Trócsányi: Marad a tényleges életfogytiglani

Seszták Miklós büszke a Mol-részvények visszavásárlására, Varga Mihály a kkv-szektort támogatná. Elkezdődtek a miniszterjelöltek meghallgatásai.

Kedden megkezdődtek a harmadik Orbán-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatásai.

Trócsányi László igazságügyminiszter-jelölt szerint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés biztosan maradni fog, a halálbüntetés bevezetésének viszont nincs realitása. Erről az igazságügyi miniszterjelölt az Országgyűlés európai ügyek bizottságában beszélt kedden Budapesten, miniszterjelölti meghallgatásán.

Kitért arra, hogy más európai országokban is – például Hollandiában – van tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és külön kiemelte a büntetés kritizálói számára, hogy létezik az államfő által gyakorolható kegyelmi jog intézménye. Megjegyezte azt is: nincs realitása az Európa Tanácsból való kilépésnek, ami lehetővé tenné a halálbüntetés bevezetését.

Átgondolandónak nevezte a közigazgatási eljárásról, valamint az ügyvédekről szóló törvényt. Jelezte: elméleti jogászként, egyetemi oktatóként, továbbá gyakorló ügyvédként, alkotmánybíróként és nagykövetként szerzett tapasztalatait is fel kívánja használni az igazságügyi miniszteri poszton.

Az Alkotmánybírósággal (AB) összefüggésben arról szólt, hogy az elmúlt négy évben hatáskörváltozások, jogszabályváltozások történtek, de fontosnak nevezte az alkotmányjogi panasz intézményének a fellendülését. Úgy vélte, a közigazgatási bíráskodásnak is akkora megbecsülést kell kapnia, mint az AB-nek, ez az intézmény szerinte az 1949-es megszüntetése óta nem találta meg a helyét.
Azt mondta, számára szent a bírói függetlenség, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a bírósági gyakorlat elemzését ne végeznék el. Hozzátette: partnerségre és dialógusra törekszik a bíróságokkal és az ügyészséggel egyaránt. Az igazságügyi szakértőkkel összefüggésben előrevetítette: meg kell vizsgálni a szakértés helyzetét, és meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e például a minőségbiztosítás bevezetése. A szakértők mellett a végrehajtás területén is előrelépést vetített előre ebben a kormányzati ciklusban.

Trócsányi László azt mondta, az alkotmányos identitás elvét kívánja képviselni az Európai Unió "lopakodó jogalkotásával" szemben, mert Magyarország nem mondott le a szuverenitásáról. A jelölt kinevezését hat kormánypárti képviselő támogatta, a testület két szocialista tagja tartózkodott, míg a Jobbik képviselője nemmel szavazott.

Seszták Miklós büszke a Mol-részvények megszerzésére

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterjelölt bizottsági meghallgatásán a nemzeti fejlesztési tárca fontos területei közé sorolta a vagyongazdálkodást, valamint a közösségi közlekedést. Hozzátette, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban a magyar államnak sikerült a stratégiai vállalatokban erősítenie a jelenlétét. Példaként említette a Mol részvénycsomagjának megszerzését, a Rába részvényeinek és az E.On földgázüzletágának a megvásárlását, valamint az Antenna Hungária visszavásárlását. Ezeknek a tulajdonszerzéseknek fontos szerepük van a rezsicsökkentés megvédésében és folytatásában – mondta. A folytatásról szólva a Fővárosi Csatornázási Művek megvásárlásáról szóló tárgyalásokat említette.

A MÁV-csoport szerkezeti korszerűsítését költségvetési szempontból pozitívnak értékelte Seszták Miklós, mivel annak eredményeként a 2013-as évet nyereséggel zárták a csoporthoz tartozó vállalatok, és az átalakulás után kevesebb költségvetési pénz kell ezen társaságok finanszírozásához. Hozzáfűzte, hogy folytatni kell a MÁV működésének hatékonyságjavítását.

Fontosnak nevezte, hogy egységes kormányzati irányítás alatt legyen a nemzeti közvagyon, mert az ésszerűséget véleménye szerint így lehet biztosítani. Kiemelte, hogy 2014 végére a vagyonleltár véglegesedik, és ezzel korszerű, tulajdonosi szemléletű nemzeti ingatlangazdálkodási jogi és szervezeti feltételrendszer fog kialakulni.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága 10 igen szavazattal 3 nem ellenében támogatta Seszták Miklós kinevezését nemzeti fejlesztési miniszternek.

Varga Mihály a kkv szektort támogatná

A növekedésnek, a munkahelyteremtésnek és a versenyképességnek kell meghatároznia a magyar gazdaságpolitikát a következő egy-másfél évben – mondta miniszterjelölti meghallgatásán Varga Mihály kedden az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában. A nemzetgazdasági minisztert ismét a tárca vezetésére kérte fel új kormányában Orbán Viktor miniszterelnök.

Varga Mihály kifejtette, hogy a magyar gazdaság egy stabilizációs időszakon ment át, az elmúlt négy évben az államháztartás adóssága enyhén csökkenő pályára állt, a költségvetési deficit pedig 3 százalék alá került. Mindennek eredményeként kilenc év után megszűnt a túlzottdeficit-eljárás az ország ellen. A miniszterjelölt szerint a következő időszakot a növekedésnek kell jellemeznie. Emlékeztetett arra, hogy az idei első negyedévben 3,5 százalékos volt a gazdasági növekedés, de véleménye szerint arra kell törekedni, hogy ennél magasabb ütemű legyen, mert akkor van esély a súlyos adósságterhek csökkentésére.

