Szerdán délután új módosító indítványt nyújtott be L. Simon László Fideszes képviselő a reklámtörvényhez. Azon a ponton változtatna, amelyet kedden este az RTL Klub híradójában gyökeresen másként értelmezett, mint amit jelentett. A 25 ezer forintos reklámköltési határt emelnék meg a százszorosára.

Nem 25 ezer forint, hanem 2,5 millió forint feletti havi reklámköltés esetén terhelné adófizetési kötelezettség a hirdetés megrendelőjét akkor, ha a reklám közzétevője nem nyilatkozik az adókötelezettségéről. Ez az értelme annak a reklámtörvényhez benyújtott új módosító indítványnak, amelyet szerdán fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága. Az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék.

A testület több ellenzéki tagja, köztük Bárándy Gergely (MSZP) és Fodor Gábor (független) is az RTL Klub és a sajtószabadság ellen irányuló jogalkotásnak nevezte az eredeti előterjesztést, amely szerintük politikai céloktól motivált, így megengedhetetlen. A jobbikos Szilágyi György szerint a kereskedelmi csatorna keddi riportjával kis- és közepes vállalkozásokat mentett meg az adófizetéstől, mert a bizottság a riport hatására készítette el javaslatát.

Az RTL Klub keddi híradójában azzal szembesítették L. Simon László fideszes képviselőt, az eredetileg június 11-én elfogadott reklámadótörvény előterjesztőjét, hogy hétfői módosítója nagyon sok külföldi – például Facebook, Google – szolgáltatónál reklámot megrendelő kis- és közepes vállalkozónak okozna plusz anyagi terhet. Mivel az általuk megrendelt szolgáltatást kínáló cégek nem adóznak Magyarországon, a magyar vállalkozóknak kellett volna befizetniük a 20 százalékos reklámadót a havi 25 ezer forint feletti reklámköltéseik után. L. Simon László a riportban előbb azt állította, hogy ez nem igaz, majd korrigált. Szerdán a törvényt is korrigálták.

L. Simon László a testület szerdai ülésén azt mondta: támogatja a bizottsági javaslatot, bár az nem szolgálja eredeti előterjesztése célját, vagyis hogy multinacionális internetes cégeket – amelyek a nem növekvő magyar reklámköltésből egyre nagyobb szeletet hasítanak ki – rávegyék az adófizetésre. Ezt nemzeti protekcionizmusnak nevezte, amely a költségvetésnek kedvezne. Azt mondta, azért tudja elfogadni a módosítást, mert érzékeli, hogy a kérdéssel pánikhangulatot lehet kelteni a kis- és közepes vállalkozások körében.