Mi baja van Orbán Viktornak ezzel az emberrel?

2014.05.27. 06:53

A Fidesz nem támogatja az Európai Bizottság elnöki posztjára Jean-Claude Junckert, az Európai Néppárt listavezetőjét. Orbán Viktor egyik fő kifogása, hogy az előző luxemburgi biztossal, Viviane Redinggel sok vitája volt Magyarországnak. Állítólag az is zavarja, hogy Juncker az eurózóna pénzügyminisztereinek elnökeként nem volt elég kemény Gyurcsány Ferenccel 2006-ban.

Juncker for president, azaz Junckert elnöknek - ez állt azon a táblán, amelyet az Európai Néppárt ifjúsági szervezete (YEPP) tartott a magasba a Hősök terén május közepén, a Fidesz EP-kampányrendezvényén. A kampánybusz fogadásán Deutsch Tamás fideszes politikus is részt vett, és ugyan az MTI beszámolója szerint Junckerről nem beszélt, a táblák üzenetétől sem határolódott el. A főnöke, Orbán Viktor azonban épp ezt tette néhány nappal később.

Deutsch Tamás fogadja Juncker kampánybuszát május 16-ánForrás: MTI/Beliczay László

Jean-Claude Juncker korábbi luxemburgi miniszterelnököt az Európai Bizottság elnöki posztjára szánja az európai jobbközép-kereszténydemokrata pártokból összeálló Néppárt (EPP). Ennek a pártszövetségnek a tagja a Fidesz is. 

Orbán Viktor a hétvégén kijelentette, hogy nem támogatják Junckert a posztra. A miniszterelnök a Hír TV-nek adott interjújában felidézte, hogy korábban, a néppárti jelölés során sem támogatták, hogy Jean-Claude Juncker legyen a pártcsalád csúcsjelöltje, de miután "fegyelmezett és lojális szövetségesek vagyunk", a döntés után segítették a luxemburgi jelölt munkáját.

Orbán szerint az Európai Néppárt meghatározó erejeként a fideszesek "teljes testtömegükkel" ott állnak a csúcsjelölt mögött, és azt akarják, hogy Juncker legyen sikeres, "vezessen bennünket győzelemre, de azt már nem gondoljuk, hogy neki kellene majd vezetnie a bizottságot". Arra a kérdésre azonban, hogy megszavaznák-e Jean-Claude Junckert a bizottság elnökévé, a kormányfő azt mondta: "szó se lehet róla".

Redinggel kezdődött

De mi a baja Orbán Viktornak Junckerrel? Az első nyilatkozatok alapján főként az, hogy luxemburgi. "A luxemburgiak részéről delegált európai uniós biztos Magyarországnak csak ártott az elmúlt időszakban. Miért is kellene nekünk egy Luxemburgból érkező európai biztost támogatnunk ezek után?" - tette fel a kérdést a tévéműsorban Orbán Viktor. 

A kormányfő Viviane Redingre, az alapjogokért felelős, szintén néppárti uniós biztosra célzott ezzel, arra a politikusra, aki többször is élesen bírálta a kormányt. Mint a róla szóló portréból is kiderül, Reding először akkor kritizálta nyíltan az Orbán-kormányt, amikor az egy abortuszellenes plakátkampányhoz használta az EU-által kirekesztésellenes feladatokra adott pénzét. Reding aztán az új alaptörvényt követő törvénykezési hajrá után is megfogalmazott több kérdést, ami végül kötelezettségszegési eljáráshoz vezetett.

Kisebb visszhangja volt ugyan Magyarországon, de egy másik luxemburgi politikus is bírálta korábban Orbánt. 2010-ben Juncker kormányának külügyminisztere, a Luxemburgi Szocialista Munkáspárthoz tartozó Jean Asselborn a médiatörvényt kritizálta.

Merkelre hivatkoznak

De nemcsak Reding és Asselborn miatt neheztel Junckerre a Fidesz. A párt vasárnapi EP-eredményváróján egy fideszes politikai tanácsadó tudósítónknak azt mondta, hogy a Fidesz máig nem felejtette el Junckernek azt, hogy 2006-ban, amikor ő volt a pénzügyminiszterek tanácsának elnöke, "nem szorongatta meg a Gyurcsány-kormányt a rossz költségvetési adatok miatt". 

