Csütörtökön lezajlott az utolsó egyeztetés a Városliget átépítéséről. A civilek hiába érveltek a terv ellen, érdemi változtatást már senkinek nem sikerült elérni: a Városligetben, illetve a peremén megépül öt múzeum és egy rakás mélygarázs.

Csütörtökön délelőtt tartották a Liget Projektről szóló utolsó egyezetést a főváros és a projekt gazdái. Ez volt az utolsó lehetőség arra, hogy a döntéshozókon kívül bárki is érdemben megpróbálja befolyásolni a Városliget átépítését, bár, mint azt dr. Sersliné Kócsi Margit állami főépítész már a fórum legelején jelezte, arra nem lesz lehetőség, hogy bármiben is módosítsák a Liget-törvényt, vagy belemenjenek jogelméleti kérdésekbe. Csupán jegyzőkönyvben rögzítik majd a szakmai javaslatokat.

A Belügyminisztérium Roosevelt téri épületének színháztermébe szervezett egyeztető tárgyaláson előbb Finta Sándor fővárosi főépítész ismertette vázlatosan a terveket, illetve hogy az azokhoz beérkezett vélemények és javaslatok közül melyeket fogadták el, és melyeket nem. Jelezték, hogy a partnerségi egyeztetés során a véleményeket úgy mérlegelik, melyek azok, amelyek a program lényeges, érdemi változása nélkül elfogadhatóak. Itt megnézheti, (pdf) mit fogadtak el, és mit nem.

Az egyeztetésen megjelentek állami hivatalok, civil szervezetek, illetve érdeklődő lakosok is, többtucatnyi ember. Kérdéseik változatos témákat érintettek, a parkolók tervezett számától kezdve a Liget zöldfelület-növekménye és a várható forgalomnövekedés mértéke közötti aránytalanságon át a Liget ősfáinak sorsáig.

A rendezési tervForrás: B_Mariann

A felvetett kérdések jelentős részét az egyeztetésen részt vevő állami és fővárosi főépítész, a Liget Projekt miniszteri biztosa, Baán László, illetve a Városliget Ingatlanfejlesztő (VIF) Zrt. vezérigazgatója, Mozsár István (aki csak az ülés elején volt jelen) igyekezett megválaszolni. Azokat a felvetéseket, amelyek az egész beruházás létjogosultságát kérdőjelezték meg, általában azzal hárították, hogy azt törvénybe foglalta a parlament, és a kritikusok a parlamenti képviselőkkel egyeztessenek.

Ennek során mondta a címben is idézett mondatot Baán László miniszteri biztos. Arra reagált, hogy a Levegő Munkacsoport egyik munkatársa felvetette, miért kell hétszázalékos beépítettséget engedélyezni a Ligetben, amikor a fővárosi előírások szerint 3 százalékos lehet egy közpark beépítettsége. „A Liget már ma sem park” – mondta erre Baán, aki ezzel arra utalt, hogy a park beépítettsége jelenleg is 6 százalék körüli.

Volt, aki arra volt kíváncsi,

  • miért nem teremtenek lehetőséget a Liget és a XIII. kerület intenzívebb összekapcsolásához? Kiderült: az állatkert miatt.
  • más arra, hogy miért kell beépíteni egy szent ligetet? Mert kormányzati döntés van róla, válaszolt Finta Sándor.
  • többen is azt firtatták, meglesznek-e azok a kapcsolódó, szükséges közúti fejlesztések, amelyek révén lezárható lesz a Ligetet kettéosztó Koós Károly sétány a gépjárműforgalom elől? „Jelenlegi ismeretei szerint a finanszírozási feltételek adottak ahhoz, hogy ezek a fejlesztések megvalósuljanak” – válaszolta Baán László.
  • ugyancsak visszatérő kérdés volt a Liget területére tervezett új múzeumok 25 méteres párkánymagassága, illetve néhány esetben 40 méteres megengedett legnagyobb magasságuk. Finta Sándor a 25 méteres párkánymagasságot azzal indokolta, hogy ha alacsonyabbra terveznék az épületeket, akkor nagyobb területet kellene beépíteni. A 40 méteres legnagyobb magasságot érintő kérdésekre Baán László azt mondta, az csak egy „építészeti jel, egy torony, egy kiemelt építészeti gesztus”, az egész épület nem lesz olyan magas.

Az egyeztetésen részt vevő állami hivatalok képviselői többnyire jóváhagyólag nyilatkoztak a projektről, de volt, aki figyelmeztetett buktatókra. A Nemzeti Környezetügyi Intézet képviselői a talajvíz építkezések által megbolygatott áramlási viszonyait elemezve jelezték, hogy a mélygarázsok építése során a Dózsa György úti házak instabillá válhatnak, és emiatt be kell tervezni a műszaki védelmet.

A Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége két dolgot jelzett: nem látták elégségesnek a Koós Károly sétány gépjárműforgalom előli elzárása esetén kieső közúti kapacitás pótlására vonatkozó terveket, valamint hogy a tervezett parkolóhelyek száma nem veszi figyelembe az ide helyezett múzeumok többletforgalmából fakadó forgalmi igényt.

Az egyeztető tárgyalás végén jegyzőkönyvbe vették a jelen lévők észrevételeit, az állami főépítész jelezte, azokat megismerik majd az ügyről döntő fővárosi közgyűlés képviselői is. A civil szervezetek és magánszemélyek többek között ezeket vetették fel:

  • hiányolták a környezetvédelmi hatástanulmányokat, 
  • nehezményezték, hogy a park közepére (a Petőfi Csarnok helyére) tették az új Nemzeti Galériát,
  • túlzott mértékűnek ítélték az épületek magasságát,
  • aggályosnak találták, hogy a rendezési tervben 7 százalékra kerekítették a park beépíthetőségét,
  • hiányolták annak a vizsgálatát, hogy miként hat majd a várhatóan éveken át zajló építkezés a park használhatóságára, növényzetére, 
  • aggódtak, hogy a ligetbeli épületek között esetleg turisztikai szállásfunkciójú is lehet,
  • támadták az egész projekt létjogosultságát, mondván az ellentétes nemcsak a Budapest 2030 koncepció elveivel, de a főváros érdekeivel is.

Az egyeztetés végén az állami főépítész közölte, javasolni fogja, hogy a szállásfunkció semmiképp se kerülhessen be a ligetbe, pontosítani fogják, hogy a 40 méteres építészeti jel mekkora alapterületen lehet, illetve hogy növeljék a parkolók számát.  

Az egyeztető tárgyalás menete nem volt érzelemmentes. Volt, aki egyszerűen csak cinikusnak titulálta a projekt vezetését, más úgy jellemezte a 40 méteres építészeti jeleket, mint amiket „öregedő építészek szeretnének felállítani még haláluk előtt”. Egy, a Rákosi Mátyás által leromboltatott Regnum Marianum templom újjáépítéséért mindhiába érvelő férfi pedig arról beszélt, hogy „ez a tervezet sem fog megélni, ha a legfontosabb történelmi emléket nem hajlandók újraépíteni”.

Az egyeztetésen részt vevő Civil Zugló egyesület péntek délutánra pikniket szervezett a beruházás ellen a Városligetbe a Király-dombra, ahova Baán Lászlót is elhívták. Aki igyekszik, még odaér. 

Korábban neves szakemberek is zúgolódtak a tervek miatt, erről itt olvashat bővebben.

Cikkünk megjelenése után Baán László miniszteri biztos levelet küldött nekünk, amelyben reagált a cikkben leírtakra. Reakcióját változtatás nélkül közöljük:

Baán László miniszteri biztos az említett fórumon az említett civil véleménnyel összefüggésben azt jegyezte meg, hogy a hozzászóló által javasolt 3 százalékos beépítettségi határ szerint a Városliget nemcsak a tervezett fejlesztést követően, de már ma sem lenne parknak tekinthető, ami nyilvánvalóan mutatja az ilyen irányú szabályozási szándék abszurditását. Ugyanakkor egyértelmű tény, hogy a Városliget nem pusztán egy hagyományos parkfelület. A Ligetben ugyanis nem csupán a zöldhöz kapcsolódó pihenőfunkciók alakultak ki, hanem azzal egyenrangúan kulturális és szórakoztató intézmények sora is megtelepült a parkban, s nem pedig a park körül.  Az Állatkert, a Nagycirkusz, a Vajdahunyad Vára, a Közeledési-, a Mezőgazdasági- és a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Műjégpálya, a Széchenyi Fürdő a több mint félszáz hektáros zöldfelületbe ágyazva, azzal együtt nyújtja immár több mint száz éve azt a komplex zöldfelületi, kulturális és szórakoztató élménykínálatot, ami egyedül a Városliget sajátja egész Európában.

Ezt a különleges sokszínűséget, a Ligetnek ezt a saját hagyományát kívánja a Liget Budapest Projekt az elkövezendő években megőrizni és fejleszteni. A tervezett fejlesztéseknek köszönhetően négy év múlva új múzeumokkal gyarapítva, bővülő és értékében növekvő zöldfelülettel, megújult régi intézményekkel, új pihenőrészekkel, játszóterekkel, sportpályákkal, kivilágított futókörrel  és kitiltott autóforgalommal várja majd látogatóit egy, a mainál sokkal-sokkal zöldebb és vonzóbb, minden szempontból többet és jobbat kínáló Városliget.