Váratlanul csapott le a Kehi norvég alapos alapítványokra

2014.06.02. 10:32

Bár az Ökotárshoz ígérték magukat, hétfőn reggel két másik norvég alapos alapítványnál, az Autonómia Alapítványnál és a DemNetnél kezdett ellenőrzést a Kehi. Az ellenőrök elkérték a szervezetek belső levelezését, a bírálóbizottsági névsorokat is.

Három, a Norvég Civil Alap pénzeinek szétosztásában szerepet játszó alapítványnál kezdett ellenőrzést a Kehi hétfőn. Az Ökotárs Alapítványnál hétfőn reggel 9 órára várták volna a Kehi ellenőreit, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal munkatársai azonban annak ellenére sem jelentek meg az alapítvány Szerb utcai irodájában, hogy korábban egy hivatalos levélben azt írták, ekkor kezdik meg a Norvég Civil Alap kifizetéseinek ellenőrzését.

Feltűntek viszont az ellenőrök reggel a Magyarországi Autonómia Alapítvány Pozsonyi úti székhelyénél, valamint a DemNetnél. Ez a két szervezet is tagja annak a konzorciumnak, ami a Norvég Civil Alap forrásainak elosztásáért felel.

Az Autonómia Alapítvány együttműködik a Kehivel, és átadják a kért dokumentumokat, de jegyzőkönyvbe vetették, hogy vitatják a vizsgálat jogalapját, először ezt mondta az Origónak Nun András, az Autonómia Alapítvány vezetője. Az iratokat péntekig küldik el, ügyvéddel és a konzorcium többi tagjával egyeztetve. Később kiderült, hogy a Kehi olyan információkat is kér, amiket az alapítvány nem akar odaadni. Ilyen például az alapítvány belső levelezése egy-egy döntésről, az elutasított pályázók névsora, a bírálóbizottsági tagok neve. Nun András azt mondta, nem látják biztosítottnak, hogy ezeket a Kehi nem hozza később nyilvánosságra. Az alapítvány a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól kér állásfoglalást, mielőtt odaadja ezeket az adatokat.

Nun András és egy Kehi-ellenőr az Autonómia Alapítvány Pozsonyi úti irodájábanFotó: Pályi Zsófia - Origo

A Demnet alapítvány arról tájékoztatta az Origót, hogy náluk a Kehi két munkatársa jelent meg reggel 9 körül, és egy hétfői keltezésű levelet adtak át arról, hogy egy bizonyos kormányrendeletre hivatkozva elkezdik a Norvég Civil Alaphoz kapcsolódó támogatások felhasználásának soron kívüli ellenőrzését. Iratokat kérnek az alapítványtól, és attól függően, hogy ezeket milyen gyorsan kapják meg, akár egész nap ott lesznek majd, maga a vizsgálat pedig hetekig eltarthat. A Demnet is jegyzőkönyvbe vetette, hogy vitatják az ellenőrzés jogosságát. Az alapítvány felelős a mostani ciklusban a „demokrácia és emberi jogok”, valamint a „női jogok” témakör támogatásáért. Ezekhez tartoznak a miniszterelnökségi feketelistára került szervezetek, közölte a Demnet.

Az Ökotársnál végül délután 3-kor csöngettek az ellenőrök, írta az IndexA norvég alappal kapcsolatos dokumentumokat ez a szervezet kezeli.

Az Ökotárs hétfő reggelre egy sajtótájékoztatót is összehívott az ellenőrzés miatt. Itt Móra Veronika, az alapítvány igazgatója elmondta, hogy mivel sem a norvég, sem a magyar jogszabályok alapján nem tartják törvényesnek a Kehi ellenőrzését, önszántukból semmilyen dokumentumot nem fognak átadni a kormány embereinek, ugyanezt tudósítónknak az Autonómia Alapítvány munkatársai is megerősítették. Később ez az álláspontjuk arra változott, hogy együttműködnek a Kehivel, de jegyzőkönyveztetik, hogy vitatják a vizsgálat jogosságát.

Móra Veronika, az Ökotárs alapítvány igazgatója több érv et is felsorakoztatott, hogy szerintük miért nem vizsgálhatja őket a Kehi. Egyrészt a kormányzati szervezet a kormányzati pénzek kezelését ellenőrzi, az általuk odaítélt pénzhez viszont semmi köze a kormánynak. Ezek a támogatások az ő számlájukon nem is folynak át, azokat közvetlenül az FMO (Finanszírozás Mechanizmus Iroda) utalja a nyerteseknek. Móra attól tart, hogy a vizsgálattal meg akarják őket félemlíteni.

 

A Kehi levele. Kattintásra nagyobb leszFotó: Pályi Zsófia - Origo

A hétvégén nyilvánosságra került nevekről az Ökotársnál azt mondták, ők nem tartják nyilván, hogy a pályázati bírálóbizottságuk tagjai milyen politikai beállítottságúak, de hogy 50-60 tagból csak 7 ellenzéki kötődésű szakértő nevét hozták nyilvánosságra, önmagában is gyanús.

Korábban az Index írt arról, hogy a nem nyilvánosságra hozott nevek között Fideszhez közel álló bírálók is lehetnek. Ezzel kapcsolatban Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány elnöke azt mondta, a civil szervezeteknél a jobb és baloldali viszonylatok kérdése értelmetlen felvetés, a civilek kormányokon át működnek olyan területeken, amelyeken a kormány nem aktív, vagy nem jól működik. 

Pénteken a 444.hu írta a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárság tájékoztatása alapján, arról a 13 szervezetről, amely a kormányzati szervezet szerint baloldali kötődésű. Móra Veronika a listázásról azt mondta, 13 szervezet nevét hozták nyilvánosságra a tavaly támogatott 128 közül, ráadásul egyetlen pályázati témában, a demokrácia és a női jogok körében.

Foltányi Zsuzsa és Móra Veronika az Ökotárs Alapítvány Szerb utcai irodájábanFotó: Pályi Zsófia - Origo

A nyilvánosságra hozott nevekről közölte, a bírálóbizottságok tagjainak neve titkos, ez azért van így, hogy ne lobbizzanak náluk, és ne kerülhessenek nyomás alá a pályázatok odaítélése miatt.

Az Ökotárs még nem döntött arról, mi legyen a hétvégén felfedett bírálóbizottsági tagokkal. Helyzetük azért kérdéses, mert alapesetben minden bírálóbizottsági szakértővel titoktartási megállapodást kötnek, és próbálják titokban tartani személyazonosságukat, így elkerülve, hogy a pályázók náluk lobbizzanak, vagy a bírálók bármiféle nyomás alá kerüljenek a döntés során.

A vita lényege, hogy a Norvég Alapként emlegetett támogatási rendszer 12 különböző elemből áll. Ebből háromnál (a Civil Alapnál és még két kisebb pillérnél) a pénzek szétosztását nem a magyar állam felügyeli, kilencnél viszont igen. Utóbbiaknál a pénzosztási rendszert a magyar kormány megváltoztatta, ami nem tetszett a norvégoknak, és leállították a kifizetéseket. A három másik elemnél a magyar államnak nincs beleszólása az osztásba, ezeknél viszont Lázár János kérte még korábban egy levélben a támogatások leállítását, mondván, a pénzosztó civilek az LMP-hez köthetők.

Magyarország 36 milliárd forint támogatást bukhat, ha a kormány nem találja meg a közös hangot Norvégiával.

A konfliktusról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.