A tanácsadó azt mondta, Orbán azért tud ilyen bátor lenni, mert Angela Merkel német kancellár sem támogatja Junckert, és amikor Orbán legutóbb tárgyalt Merkellel, ez nyilvánvalóvá vált. Ez azért figyelemre méltó, mert Merkel korábban még Juncker-párti volt.

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP-listájának vezetője pedig az Origónak azt mondta, hogy "Junckertől sok támogatást nem kaptunk akkor sem, amikor Reding támadott minket". Hozzátette, hogy a luxemburgi politikussal neki személyesen semmilyen munkakapcsolata nem volt. 

A korábbi luxemburgi miniszterelnököt, Jean-Claude Junckert március elején, dublini kongresszusán választotta a Néppárt listavezetővé. Ellenfele Michel Barnier, az uniós belső piacért felelős francia EU-biztos volt. Juncker 382 szavazattal, 245 ellenében nyerte meg a szavazást, őt támogatta előzőleg mások mellett Angela Merkel német kancellár, a CDU elnöke is.

Barnier mögött sorakozott fel többek között saját pártja, a francia UMP és a Fidesz is. Orbán Viktor felszólalt a kongresszuson, de az MTI tudósításában nem szerepel, hogy beszélt volna a luxemburgi politikusról. Merkel hétfőn azt mondta, továbbra is Juncker a Néppárt jelöltje, de az uniós személyi kérdésekről egyszerre, párhuzamosan, "csomagban" kell egyeztetni és dönteni.

Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker az EU-csúcstalálkozón Brüsszelben 2013. február 7-én.Forrás: MTI//Európai Tanács/Enzo Zucchi

Juncker tapasztalt EU-s politikus, nagy szerepe volt az euróövezetet megalapozó maastrichti szerződés megalkotásában. Az euró bevezetéséről még Jacques Chirac francia elnökkel és Helmut Kohl német kancellárral is egyeztetett, és egy 1996-os tárgyalás után a Dublini hős nevet aggatta rá a sajtó, amiért sikerült közelítenie a francia és a német politikus álláspontját.

Az idén májusi európai parlamenti választás volt az első, amelyen az európai pártcsaládok listavezetői egyben európai bizottsági elnökjelöltek is. A hatályban lévő uniós szabályok, azaz a Lisszaboni Szerződés szerint a bizottsági elnököt a tagországok állam-, illetve kormányfői jelölik minősített többséggel, "az EP-választások eredményének figyelembe vételével". A jelöltet az Európai Parlamentnek kell megszavaznia egyszerű többséggel, ez egyedül sem a jobb-, sem a baloldali nagy pártszövetségnek nincs meg, így másokat is maguk mellé kell majd állítaniuk.

Az Európai Bizottság az EU 28 biztosból és az elnökből álló végrehajtó szerve, egyike a három fő szervezetnek. Egyebek mellett jogszabályokat javasol a Parlamentnek és a Tanácsnak, irányítja és végrehajtja az EU szakpolitikáját és költségvetését, érvényt szerez az uniós jognak, és képviseli az EU-t Európán kívül.

A tagállamok miniszterelnökeiből és a Bizottság elnökéből álló Európai Tanács tagjai kedd este gyűlnek össze Brüsszelben, hogy áttekintsék az EP-választás kimenetelét. Orbán Viktor azt mondta, a tanács nem engedheti ki a kezéből azt a döntést, hogy ő jelölje az EP-választás eredményétől függetlenül az Európai Bizottság elnökét, semmilyen automatizmust nem fogad el ebben a kérdésben, és ezt a keddi brüsszeli tanácskozáson is kifejti majd.

Juncker a választások éjjelén világossá tette, hogy továbbra is csak saját magát tekinti jogos jelöltnek a posztra. A Twitteren vasárnap azt: "Az EPP megnyeri az uniós választásokat. Magának követeli tehát az Európai Bizottság elnöki posztját" - fogalmazott. Orbán Viktor álláspontjáról azt mondta, az a Fidesz és a Néppárt közötti probléma: "Nem fogadom el, hogy az, hogy egy korábbi luxemburgi miniszter valamilyen módon vitába szállt a magyar kormánnyal, érvnek tűnhessen amellett, hogy egy másik luxemburgit ki lehessen zárni a bizottsági elnöki posztból. Ez nem igazán elegáns érv."