Varga Mihály szólt arról is, hogy a foglalkoztatásban is jó irányú folyamatok bontakoztak ki, hiszen 4 millió fölé nőtt a munkavállalók száma, a munkanélküliségi ráta pedig 9 százalék alá, 8,3 százalékra csökkent, és eközben a versenyszférában foglalkoztatottak száma 2010 és 2014 első negyedéve között 187 ezer fővel nőtt. Úgy vélte, ezeket a pozitív folyamatokat kell erősíteni egyebek közt a források hatékonyabb felhasználásával. Hozzátette, hogy a következő ciklusban az uniós források 60 százalékát szándékozik a kormány gazdaságfejlesztésre fordítani, míg az előző uniós ciklusban mindössze 16 százalék volt ez az arány.

A források elosztásánál olyan ágazatokra kell koncentrálni, ahol a magyar gazdaság növekedési potenciállal rendelkezik. A járműipar és az ehhez kapcsolódó elektronikai ipar fontosságának hangsúlyozása mellett a miniszterjelölt kiemelte: meg kell célozni azokat az ágazatokat, amelyeknél nagy a magyar hozzáadott érték, és lehetőség szerint a magyar tulajdon aránya is magas. Ezek a feltételek részben jellemzőek a kkv-szektorra, ezért a források elosztásánál arra fog koncentrálni a kormány, hogy a hazai kis- és középvállalati szektor kapja a források jelentős részét – fejtette ki Varga Mihály.

A vállalkozásfejlesztési bizottság 6 igen és 4 nem szavazat ellenében támogatta Varga Mihály kinevezését a nemzetgazdasági tárca élére.

Navracsics: az elmúlt 25 év külpolitikája sikertörténet

Remélhetőleg sikerül visszaállítani a konszenzust a külügyekben, mert lehetnek viták, és egy demokráciában szükségszerű, hogy külpolitikai kérdésekben is legyenek, de lehetséges konszenzusra jutni az alapvető kérdésekben – mondta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszteri meghallgatásán az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén kedden.

A jelenlegi közigazgatási és igazságügyi miniszter kiemelte: korábban sem vitatta senki, hol van Magyarország helye, milyen külpolitikai törekvésekre van szükség, minden parlamenti párt támogatta ezeket. A demokratikus átmenet utáni időszakban a nemzet alapvető életesélyét adta, hogy stratégiai kérdésekben egyetértettek, és 25 évvel később ez ugyanolyan fontos – értékelte. Navracsics Tibor úgy vélte, az elmúlt 25 év külpolitikája sikertörténet, a diplomácia jól képviselte az ország érdekeit, függetlenül attól, hogy éppen milyen kormány volt hatalmon. De mivel a világ változik, a klasszikus diplomácia mellett egyre jelentősebbé válnak a külgazdasági és a kulturális diplomáciai feladatok – mondta.

A miniszterjelölt hangsúlyozta a közép-európai térség jelentőségét. Mint mondta, a visegrádi csoport (V4) sikerei azt mutatják, hogy az országok fokozatosan ráébrednek erre a közösségtudatra. Ha összefognak, összehangolják a törekvéseiket, akkor nemcsak Európában, hanem a világpolitikában is fontos szereplővé válhatnak, ezért lehetőleg minden szakpolitikai területen szorosan együtt kell működniük – vélekedett. Azt is hangoztatta: szoros koordinációra van szükség a szomszédság- és a nemzetpolitika között. A magyar nemzetnek nem hátránya, hanem egyik fő erőssége, hogy a környező országokban élő magyar közösségek képviselik a magyar értékeket és nagykövetként járnak közbe a kétoldalú kapcsolatokban – fogalmazott.

A nemzeti érdekért konfliktust is vállalna az EU-val

Navracsics Tibor kiemelte: soha senki nem kérdőjelezheti meg Magyarország Európához tartozását, a keleti nyitás nem jelenthet nyugati zárást. Alapvető magyar nemzeti érdek az unióhoz tartozás, és hatékonyabb Európa-politika kell, hogy a magyar érdekek jobban megjelenjenek az EU-ban – mondta Navracsics Tibor. Úgy látja, fontos feladat a jövőben is, hogy keressék az együttműködés lehetőségét más tagállamokkal a hatékony érdekképviseletért. Ha viszont van olyan nemzeti érdek, amelyből nem engedhetünk, a konfliktust is fel kell vállalni – fűzte hozzá.

Mesterházy Attila (MSZP) azt firtatta, hogy eddig miért nem volt lehetőség a konszenzusra a külpolitikában, és konszenzuson alapuló stratégiát sürgetett. Navracsics Tibor közölte: nem mindenáron akar konszenzust. Azt mondta, készíthetnek olyan külpolitikai stratégiát, amelybe senki nem tud belekötni, csak elég idő kell hozzá. Lehet, hogy mindenki egyetértene vele, de senki nem gondolná komolyan – értékelte.

Az ellenzéki képviselők felvetésére, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, az EU-n kívül is van élet, a miniszterjelölt emlékeztetett: 1999-ben Orbán Viktor pontosan azt mondta, hogy 1990 óta várjuk az uniós csatlakozást, azóta "megtanulhattuk, hogy az Európai Unión kívül is van élet, csak éppen nem éri meg". Azt is leszögezte: a Külügyminisztérium nem csak statisztaszerepet játszott az elmúlt években, nagy presztízsű tárca, amely komoly eredményeket ért el.

Mesterházy Attila kérdésére Navracsics Tibor közölte: az Információs Hivatal továbbra is a Miniszterelnökségnél marad. Oláh Lajos (független) érdeklődésére a miniszterjelölt elmondta: a jövőben Quitóban és Kuala Lumpurban tervezik nagykövetség megnyitását. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság végül 7 igen szavazattal – 3 nem és 1 tartózkodás ellenében – támogatta.