzultáción 2011-ben az emberek 94 százaléka támogatta a büntetést. 

Az Origo megkereste a kormányszóvivői irodát, hogy megismerhessük a kormány véleményét az ítéletről. A kérést a Közigazgatási és Igazságügyi minisztériumnak továbbították, amint megkapjuk, közzétesszük a válaszukat.